Ritkán és esetenként felületes információkat hallunk itt Közép-Kelet Európában Iránról, ami pedig a Közel-Kelet energetikai és geopolitikai szempontból tekintve egyik legfontosabb állama. Tekintsünk el most Irán középhatalmi aspirációjától, a teokratikus és tagadhatatlanul belső elnyomáson alapuló társadalmi berendezkedésének kevéssé rokonszenves vonásaitól, atomfegyverkezési törekvéseitől; egyszóval tekintsünk el az európai értékrend számonkérésétől. Vonatkoztassunk el most mindezektől, akkor is, ha jogos, bár történelmietlen lenne a számonkérés.
Először a száraz tények. A geopolitikailag kulcsfontosságú elhelyezkedésű ország 1,6 millió km² kiterjedésű és 82 milliós lakosságának 95 %-a siita. Az országlakosok közel fele 24 és 54 éves közötti korosztályból áll. A vásárlóerő paritáson számított GDP 20 ezer $/fő. Ezzel együtt is a népesség 18,7 %-a a hivatalos szegénységi küszöb alatt él. 12 % a munkaképes lakosság körében a munkanélküliség. Az infláció tavaly 10 % volt. Korábban (2015 előtt) az ország exportjának 60 %-a olajeladásból származott, jelenleg ez 47 %, hasonlóképpen korábban a GDP 20%-át az olaj- és gázipar termelte ki, jelenleg ez csupán 10%; a változást részben okozta csak az olajár csökkenése.
A szomszédos, fosszilis energiaforrásokban bővelkedő országok közül is kiemelkedően nagy készletekkel rendelkezik Irán. 34 milliárd m³ földgázkészlete a második legnagyobb a világon, a 130 milliárd hordó nyersolajával pedig a negyedik a világranglistán. A Közel-Keleten itt találtak először olajat 1908-ban és azóta is állandó és fontos szereplője a világ olajiparának. A belpolitikai események, majd az azokat követő folyamatok, továbbá a nyersanyag világpiaci árváltozásai természetesen meghintáztatták az olajipari bevételeket, így pl. a sah elűzése és a forradalom évében 6 millió hordó olajat termeltek ki, ez a mennyiség egy éven belül negyedére csökkent. Ugyanígy az Irakkal folytatott háború, majd a nemzetközi szankciók gyakran hozták szorult helyzetbe Iránt. A nukleáris fegyver fejlesztési program okán életbe léptett szankciók, majd ennek felfüggesztése, végül pedig legújabb fejleményként az Egyesült Államok részéről a korábbi megállapodás felmondása, mind kimutatható hatással voltak és vannak Irán gazdaságára. Tény azonban, hogy a gazdasági stabilitás aláaknázásában a saját kormányzat is gyakran kivette a részét, 2005 után – a belső elégedetlenség csillapítására – az akkori elnök mérsékelt gazdasági reformokat indított el, azonban az olajár csökkenése és a legfőbb hatalmat birtokló, nem világi csoportok ellenállása miatt ezek megfeneklettek, 2015-ben pedig a szankciók miatt befagytak. Irán szemléletes példája annak, hogy a nagyrészt energiahordozók exportjára támaszkodó ország vitathatatlanul sérülékeny, főleg úgy, hogy a társadalom nem érzékeli a potenciális gazdagságnak szinte semmi eredményét.
Az iráni gazdaság alapját alkotó olajipar ráadásul az idők folyamán elöregedett, a jelenlegi termelő mezők 80 %-át 1965 előtt fedezték fel és a készletek 75 %-át már máig kitermelték. Ma 102 olajmező és 43 gázmező aktív mindössze, 67 mezőben nem folyik termelés. Csak kevés új lelőhelyet fedeztek fel az utóbbi években, ezeket is a hosszú ideje tartó szankciók miatt, jelentős befektetés híján csak néhányuk lassú ütemű fejlesztése kezdődhetett meg. Így ma az ország napi olajtermelése mindössze 2,5 millió hordó. Külföldi befektetések hiányában nem csak jelentős méretű új szénhidrogén-lelőhelyeket nem fedeztek fel, hanem a régiek is egyre gyorsuló ütemben műszakilag amortizálódnak, a szintentartáshoz nincsenek sem műszaki eszközök, sem források. Az egyes olajkutak hozama csökken, a csökkenés megállításához szükséges technológiához Irán gyakorlatilag nem jut hozzá. Az atomfegyver-megállapodás létrejöttekor, 2015-ben számos európai olajipari óriásvállalat jelezte érdeklődését iráni olajipari befektetés iránt, azonban hamar lehűtötte a kedélyeket, hogy a kormányzat un. buy back típusú szerződést kívánt kötni. Ennek lényege, hogy az befektetővállalat a felmerülő költségei vagy pedig előre megállapított összeg erejéig a vállalkozásban kitermelt olajat kap. A hosszú futamidő ellenére és az ország befektetési kockázata miatt az európai cégek végül visszaléptek. Ekkor az iráni kormány kelet felé nyitott és kínai vállalatokkal sikerült megállapodást tető alá hoznia. A szankciók azonban alaposan lelassították ezeknek a befektetéseknek is a megvalósítását.
