Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem kell nekünk külső segítség, magunktól vagyunk ilyenek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Amit jelenleg látunk, az egy Nyugaton jól bevált módszer. A helyi politikai erők egy ügy mentén megpróbálnak káoszt kialakítani egy országban, ezzel destabilizálva annak vezetését. A baloldal jelenleg ezzel próbálkozik. Magyarországon erre szerencsére nincs nyitottság, de az Egyesült Államokban ezen módszerek szerint városokat égettek fel és boltokat raboltak ki, ezzel olyan hisztériát generálva, ami a Trump-adminisztráció bukását eredményezte.

Nem mókás a helyzet, mert hiába béna a magyar baloldal, akik mögöttük állnak ők profik és nagyon sok pénzük van arra, hogy a magyar kormányt megbuktassák békepártisága miatt. Az a helyzet, hogy az amerikai demokratáknak most sokkal jobban jönne egy ugyanolyan háborúpárti kormány, mint amilyen vezetések vannak Európában.

ÜZENEM! EZ ITT NEM FOG MENNI!

Hogy mivel kapcsolatban is született Bohár Dániel fenti bejegyzése – pontosabban annak egy részlete? Hát, kérem szépen, a Karmelita kolostornál történteket sikerült úgy értelmeznie ennek a propagandistának, hogy itt bizony baloldali háttérhatalmak azon ügyködnek, hogy a békepártisága miatt megbuktassák a magyar kormányt. Igen, jól olvasták, a cél a Fidesz megbuktatása úgy, hogy kordonokat bontanak pár tucatnyian a Karmelitánál. Ennyire ostoba hogyan lehet valaki? Értem én, hogy van itt Gyurcsány-szál, meg Soros, de azért ez a dollárbaloldal dolog egy kissé kicsúszott a kezükből, és már olyan dolgokat vizionálnak, amelyek egyszerűen nevetségesek. Mert hát az Egyesült Államoknak aztán miért ne lenne mindegy, hogy Orbán, vagy valaki teljesen más van hatalmon? Mi érdeke fűződne ahhoz az USA-nak, hogy beavatkozzon az itteni politikába? Nincs egy csepp olajunk sem, gazdaságilag jelentéktelenek vagyunk, nem beszélve a politikáról.

Mindenkinek megvan most a maga problémája a világban, hiszen itt volt nekünk a világjárvány, majd az azt követő recesszió. De volt itt Brexit, illetve szót ejthetünk arról is, hogy Európában több évtized után egy háború robbant ki, amely azóta is tart, brutális változásokat okozva a világgazdaságban. Aztán itt van a balkáni régió is, ahol újra fel-fel lángol a helyzet, amivel valamit tenni kell. Ezek mellett itt van a Putyin-pincsi magyar vezetés, amely elárulta az EU-t több ízben is, de ettől még nem lesz nagyobb jelentősége annak, hogy ki vezeti ezt a picike országot. Nyilván jobb lenne a mostani demokrata vezetésű Egyesült Államoknak, ha nem egy Trump-fanatikus miniszterelnöke lenne, aki nem igazán partner velük semmiben sem, de azért akkor sem a világvége az, hogy ez történik éppen. Nem annyira ostoba az amerikai külügy, hogy erre különösebben nagy pénzt és energiát fordítson, hiszen arra szüksége van mindenhol máshol.

Ám a nemzeti sajtó jól láthatóan szereti igen fontosnak gondolni Magyarországot és képes elhinni azt, hogy minimum puccskísérletet kíván végrehajtani az amerikai külügy Magyarországon. Mondjuk nem tudom, mit szólna Pressman ezeknek a sorokhoz, de lényegében mindegy is, hiszen már ő is észlelhette, hogy nem egy egyszerű országgal van dolga, amely legalább a legalapvetőbb jogállami normákat betartja. Itt egy magát sokkal nagyobbnak képzelő vezetésről van szó, amely már-már kommunista szóhasználattal él és arról pofázik, hogy a gonosz Nyugat megpróbál beleszólni a mi dolgunkba. Nos el kell, hogy keserítsem Bohár Dánielt, mivel ami a Karmelita kolostornál történt, az vélhetően csak egy gyengécske megmozdulás volt, amely nem túl egyedi az ország elmúlt 20-30 évének tüntetéseit látva. Néhanapján voltak erősebb megmozdulások, de általánosságban véve a magyarok nem tudnak, és nem is szeretnek kiállni a jogaikért, vagy az igazukért. Mi a négy fal között morgolódunk, aztán négyévente megszavazzuk azokat, akik miatt már több, mint egy évtizede ilyen a helyzet.

Vannak persze olyanok, akik próbálkoznak azzal, hogy felébresszék a magyar társadalmat, de mint látható, az nem kíván felébredni. Köszöni szépen, jól alszik és álmodik egy olyan világot, amelynek ugyan nem részese, de legalább elképzeli, hogy milyen is lehet az. Sem az amerikai külügy, sem az EU, sem senki más nem fogja felébreszteni a magyar társadalmat, ha az nem akar felébredni. Azt csak mi, magyarok tehetnénk meg, de erre egyszerűen nincs igény. Még nem elég rossz mindenkinek ahhoz, hogy egységesen lépjünk fel a kormánnyal szemben és mondjuk azt, ennyi, elég volt. Sokan még tartanak a következményektől, attól, hogy mi történhet velük, a családjukkal, vagy a munkahelyükkel. Az nem számít, hogy már évtizedek óta boldogtalanok, hiszen legalább munkahelyük van, ugye. Orbán pontosan tudja, hogy mivel tud milliókat maga mellé állítani, és ez a módszer azóta is beválik.

Szerintem az USA már igen régen lemondott a magyarokról, hiszen lehetőségünk lett volna változtatni, de nem kívántunk élni ezzel a lehetőséggel. Sem 2014-ben, sem 2018-ban, sem pedig 2022-ben. Minket megrémít a háború, a migránsok, vagy épp Gyurcsány Ferenc. Minket nem rémít meg a szegénység, a kilátástalanság, az omladozó egészségügyi- és oktatási rendszer, valamint a nemlétező szociális háló. Mi a valódi problémáktól nem rémülünk meg, nekünk tévképzetek, hazugságok kellenek, hogy megrémüljünk. Ez a valóság, nem pedig az amerikai beavatkozási kísérlet.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.