NEHAZUGGY

Aztán miért tetszik irigykedni?

Tamás Róbert | 2023. Március 31, Péntek | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Állítólag mostmár itt a tavasz, de tényleg. Egészen keddig így is marad. Addig pedig még rengeteg dolog történhet, visszafordul a hidegfront, Németh Szilárd bejelenti, hogy vegán lesz, Novák Katalin nem vigyorog két napig, Orbán igazat mond. A csodák itt vannak körülöttünk, csak észre kell vennünk őket. Novák Katalin – természetesen tökig vigyorban – Törökországban járt. Gondolom, Orbánt nem fogadta Erdogan, neki is feltűnt, hogy akit csak meglátogat választás előtt a csúti, az garantáltan megbukik. Az elnökasszonynak még nincsen ilyen rossz híre, tehát ő ment. Kutyát simogattak ők ketten, majd tájékoztatták a sajtót arról, amiről akarták. Konkrétan semmiről:

A magyar köztársasági elnök szólt az orosz-ukrán háborúról, kiemelve a mielőbbi tűzszünet, a béketárgyalások és az igazságos béke elérését, s a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar ember sorsát. Hangsúlyozta, hogy el kell kerülni a háború eszkalálódását, s megköszönte Törökország közvetítő szerepét. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a béke elérése a végső cél, amelyhez közös szándék szükséges, s mindent meg kell tenni a háború eszkalálódása ellen. Nem táplálni, hanem hűteni kell a feszültségeket, a háborús feleknek közös asztalhoz kell ülniük, és béketervre van szükség – hangsúlyozta. (MTI)

Ezt én is elmondhatom pizsamában, a konyha közepén állva, akár minden áldott reggel, pontosan annyi eredménye lesz, mint Novák Katalin szavalatának. Igaz, én biztosan nem fogok fültől fülig vigyorogni, amúgy sem szokásom, reggelenként pedig kifejezetten emberiségellenes szoktam lenni. Ellenben az én konyhai produkcióm legalább ingyen lenne, szemben Novák Katalin műsorával, ami nagyon sokba kerül nekünk, haszna vagy értelme azonban egyáltalán nincsen.

Ugyanabban a konyhában és ugyanabban a pizsamában azt is rendszeresen bejelenthetném, hogy mikor érkeznek az uniós pénzek, de mostmár tényleg. Nagyjából annyira lenne hiteles az is, mint Navracsics Tibor ezirányú bejelentései. Most éppen ott tart a történet, hogy sehol nem tart. Van ugyan némi csúszás a kormány részéről, de aligha ez lesz az oka annak, ha mégsem dől a lé. Kötve hiszem, hogy az egyetemi autonómia helyreállításának megfelelő módja az lenne, ha az Orbán Viktorhoz köthető kormánytagok helyett Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz (tehát végső soron Orbán Viktorhoz) köthető tagok kerülnek a kuratóriumokba. Mostanában az unió elég egyértelműen, és többször is jelezte, hogy már nem működik a hülyének nézés, felesleges bűvészkedni és jogászkodni, célszerűbb a normális együttműködés hímes mezejére lépni. A kormány(fő) vagy nem érti, vagy nem hiszi el, de semmiképpen nem akar kiengedni a markából semmit, amit sikerült maga alá gyűrnie. És lényegében mindent sikerült. Most jött el az ideje a döntésnek, hogy bizonyos területekről mond le őfényessége, vagy az uniós forrásokról. De ő egyikről sem óhajt. Nem gond, amúgy is a mi bőrünkre megy a játék.

Összenő, ami összetartozik. Ezt talán célszerű lenne aktualizálni a következő módon: összenőtt, ami összetartozik. Történt pedig – és erről már beszéltünk, nem szándékozom ismét hosszasan regélni róla -, hogy a beszari miniszterelnök és beszari udvartartása közel másfél évvel ezelőtt elkeríttetett egy utcát, nehogy valaki (mondjuk egy újságíró) közel találjon jutni valamelyik közpénzből dőzsölőhöz, és kérdezni tudjon valamit, amire persze központi engedély és iránymutatás nélkül amúgy sem kapna választ, de kínos lenne. Ezért azt találták ki, hogy ott veszettül építenek valamit, azért az elkerítés. Valóban buherálnak egy épületet, de tökéletesen indokolatlan a kordon, amit Hadházy Ákos és a Momentum immár másodszor elbontott. Fónagy János éppen arra császkált, és azt mondta a momentum elnökének, hogy inkább kapálnál, bazdmeg. És ezzel még nincsen vége, mert a propagandagépezet keresztben-hosszában osztja, milyen remekül megaszondta ez a nagyszerű keresztény honatya, a megafonosok természetesen nem maradhattak ki a dologból (nem azért fizetik őket) és még maga a szentséges miniszterelnök is odakommentelte, hogy: Irigyellek, János! Az összenövés tehát megtörtént, nem érdemes jövő időt használni. A kérdés csupán az, miért kell irigykednie Orbán Viktornak? Nyugodtan bazdmegezzen ő is kedve szerint, senki nem fogja meggátolni benne. Meglepődni sem fog senki, éppen eléggé tahó, nyugodtan megengedheti magának, hogy ne alakítsa a kultúrembert. Amúgy sem hiszi már el senki. A sajátjainak pedig egészen biztosan nagyon fog tetszeni ez a közvetlen hangnem, hiszen tudják a bálványukról, hogy pontosan olyan fokhagymaszagú, pálinkázó, fogalmatlan, kulturálatlan alak, mint ők maguk. Mindössze neki szerencséje volt, a jó elvtárs fater összegründolta az egyetemre valót, bár az kidobott pénz volt, mert soha nem lett ügyvéd a kis huncutból, pedig akkor még ingyenes volt a felsőoktatás. Tehát mi fizettük, hogy öt év alatt se tudjon kivakarodni abból a kultúrkörből, ahonnan érkezett. Ez mostanra tökéletesen egyértelmű, úgyhogy nem kell úgy tenni, mintha idegen lenne a miniszterek elnökétől a bazdmegelés. És úgy sem kell tenni, mintha bárminek bármiféle következménye lenne rá nézve. Diktatúrában a diktátor azt csinál, amit csak akar. Legalábbis addig, ameddig meg nem bukik. Úgyhogy hajrá!

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek. Plusz magunknak egy normális politikusgárdát. Legalább egy kicsit, egy napra, hogy kipróbálhassuk, milyen az.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!