Az olajipar mellett az ország nagyméretű gázipara ugyancsak számos problémával szembesült. Egyfelől a gyorsan növekvő belföldi ellátási igényt kellett kielégítenie (a gázmezők délen vannak, az ellátási terület pedig főleg északon), másfelől pedig az elaggott olajmezők nyersolajának kihajtásához szükséges visszasajtolt gázt biztosítania. A gázipari szállítási infrastruktúra kapacitása és fejlettsége pedig messze elmaradt az igényektől. Minden műszaki és gazdasági tervezés ráadásul egy olyan állam irányítása alatt van, amit vagy közvetlenül az állam (kormányzat) vagy az általa létrehozott, a Forradalmi Gárda irányítása alatt álló gazdasági szervezetek – távolról sem harmonizált – működése jellemez. A jelenlegi állapotában az ország meglehetősen szorult helyzetben van, mert a szankciók gátolják az olajexportot és a nemzetközi pénzpiaci forrásokhoz való hozzáférést. Nő az infláció, a devizatartalékok meg csökkennek, a pénzügyi szektor zilált állapotban van. Az embereket nem a külpolitikai helyzet, hanem életszínvonaluk stagnálása vagy éppen romlása érdekli, zavarja a rendszerszintű korrupció. Sok iráni úgy gondolja, hogy a gazdasági elit szítja a konfrontációt Nyugattal, hogy az emberek figyelmét elterelje a belső problémákról.
Az amerikai katonai erőfitogtatás okán Irán igyekszik kihasználni az Egyesült Államok és Európa közötti nézetkülönbségeket. Másfelől saját regionális környezetében megtesz mindent, hogy a szankciók élét tompítsa, azok közvetlen gazdasági hatását csökkentse. Egy ötlet már korábban (2012) körvonalazódott, mostanra azonban konkrét megoldást talált az iráni vezetés: megállapodott az iraki olajipari hatósággal, hogy Bagdadban irodát létesítenek, ami mérnöki és technikai tervezési szolgáltatásokat és kivitelezést is végez, különös tekintettel az iraki és iráni határon levő közös olajmezők működtetésére.
Valójában sokkal többről van szó. A határ két oldalán 12 mező van, amit közösen termel ki a két ország. Az iraki félnek kompenzációként nagyszabású földmunkákat kell végeznie saját mezője környékén, amit majdnem elsodort az ár, mert az iráni oldalon a Forradalmi Gárda korábban irdatlan területet letarolt és a talaj stabilitása csökkent. Másfelől a megállapodás erős üzenet volt a francia Total vállalat felé, aki a tengeri South Pars mező fejlesztéséből kiszállt, mert megelégelte az iráni kormánnyal való huzavonát; értésükre akarták adni, hogy Irán talál más partnert is, ha akar. Az ügylet igazi jelentősége azonban az, hogy a közös termelési mezőből származó olajat Irakon keresztül ki lehet juttatni a globális piacra, azt ugyanis senki nem tudja bizonyítani, hogy ezekből a mezőkből melyik oldalon milyen mennyiség származik. Magyarul: az iráni olaj iraki olajjá lényegül át és akadálytalanul eljut Kínába, mely ország a legnagyobb vásárlója Iránnak. (Korábban ennek a módszernek „kézműves” változata működött, amikor is jelzés nélküli iráni tartálykocsival vitték az iraki határra a nyersolajat és ott iraki tartálykocsikba fejtették át.) Ráadásul – mellőzve itt az olajkereskedelmi árképzés taglalását – ennek az olajnak az ára – mint iraki olaj – magasabb, mint az iráninak, ezért 20 % vagy akár 30 %-kal is magasabb árat kapnak dollárban a nyersolajért, mintha „saját”, nem közös mezőből származó termék lenne.
