NEHAZUGGY

A Nyugat nagyon messze van még a hanyatlástól

Lázár Gergő | 2023. Április 16, Vasárnap | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ők épp most teremtik meg a maguk eddigi legjobb világát. Ők nem a fizika és a biológia megtagadásával, az öntelt ember istenné válni akarásával vannak elfoglalva, illetve nem az ezzel szembeni harccal kötik le kapacitásaikat, energiáikat, anyagi és szellemi erőforrásaikat. Hanem erősítik a gazdaságukat, fejlesztik az oktatást, visszaszorítják a bűnözést, a drogokat, a szegénységet, javítják a közegészségi állapotokat stb. Ázsiában (és egyre inkább Afrikában, valamint a lassan újra magára találó Latin-Amerikában is) a politikusok, gazdasági vezetők és egyéb, a társadalmat meghatározó szereplők pragmatikusan gondolkodnak, szisztematikusan építik és erősítik országaik gazdasági potenciálját – miközben mi a genderrötyikről vitatkozunk.

Többek között a fenti gondolatokkal próbálja magyarázni Jeszenszky Zsolt fideszes propagandista, hogy a Nyugat a vesztébe rohan, miközben a Kelet átveszi az irányítást. Állítása szerint a Római Birodalom bukását sem látták előre sokan, mivel korábbi pompáját folyamatosan meg tudta tartani egészen a bukásáig, ami igen gyorsan következett be. Jeszenszky szerint már láthatóak a bukás jelei, hiszen miközben a Kelet átvette az irányítást, addig a Nyugat értelmetlen baromságokra fordítja az idejét és energiáját. Abban szerintem igaza van, hogy az EU súlya valamelyest csökkent az utóbbi időben, hiszen például a britek elhagyták a közösséget, de az is elég valószínűnek tűnik, hogy miként már sok változást túlélt, úgy ezen is túl fogja magát tenni az Európai Unió. Hiszen ugyan egy gazdag országot veszített el az EU, a közösség folyamatosan bővül és azon országok száma, amelyek csatlakozni szeretnének, szintén növekszik.

Ázsia valóban fejlődik, mint ahogy Afrika és Latin-Amerika is, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lennének fényévekkel lemaradva Európától, vagy az Egyesült Államoktól. Ezt a hátrányt vélhetően soha nem fogják tudni ledolgozni, hiszen a Nyugat azzal, hogy kizsákmányolta a más országokban élő őslakosságot, olyan gazdagságra tett szert, amelynek hála sokkal korábban építhette ki a demokráciát. Sok afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban is a mai napig katonai diktatúra van, mindennaposak a harcok és összecsapások, a nők jogai pedig igencsak korlátozottak. De akár Kínát is felhozhatnánk példaként, amely valóban a világ vezető gazdasági hatalmává nőtte ki magát, de azért azt ne felejtsük el, hogy ennek milyen ára volt. Ne felejtsük el, hogy a szabadság, mint olyan, nem annyira létezik ebben a Jeszenszky által szinte paradicsominak leírt közegben. Muszlimok tízezreit zárták táborokba, üldözik a keresztényeket, lakosok százmillióit figyeli meg az állam, és szankcionálja ha valami olyat tesznek, ami szúrja a kommunista államvezetés szemét.

Lehet tehát, hogy a fejlődő országok valóban fejlődnek, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy Európa és a fejlett Nyugat úgy általánosságban ne lenne továbbra is az a hely, ahova a bevándorlók többsége utazik. Valahogy nem Kínába, Vietnámba, Kolumbiába vagy Nigériába mennek az emberek, hanem inkább onnan érkeznek, ugyanis látják azt, hogy milyen fejlett Európa és a nyugati világ, ezért ők is csatlakozni szeretnének ehhez a közösséghez. Megvannak persze a saját problémáink, a woke ideológia és az LMBT-ideológia is problémás tud lenni egyes esetekben, de igen nevetséges ezeket felhozni okként arra, hogy miért is lassult le az EU növekedése, és miért veszített jelentőségéből. Ennek oka számtalan problémával magyarázható, amelyek egyike sem az LMBT, vagy a woke ideológia. Abban igazat adok Jeszenszkynek, hogy jó lenne, ha az EU meg tudna újulni és fejlődő pályára tudná állítani a térséget, de minden közösségben vannak jobb és rosszabb időszakok, mi most a rosszabb időszakot éljük.

A világjárvány megváltoztatta az életünket, talán örökre, és amikor már kezdtünk volna végre magunkhoz térni a sokkból, akkor Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy eljött az idő arra, hogy beteljesítse régi vágyát, és megpróbálja Ukrajnát erővel Oroszországhoz csatolni. A háború, amely Európában zajlik, szintén komoly problémákat okozott és okoz a mai napig is a térségnek. Problémák sorával néz tehát szembe az EU, miközben a mai napig igaz, hogy ide érkeznek a legtöbben külföldről. Mert lehet, hogy gazdaságilag veszített a jelentőségéből, de az életszínvonal továbbra is itt az egyik legjobb az egész világon, ami nem nagyon változott az utóbbi évtizedekben. Lehet, hogy az infláció, valamint az élelmiszerek árának emelkedése miatt most nehezebb az élet, de ez is csak egy olyan időszak, amelyen együtt kell túltenni magunkat. Az EU már több alkalommal is bizonyította, hogy egy fontos közösség, ezért még ha problémákkal is néz szembe mostanság, a jelentőségét elveszíteni soha nem fogja. Lehet, hogy új vezetőkre lenne szükség, valamint arra, hogy fontos változtatásokat hajtsanak végre a rendszer működésében, de úgy vélem, az a jövőben meg is fog történni.

Sem Ázsia, sem Afrika vagy Latin-Amerika nem fogja beérni a Nyugatot egyhamar, talán soha. Vannak persze olyan országok, amelyek elképesztő ütemben fejlődnek, de mint régió, egyik sem képes arra, hogy akár csak megszorongassa az EU-t vagy az Egyesült Államokat. Mert a gazdasági növekedés, a GDP nem minden, mint ahogy a létrehozott munkahelyek száma sem. A legfontosabb az, hogy mennyire élhető egy ország, egy térség, amely egy sok összetevős képlet. Európában és az Egyesült Államokban is elmondható, hogy általánosságban véve szabadságban élnek az emberek és az életüket nem fenyegetik harcok – kivéve a mostani fegyveres konfliktust Ukrajnában természetesen -, miközben ez a korábban felsorolt régiókban csak egyes országokra igaz, nem a teljes régióra. Lehet tehát, hogy jobb lenne, ha gatyába rázná magát a Nyugat, de azért akkor sem érdemes annak összeomlására számítani, véleményem szerint ettől még nagyon messze vagyunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!