NEHAZUGGY

Putyin, a művelt, békeszerető diktátor

Lázár Gergő | 2023. Március 11, Szombat | 13:10

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ferenc pápa beiktatásának tizedik évfordulóján nyilatkozott az RSI olasz nyelvű svájci rádiónak és televíziónak, amelyből ugyan csak részleteket közöltek – az interjú teljes terjedelmében vasárnap jelenik meg -, mégis már e néhány részlet alapján is el lehet mondani, hogy nagyjából mit gondol a Vatikán első embere többek között az ukrajnai háborúról. Ferenc többször is elmondta már, hogy ő világháborúnak tartja már most is azt, ami zajlik, és a különböző érdekek harcáról beszél ahelyett, hogy csak egyszerűen elítélné Oroszország agresszióját. Nem hiszem el, hogy nem tudja ő is pontosan azt, hogy ezt a háborút Putyin indította, nem pedig az Egyesült Államok vagy Anglia vagy a Piréz Nagyhatalom. Ezért egyedül Vlagyimir Putyin a felelős, de valamiért a pápa erről nem igazán szeret beszélni, hanem inkább a különböző érdekek harcáról és arról értekezik, hogy micsoda üzlet a háború. Ez utóbbi persze igaz is – ki tudhatná ezt jobban, mint a keresztény katolikus egyház feje, amely egyház évszázadokig háborúzott azért, hogy a kereszténység elterjedjen –, de akkor sem lehet egyformán felelőssé tenni ezeket az feleket.

Világháborúban állunk – mondja. „Kisebb részekben kezdődött, és most már senki sem mondhatja, hogy nem globális a harc. Mert a nagyhatalmak mind összefonódnak egymással. A csatatér pedig Ukrajna. Mindenki ott harcol.”

Ki mindenki harcol ott? Mert tudomásom szerint arról van szó, hogy a Nyugat segít az ukránoknak abban, hogy felvehessék a harcot az erősebb, nagyobb létszámú és fejlettebb orosz hadsereggel. A nagyhatalmak összefonódása nélkül – amit nem tudok nem kritikaként értelmezni – ma már talán Ukrajna sem létezne. Mert hát a Vatikán, meg úgy általában az egyházi vezetők szerényen imádkoznak a békéért, de ez idáig még nem következett be, mert mint tudjuk, az imának nincs csodatévő ereje. A békéhez az kell, hogy az agresszor letegye a fegyvereket és kivonuljon onnan, ahol semmi keresnivalója. De legrosszabb esetben is az kell, hogy a felek leüljenek tárgyalni és előálljanak egy békeszerződéssel, ezt nem lehet imával elérni meg a vágyódással arra, hogy egyszer csak véget érjen a háború. Egy földrengés áldozatain sem lehet azzal segíteni, hogy a fél Vatikán térdre borul és imádkozik, nagyobb segítség ilyenkor az, ha az egyébként sem szegény miniállam mondjuk segítséget küld pénz, vagy humanitárius segítség formájában.

Véleményem szerint óriási hiba összemosni a dolgokat és arról beszélni, hogy itt mindenki egyenlő és nem az a helyzet, hogy az agresszor oroszok lerohantak egy szuverén államot, ahol civilek ezreit mészárolják kegyetlen módon több mint egy éve. Engem nem érdekel, hogy a Nyugat fegyvereket szállított azért, hogy Ukrajna megvédhesse magát, hiszen ha ezt nem teszik meg, akkor ma már Ukrajna nem is létezne. Nyilvánvalóan nem ingyen tették ezt az egyes országok, hiszen a fegyverek nekik is pénzbe kerültek, de a világ már csak ilyen: valamit valamiért. Mégis úgy hiszem, hogy egyetlen nagyhatalom érdeke sem az, hogy ezek a harcok a végtelenségig folytatódjanak pláne úgy, hogy akár világháborúba is sodródhatunk, ha nem javul a helyzet. Nyilván a fegyvereladások nagy segítséget jelentenek egyes gazdaságoknak, szó se róla, de van az a pont, amikor többet veszít egy ország egy globális háborúval, mint amennyit nyer a fegyvereladásokkal.

A pápa azt is említi, hogy Putyin tudja: szívesen találkozna vele, „de több birodalmi érdek is érvényesül, nemcsak az orosz birodalomé, hanem másoké is”. Szerinte Putyin művelt ember, és amikor felajánlotta neki a háború elején, hogy beszél vele, Lavrov utasította vissza azzal, hogy ez most nem a legjobb idő rá.

Persze, hogyne. A nagyon művelt Putyin szívesen találkozna a pápával, de mégsem teszi meg, mert birodalmi érdekek feszülnek egymásnak Ukrajnában. Vajon a pápa elhiszi azt a hülyeséget, amit beszél? Ha Putyin valaha is le akart volna ülni tárgyalni bármelyik féllel is, már régen megtehette volna, de vélhetően már a tárgyalás előtt olyan feltételei voltak, amelyekre nem lehetett igent mondani. Erre jön a pápa és benyögi, hogy ez a drága ember egyébként tárgyalna, csak hát nem teheti meg, mert birodalmi érdekek feszülnek egymásnak. Hagyjuk már ezt a marhaságot. Mint ahogy azt is, hogy Lavrov utasított volna vissza bármit is. Az orosz külügyminiszter körülbelül annyira önjáró, mint Szijjártó Péter, aki nem tesz mást, mint hogy teljesíti Orbán Viktor parancsait. Ki hiszi komolyan azt, hogy Lavrovnak bármiféle beleszólása van abba, hogy kivel tárgyal Putyin, vagy egyáltalán mit csinál?

Néha képes olyanokat mondani a pápa, ami óriási csalódást okoz vélhetően nem csak nekem. Mert nyilván megértem, hogy nem akar felelősöket találni, felelősséget porciózni, hogy megpróbál diplomatikus maradni, de ebben a háborúban az első perctől minden annyira egyértelmű, hogy egyszerűen értehetetlen ez a fajta hozzáállás. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, egyedül az orosz vezetés a felelős a kialakult helyzetért. Pont. Ennél egy centivel sem bonyolultabb a történet, és ne tegyen itt úgy senki sem, mintha a háború kitöréséhez bármi köze lett volna a NATO-nak, vagy úgy általában a nyugati hatalmaknak. Ezt a háborút Vlagyimir Putyin akarta és meg is kapta, csak hát a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azt ő szerette volna, ezért vesztésre áll. A pápa véleményem szerint jobban tenné, ha diplomatikus nyilatkozatok helyett inkább ki merné mondani, hogy igenis az egyik fél a hibás a kialakult helyzetért, és az pontosan melyik fél.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!