Látható tehát, hogy vannak megoldások a szankciók hatásának tompítására, azonban azt is be kell látni, hogy az iparág egészének működtetéséhez, a műszaki rendszer karbantartásához, új lelőhelyek kifejlesztéséhez ez nagyon kevés. Átmeneti és részleges eredményt a iráni kormány így fel tud ugyan mutatni, de ez nem orvosol rendszerszintű problémákat. Kevés az, hogy Iránnak van tapasztalata a nemzetközi tartálykocsi és tartályhajó transzponderek kikapcsolásában, a fejlett műholdas nyomkövető rendszer manapság már rövid időn belül frissít az olajexport szállítmányokról.
A macska-egér játék csak belátható ideig tarthat.
2019. 05. 25.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén […]
Létfontosságúnak nevezte a június 9-i európai parlamenti választást Menczer Tamás, mivel a tétje az, hogy háború lesz vagy béke. A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, majd az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt erről pénteken. Menczer Tamás értékelése szerint sok fontos választás van már mögöttünk, de ilyen létfontosságú még nem volt. […]
A vendégmunkások nem fogják kiszorítani a magyarokat a magyar munkahelyekről – ezt mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Aki azt is határozottan állította, hogy a vendégmunkások és a nem vendégmunkások között a fizetésekben, bérekben nincs különbség. Az államtitkár hangsúlyozta, „azok a jogszabályok, amelyek most hatályba léptek, […]
A Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) egy szimbolikus esemény, amely jól írja le Európa helyzetét – mondta a miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szerdán Brüsszelben. Orbán Viktor szerint Európa a szabadság és az elnyomás határmezsgyéjén egyensúlyoz. A miniszterelnök a NatCon második napján azt nyilatkozta, hogy a rendezvény betiltása, majd később az engedélyezése olyan, mintha a nyolcvanas évek végén […]
Sajtóinformációk szerint havonta 20 milliárd forinttal nő a kórházak adósságának az összege, a gyógyítást már közvetlenül akadályozzák a kifizetetlen számlák. Ezzel március végén már 130 milliárd forintnál tartunk, máskor ennek a fele is gondot okoz – év végén. Most pedig még csak 3 hónap telt el. Az Árnyékkormány szerint nem kétséges, mi Orbán terve: a […]
Gyurcsány Ferenc emberei irányítják a Városházát, ők sodorták csőd közelébe Budapestet – írta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a Facebook-oldalán hétfőn. Szentkirályi Alexandra arra reagált, hogy – mint fogalmazott – a „Gyurcsány-párt a hétvégén ünnepelte, hogy Karácsony Gergely gyakorlatilag beolvadt a pártjukba”. „A képek alapján jó hangulatban telt az este a régi cimborák között” – írta a […]
Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja Németországba utazik – tájékoztatta a szaktárca közleményben az MTI-t vasárnap. A miniszter tárgyalni fog Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral, továbbá a BMW, a Mercedes és az AUDI felsővezetőivel. A közlemény ismerteti: a kormány célja, hogy idén újraindítsa, jövőre pedig tovább emelje a […]
Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra, idős honfitársainkra – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője szombati online sajtótájékoztatóján. Dobrev Klára arra a kormányzati bejelentésre reagálva, hogy az idén nem lesz nyugdíjprémium, azt mondta: az a kormány, amely „rokonokból és barátokból csinál milliárdosokat”, amely telekommunikációs céget, repteret, és nemzetközi televíziót vesz magának százmilliárdokért, „kifordítja zsebeit […]
Nem nagy ügy ez ahhoz képest, hogy a nemzeti kormánynak az államháztartási hiányt véletlenül Moszkváig sikerült meghosszabbítania, és minden, ami szar, arról a rendszerváltástól az elcseszett Brüsszelig mindenki tehet, csak a négy éve rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány nem tehet arról, hogy nehéz az élet és spórolni kell, nemmegszorítani kell, átütemezni kell és türelmesnek kell lenni, mert […]
Az infláció sikeres visszaszorítását követően idén a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzetgazdaági Minisztérium (NGM). Mint kifejtették, ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben […]
Amennyiben afrikai fejlesztési programok helyett az Európai Unió továbbra is inkább a migrációt fogja ösztönözni, akkor a kontinenst el fogják árasztani a bevándorlók, ami beláthatatlan biztonsági kihívást jelenthet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyarország és Sierra Leone közötti gazdasági vegyes bizottság ülését követően arról […]
A gazdatársadalom érdekében is változást kell elérni a júniusi EP-választás során, mert a brüsszeli agrárpolitika veszélyezteti az európai termelők jövőjét és az EU élelmiszerbiztonságát – mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az agrárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar agrárpolitika a modern és versenyképes termelésben érdekelt. A belföldi mezőgazdaság 2010 óta nagy utat tett meg, termelékenysége európai […]
Magyarország energiaellátással kapcsolatos döntései mögött kizárólag két megfontolás áll, az ellátás biztonsága és az ár, s a kormány nem hajlandó más, politikai vagy ideológiai szempontokat figyelembe venni ezen a téren – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 5. Budapest LNG Summit konferencián először az utóbbi évek […]
Kivételesen nem hoztam MTI hírt, mert az az érdekes, hogy mi NEM jelent meg. Gyakorlatilag semmi, aminek pedig ott kellene lennie két hónappal az önkormányzati- és EP választások előtt. Máskor is persze, de most kimondottan. Ehhez képest a Kínában dolgozó külföldi tudósítók nyomorú helyzetétől kezdve a breaktánc olimpiai selejtezőjén át egészen odáig, hogy késnek a […]
Túlságosan sok mondandóm nincsen. Mindössze ide pattintom az összes fotót, amit az MTI a tegnapi tüntetésről lehozott. Azt hiszem, önmagáért beszél ez a mindössze négy darab sápatag fotó, a szűk látószögével, hogy lehetőleg csak néhány ember férjen bele, és persze a magányos Magyar Péter a színpadon. A tüntetés ideje alatt – éjfélig bezárólag – az […]
Egyesületünk elnöksége megrendülten fogadta, hogy Ferge Zsuzsa szociológus, az ELTE tanára, az MTA rendes tagja 93 éves korában elhunyt Korszakos jelentőségű kutatója és oktatója volt a szegénység,kirekesztettség,egyenlőtlenség és gyermekszegénység aktuális jelenségeinek.Kíváló embert,a közösségekért is sokat tevő tudóst veszítettünk,aki a legtöbbet azokért tette,akik a mi figyelmünk fókuszában is állnak.Egyesületünk egyik alap célja,hogy az embereket valós személyiségük […]
A teremtésvédelemről együtt kell gondolkodni, hiszen a teremtéshez hasonlóan ez sem ismer határokat – mondta Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, európai parlamenti képviselő pénteken a Komlóhoz tartozó Mecsekjánosiban. A politikus a párt Ültessünk, hogy élhessünk! elnevezésű országos faültetési programjának utolsó állomásán hangsúlyozta, az egyház társadalmi tanításában teremtésvédelemről, és nem egyszerűen környezetvédelemről beszél. Egészen […]
Amerikai „nagyágyúkat” is meghívtak a CPAC Hungary idei rendezvényére – jelentette be az Alapjogokért Központ főigazgatója pénteken a Facebook-oldalán megosztott videójában. Szánthó Miklós jelezte, három hét múlva, április 25-26-án rendezik meg a CPAC Hungaryt (Conservative Political Action Conference – Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Budapesten. A magyar fővárosba várják Európából mások mellett Geert Wilderst, a holland […]
A kormány célja, hogy újraindítsa a gazdasági növekedést 2024-ben, ami 2-3 százalékos GDP (bruttó hazai termék) növekedést jelent, jövőre pedig megduplázza az idei növekedés mértékét, és azt fenn is tartsa – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a győri gazdaságfejlesztési fórumon. A tárcavezető kiemelte: a növekedés feltétele az, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború, mert […]
Az orosz gazdaságra nehezedő példátlan szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt 2023-ban a GDP, ami duplája a fejlett országok átlagának – jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán Moszkvában, amikor a parlamentben beszámolt a kormány előző évi teljesítménypéről. A Világbank adataira hivatkozva a kormányfő elmondta, hogy Oroszország vásárlóerő-paritáson számolva a világ öt legnagyobb gazdasága közé jutott. […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
