NEHAZUGGY

Inkább majd legelünk

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Ismét péntek van, ahogy ez minden héten lenni szokott. A hülyeség meg csak gyűlik, mert ha már értelmes dolgokban nem tud a kormány nem kiemelkedőt, de legalább elfogadhatót produkálni, akkor legalább tolják a hülyeség nyikorogva sikoltozó rozsdás talicskáját, hátha attól szimpatikusabbak lesznek.

Célegyenesben a költségvetés. A mai kormányülésen azon dolgozunk, hogy háborús időkben is megvédjük a magyar családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és hogy drasztikusan letörjük az inflációt! (Facebook/Orbán Viktor)

Hát de kurvajó nekünk! Úgy tűnik, csak Magyarországot érintik a háborús idők. Sehol az egész rohadt Európai Unióban sehol nincsen még csak közelítőleg sem ilyen baromira magas infláció, mint a keresztül-kasul megvédett Magyarországon. A második legmagasabb inflációra is rá tudott verni a magyar gazdaság 10 százalékpontot, ami lássuk be, nem mindennapi teljesítmény! Na, ezt akarják ezek a cinegék drasztikusan letörni. De letörés előtt még nem ártana arról mesélgetni, hogy a picsába lett ilyen magas? Nekem ne hazudozzanak háborúról és háborús inflációról, sem Brüsszelről, sem szankciókról. Ezek a körülmények az összes többi országban is jelen vannak, mégsem dőlt romba az ország, nem kerül kétszer annyiba a kenyér máshol, csak nálunk. A munkahelyeket már régen nem kell megvédeni, annyi kínai akkumulátorgyárat idehurcolnak, hogy ha a magyar anyák egyből 18 éves dedeket szülnének holnaptól, akkor sem lenne elég betanított munkás a szalagok mellett, egyáltalán nem véletlen, hogy tízezerszám kell Ázsiából hozni a munkaerőt. Jelen állás szerint a magyar kormány a magyar adófizetők pénzéből védi a harmadik országból importált munkavállalók munkahelyét. Amit én rohadtul nem értek, hogy miért olyan baromira jó nekünk.

A nyugdíjakat is úgy megvédték, hogy még a 13. havi nyugdíj ellenére is szarabbul élnek az idősek, mint néhány évvel ezelőtt, a világbajnok infláció nem csak az összes emelést zabálta fel, de még a vásárlóértéket sem sikerült megtartani. Amúgy a magyar családokat hogyan, és mitől akarják megvédeni? Mert én úgy látom, leginkább a kormány hihetetlen szakértelmétől kellene megvédeni minket, mielőtt még belepusztulunk a hihetetlen boldogságba, a hagyományos magyar értékrendben és a keresztény alapokon ácsorgó kultúrába. Megvédés közben nem lehetne esetleg, hogy ne vegyünk Sándorpalotánénak versenyzongorát 66 millióért, és ne építsünk fűtött, fedett focipályát Mészáros Lölönek 800 millióért? Esetleg. És ez tényleg csak aprópénz, de mimagyarok nem beszélünk milliárdul. Így azt sem értjük, hogy úgy csökken folyamatosan a GDP, hogy majd mindjárt növekedni fog. Mindeközben Navracsics Tibor vért pisál Brüsszelben, és hetente küldi a sikerjelentést, hogy már majd mindjárt lesz megállapodás is, pénz is.

A pénz megérkezésében biztosan sokat segít az, hogy őfényessége blokkolta az Ukrajnának küldendő uniós támogatás esedékes részletét, ami 500 millió eurót jelent. Az összes többi tagállam küldené, a mi béketáncos fekvőrendőrünk azonban valami mást gondolt. Feltételezem ez a mást-gondolás szoros összefüggésben lehet a zsarolásnak nevezett manőverrel. Már kétlem, hogy ő maga is elhiszi, hogy sikerrel járhat. Talán Putyin felhívta lecsómelegítés közben, más okot én nem látok erre az újabb geciségre.

Az a baj, hogy éppen elég agyhalott van az országban, aki elhiszi Orbánék hazudozását. És én nem tudnám megmondani, mi a büdös franc kellene ahhoz, hogy legalább minden második idiótával meg lehessen értetni, hogy hazudtak neki eddig is, ezután is hazudni fognak neki, és de igen, ezek pontosan tőle lopnak, őt fosztják ki, és a kölkét, az unokáját, az idős szüleit. Azokat az idős szülőket, akik szintén propagandát esznek, hazugságot isznak, lófaszt nem értenek maguk körül a világból, de azért már reggel ott sorakoznak a szavazófülkék előtt, nehogy véletlenül lemaradjanak valamiről. És döntenek helyettünk is, a gyerekeik jövőjéről is azzal a rengeteg ésszel, azzal a hihetetlen éleslátással, ami nekik van. Vagyis nincs.

Az a gyanúm, Szíjjártó Péter túlterheltség jeleit mutatja. Ismeretlen okból felszólalt – sőt, alighanem ő volt a fő attrakció – a Nagyhegyesi Takarmány Kft. projektzáró eseményén. Hogy ehhez mi köze van a külügyminiszternek, azt nem pontosan értem, de ez a legkevesebb. Szerintem ő meg nem tudta, hogy hol van.

