NEHAZUGGY

Az már régen baj, ha ostorral kell a tiszteletet kiérdemelni

Vogronics András | 2023. Április 27, Csütörtök | 10:28

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nagypapi a minap a Szakma Sztár Fesztiválon tűnt fel, és ott osztotta az észt, miközben a tanárok és diákok könnygázt kaptak az arcukba, hogy tudják, hol a helyük. Megint nagyot ment, mint általában szokott, ha nem a templomból jön éppen, de muszáj nyomni a networker dumát, mert a végén már tényleg nem marad senki ebben a tejjel és mézzel folyó Kánaánban, akivel meg lehet majd tölteni az épülő akkumulátor gyárakat, és egyéb további összeszerelő üzemeket. Pedig lassan, sőt már most is több a futószalagok mellett üresen kongó hely, mint amennyi szalagmunkás-jelölt lenne az országban. Nem baj, majd betanítják a közmunkásokat, bár azzal az a probléma, hogy akkor ki fogja a vidéki kiskirály polgármesterek háza táját rendben tartani? Nagy dilemma ez, elvtársak! A munkásosztály a mennybe megy! A kereszténykonzervatív fiatal demokraták megvalósítják az új öt éves tervet. Még jó, hogy ezek nem kommunisták, és nem is úgy viselkednek, csak majdnem. Hatósági ár, ami már majdnem jegyrendszer, kötelező akciók és szabott árak, mennyiségi korlátozás, keleti nyitás, orosz barátság, mi kell még? Egy jól hangzó beszéd:

Csak akkor boldogul Magyarország, hogyha itt mindenki dolgozik, és mindenki jól dolgozik. Ha már a hétvégéről beszéltem, ne felejtsék el, akiben van erre hajlam, érdemes ebbe az irányba is gondolkodni, hogy végül is Krisztus urunk is egy szakmunkás, egy ács volt, és ez aligha véletlen.

De ügyesen megoldotta a konzervativizmus és vallási fanatizmus frigyét. Szegény Jézus, de komolyan. Remélem, hogy jegyzetelt rendesen és ha egyszer összefut ezzel a kutyaütő farizeussal, akkor azért számon kéri majd rajta ezeket az agymenéseket. Bár véleményem szerint az ilyen erkölcsileg megromlott korrupt népnyúzókért kár volt mártírhalált halnia. Szakmunkás Jézus, az. Hát ez nagyon kemény. Pláne hogy a beszélő is kinevezte magát annak:

E nélkül egy-egy nehézség vagy kudarc után félbehagynánk az egészet, de mi, szakmunkások mindig újra és újra nekimegyünk annak a problémának, amely nem adja magát könnyen vagy olcsón.

Amikor a népi urbánusból melós lesz a doktorminiszterelnök urunk, az olyan megható és szép, hogy szinte azonnal könnybe lábad az ember szeme. Kádár Jani bácsi is szakmunkásból lett az MSZMP főtitkára. Akkor meg? Mondjuk azt én nem tudom, hogy Orbán Viktor mikor volt szakmunkás, de ha ő mondja, biztosan az volt. Tudomásom szerint világéletében kerülte a kétkezi munkát, a Bibó kollégiumból egyenesen a parlamentbe katapultálta a fene, és azóta is ott rontja a levegőt a többi léhűtő kollégiumi lábszagtársával együtt. Azaz körülbelül annyira volt szaki, mint amennyire libernyákokat a hátán elcipelő utcai (h)arcos. Aki természetesen beszólt a pedagógusoknak is, ha már teljesen hidegen hagyják a Pintér által stratégiai és rendpárti okokból nyomorgatott közoktatás problémái:

A magyar közéletben szokás leminősíteni és szapulni az iskoláinkat, az iskolarendszerünket. Persze lehetne jobb is, és van is még mit javítani rajta, de ne becsüljük alá se.

Ezek szerint csak hallott a nagyember arról, hogy kurva nagy baj van a rendszerben úgy általában, a pedagógusok megbecsülése körül meg hatványozottan. Ez jó hír, remélem a tegnap lezajlott, könnygázzal meghálált kordonbontásról és értesítették kellő időben a mi jó öreg szakinkat. Aki amikor ő bontott, akkor azt a világ legtermészetesebb dolgának találta, most viszont úgy van vele, hogy a rohadt, hazaáruló libsik visítoznak, amikor a Karmelita köré felhúzott, a féldiktatúra szimbólumát képező kerítést szimbolikusan el akarják takarítani az útból. De ennyivel nem volt vége a műsornak, mert öblös nyelvcsapkodások közepette kikapta egy csikósnak öltözött szakmunkás kezéből a karikás ostort, és elkezdett csapkodni vele a béke(sség) dallamára:

Szerintem ennél a jelenetnél semmi nem képes erőteljesebben kifejezni a tekintetes úr és rezsimje jelenlegi állapotát. Vagy mégis. Egy ilyen kommentet találtam a videó alatt, ez is beszédesebb, mint nyolcvanhárom elemzés:

Legközelebb így kellene menni a Parlamentbe, miniszterelnök úr! Lehet, hogy akkor a libsikbe is végre több tisztelet szorulna!

Hát nem gyönyörű? Itt tartunk? Hogy a trottyos gatyás utcai harcos Krisztus szakmunkás egy karikás ostorral a kezében csattogtat és mindenki álljon hátrébb? Mi a fene folyik itt? A porondmester idomítja az állatokat? A híveknek meg rögtön az jut az eszébe, hogy a miniszterelnök úr járjon korbáccsal és basszon oda, mert akkor jobban fogják tisztelni? Az már régen baj, ha ostorral kell a tiszteletet kiérdemelni, kedves hívek a krisztusi szakmunkában. Nagyon beteg a magyar közélet, nagyon mélyen vagyunk a morális mocsárban, nagyon a legalja az a műsor, amit itt jó ideje tolnak a pofánkba. Az, hogy közben a fél ország segge kilóg a rongyos gatyából, az, hogy nulla jövőképünk van per pillanat, mert a pénzek, amiket sikeresen elkorrumpáltak a háztól, nem jönnek, az, hogy a fél világ előtt a háborús bűnössel azonosítanak minket, az, hogy minden szövetségi rendszerünket szétbarmolta a karikás ostoros a V4-től, az Európai Unión át az USA-ig, lényegében fel sem tűnik senkinek. De attól, hogy a demens vénember hétvégén Magyarországra érkezik, mindegyik el van alélva a szakmunkáson át a köztársasági elnökig. De marha jó lesz nekünk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!