Rendkívüli erőt ad Magyarországnak, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a teljes hazai fogyasztás dupláját tudja megtermelni, s ebben jelentős szerepe van a kormányzati támogatásokkal megvalósuló beruházásoknak is – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Nagyhegyesen.

  A tárcavezető a Nagyhegyesi Takarmány Kft. projektzáró eseményén arról számolt be, hogy a 900 millió forint értékű fejlesztés nyomán a kétszeresére, évi nagyjából 100 ezer tonnára nőtt a családi tulajdonú, negyven országba exportáló cég állateledel-gyártó kapacitása. A projektet az állam 270 millió forinttal támogatta, így hozzájárulva harminc új munkahely létrehozásához.
    Beszédében kitért az elmúlt évek nehézségeire, kiemelve, hogy a válsághelyzet világosan megmutatta, hogy mekkora jelentősége van az élelmiszeriparnak.
    „Azt sem túlzás mondani az elmúlt évek fényében, hogy egy ország erejét nagyban határozza meg az, hogy milyen élelmiszeripari kapacitásai, milyen élelmiszeripari képességei vannak” – mondta.
    „Nekünk, magyaroknak is nyilvánvalóan rendkívüli erőt ad az a tény, hogy a magyar mezőgazdaság a dupláját tudja megtermelni, a magyar élelmiszeripar pedig a dupláját tudja feldolgozni mindannak, amit itt Magyarországon elfogyasztunk” – tette hozzá.
    Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a 135 ezer embernek munkát adó élelmiszeripar mára innovatív és nemzetközi szinten is versenyképes ágazattá vált, amelynek növekedését a súlyos kihívások sem tudták megakasztani.
    Aláhúzta: ebben jelentős szerepe van annak is, hogy az élelmiszeripari vállalatok nagy számban éltek a kormány beruházásösztönzési támogatásaival, még a koronavírus-járvány alatt is.
    Példaként említette, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar termelési értéke a pandémia előtt, 2020-ban 3800 milliárd forint volt, tavaly pedig már 6500 milliárd forint.
„Ez nyilván nem alakulhatott volna így, hogyha nem jöttek volna létre, nem jönnek létre folyamatosan a beruházások” – szögezte le.
    Valamint arra is kitért, hogy bár Magyarország lakosságszámát tekintve csak 95. a világon, a konzerves állateledelek exportjának ranglistáján a 9. helyen áll, miután tavaly mintegy 757 millió euró értékű volt a kivitel ezen a téren.
    A miniszter beszélt arról is, hogy az elmúlt három évben korábban példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. És – mint mondta – az ukrajnai háború árát egész Európa fizeti, minél közelebb fekszik egy ország a konfliktushoz, annál inkább.
    Majd kiemelte, hogy a magyar gazdaság a rendkívül nehéz körülmények ellenére is rekordokat tudott elérni tavaly, ugyanis megdőlt a beruházások, a foglalkoztatás és az export csúcsa is. Szavai szerint erre a sikerreceptet a beruházások jelentik, mivel a beruházások teremtenek munkahelyeket, s a munkából lesz megélhetés és gazdasági teljesítmény.
    „A mostani nehéz körülmények mellett is egyértelmű célkitűzésünk és elvárásunk magunkkal szemben, hogy a magyar gazdaságot így is növekedési pályán tudjuk tartani” – összegzett. (MTI)

Azt én nem tudom, hogy Szijjártó Péter mit szokott enni. Az biztos, hogy én például sem kutyatápot, sem malactápot nem fogyasztanék jó étvággyal, az ünnepelt cég pedig kimondottan ilyesmiket gyárt. Amúgy a magyar élelmiszeripar olyasmikből termel duplán, amikből eleve túltermelés van az unióban. Remek, hogy sok búza és kukorica van, de az kevésbé remek, hogy burgonyából, zöldségből, gyümölcsből importra szorulunk. A pandémia előtti és utáni termelési értéket pedig felesleges számolgatni, az távolról nem jelenti, hogy több termett valamiből, vagy valami másból, hanem a világbajnok magyar infláció feltolta az árát. Vagy ha úgy jobban tetszik, emelte a termelési értéket. Olyan ez, mint a kiskereskedelmi forgalom. Többet kötünk, ami marhára nem jelenti azt, hogy jobban megy a szekér, többet is vásárolunk. Mert sokkal kevesebbet vásárolunk, úgy költünk többet. Ennek pedig normális ember nem örül. Amúgy pedig a magyar mezőgazdaság évtizedek óta elavult, ha nem kezdenek ezzel valamit, ha nem készítik fel az éghajlatváltozásra, be fog dőlni az egész. Akkor aztán majd örülhetünk, ha kutyatápot ehetünk. Már ha telik rá. Ha nem, akkor legfeljebb legelünk.

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Ha nem is állunk át az állateledel fogyasztására – bár ez sem kizárt, ha nem sikerül egy kicsit feltornázni a támogatások összegét -, az első beszólással hamarosan jövünk, ahogy szoktunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább