NEHAZUGGY

Az éltető világosságot kitakarják, és elszívják előlünk a friss levegőt

Vogronics András | 2023. Február 21, Kedd | 19:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Azért így három nappal a letaglózó szombati igehirdetés után is még mindig azon gondolkodom, hogy ez most tényleg komoly, amit láttam, hallottam vagy csak egy rossz vicc, egy rémálom, amit az ember ki szokott heverni akkor is, ha mondjuk a legmélyebb álmából izzadságtól csatakosan ébred az ágyában. Attól tartok, ez nem az a kategória volt, ezt nem lehet a sötét és felkavaró, ámde felejthető emlékek közé bekönyvelni. Ez maga a rögvalóság, ami napi szinten jön szembe az ország lakóival, és lehet, hogy ez egyeseknek rózsaszín és simogató Csipkerózsika állapotot tükröz, a valóság ezzel szemben igencsak kiábrándító. Kiábrándító ez a közel 93 ezer négyzetkilométernyi területen elterülő kicsiny ország, aminek a felét már lebetonozták vagy térkövezték, egy másik részét épp most fogják tálcán átnyújtani a Kínai Kommunista Párt kétes alakjainak arra a célra, hogy környezetszennyező akkumulátorgyárakat létesítsenek rajta, miközben a maradék termőterületen a 13 éve gondosan elültetett gyűlölet magvai szökkentek szárba úgy, hogy mára áthatolhatatlan dzsungelt szőtt indaként kapaszkodnak egymásba a gyűlölet mammutnövényei. A dzsungelek jellemzője az, hogy mivel a fény nehezen hatol át rajtuk, ezért a különböző növények egymást túlnőve versengenek a fényért, túlélésért, miközben az aljnövényzet csak vegetál.

Nálunk is pontosan ez történik: az éltető világosságot kitakarják hatalmasságék, és elszívják előlünk a friss levegőt. Ennek a csodavilágnak vannak igen kártékony élőlényei az egyik ilyen a csótány. Amelyik alapvetően a meleg, ám sötét helyeket kedveli, nem szereti a fényt. Na ebben a gyűlölet erdőben is lakik több ilyen példány, de a szóban forgó a díszpéldánya ennek a fajnak. Ez a teljes átalakuláson átesett szerencsétlen, ami egyébként a lepkék sajátja, gondolom valami evolúciós félresiklás lehet Darwin-féle evolúciós elméletben, tehát ez nem bábból lett pillangó, hanem csótányából lett valami annál is visszataszítóbb. Igen, ő az, a Nagy Ferenc nevű 77 éves, homofób, megélhetési babos kendős lázadó, aki mostanság egyre gyakrabban osztja az észt a brüsszeli partizán ánuszrózsájából. Ez a csávó már Kossuth-díjat is kapott azért a szellemi amortizációs munkáért, amit a szekta lelkes rajongói érdekében végez. Nem annyira előadóművészi minőségében, hanem mint a Fidesz-rendezvények VIP-vendégeként, felkent pártszimpatizánsként, nagyjából mindenhez értő megmondóemberként.

„Mindig a rendszer ellen voltam, most is a rendszer ellen vagyok, de a liberális, európai rendszer ellen”.

Ezt találta mondani pár napja, de szerintem elég nagy hülyeséget beszélt: az Európai Unió ugyanis nem liberális, ellenben igencsak sokszínű, van ott minden a konzervatívtól a zöldig. Beleértve az olyan szélsőségeseket is, mint a magyar miniszterelnök. Akinek ezen említett rajongója a teljes extázis hangján nyilatkozott az én legvadabb, kiheverhetetlen rémálmomról:

„Ezen az eseményen ott kell lenni (…), hogy első kézből halljuk az információkat, hogy legyen ember, aki – hát nyilván Viktor – megmondja, hogy na, erre fogunk menni. Az mindegy, hogy az nem jó irány. Egy a lényeg, ha elhisszük, akkor jó irány.”

Próbáltam rájönni, ezt mégis hogyan kell értelmezni, de nem sikerült. A rajongótábor biztosan érti, mert amiben nincs logika, az nekik valamiért nagyon tetszik. Egyszerűen tudjuk ezt be az idő könyörtelen múlásának, a kor előrehaladásából fakadó tünetnek. Ami viszont ennél nagyságrendekkel súlyosabb, és amit én személy szerint elfogadhatatlannak tartok, hogy az évértékelőre menet a Kossuth-díjas művész úr lebuzizza Brüsszelt, amit nem mellesleg el akar foglalni, és hangosan beszél arról, hogy simán megverné azt az embert, aki az iskolában LMBTQ-propagandát terjeszt. Ilyet én még komolyan nem hallottam, nem láttam, de aki tud ilyen embernek a létezéséről, az kérem ossza meg velem ez irányú tapasztalatait.

Mondhatjuk, hogy kit érdekel, miket beszél ez a faszi, de az azért mégis borzasztó, hogy ilyen és ehhez hasonló, a tettlegesség, az önbíráskodás pártján álló figurák, ilyen primitív, sötét, ámde a politikai hatalom által a legnagyobb becsben tartott megmondóemberek jutottak ennek az amúgy is a végletekig megosztott és felhergelt országnak. Áldott szerencse, hogy vannak ilyen agg bölcsek, akik a Fidesz korosodó rajongóinak vérnyomáscsökkentővel szinten tartott egészségi állapotát naponta próbára teszik. Kell is nekik egy ilyen hasznos idióta, aki gondoskodik a napi gyűlölet tárgyáról és az érzelmek felkorbácsolásról. Nem mellesleg: a Gyere kislány, gyere című örökbecsű, amely Ferencünk egyik nagy slágere volt az átkosban, szerintem enyhén a pedofíliára hajaz, de tényleg csak halkan említem. A lényeg, hogy itt már tényleg csak egy szakavatott személy tud segíteni: mondjuk egy sorosozó ördögűző pap. És az a durva, hogy jött is, bár Ferenccel pont nem találkozott. Ellenben kedélyesen elbeszélgetett Viktorral, majd elment Szombathelyre, ahol egy szentmise közben magához ragadta a humormikrofont, és csak úgy ömlött belőle az abszurd:

„Szeretnék elmondani nektek egy titkot Jézusról és egy titkot a miniszterelnökről. Tudjátok, hogy Jézusnak van egy másik neve is? Elmondom nektek. Jézus másik neve Viktor.”

Ez is már vagy kétnapos hír, de tátva maradt a szám tőle. Nagyatyaúristen! Ha létezel, könyörgöm, csinálj valamit, mert ezek simán lenyomják a a South Park szerzőit:

„Senki nem tudja Jézust legyőzni. Az ördög sem. Soros György sem. (…) A Szűzanyának is van második neve. Az övé pedig az, hogy Viktória.”

Ez a szürreális téboly már-már apokaliptikus. Ha ezt egy ország lakóinak le lehet nyomni a torkán, ha egy ilyen bomlott elmével hivatalos program gyanánt cseverészik az ország miniszterelnöke, akkor az az ország megérett a pusztulásra. A szakralitás és a mély spirituális állapotban leledző Fidesz-KDNP szekta bizonyosságot kapott a jó hírről: eljött a Megváltó, bzmg, más néven Viktor.

„A floridai származású Blount a Szeretetláng mozgalom misszionáriusa, aki a Szeretetláng fesztiválra látogatott Budapestre. Ez az a fesztivál, amin Blount már tavaly is kifejtette többek között például azt, hogy „a nagy győzelem Magyarországon keresztül fog jönni”. Hogy kontextusba helyezzük Blount atyát: (…) ő az az ember, aki látomásaiban már többször látta Szűz Máriát. Úgy véli, Szűz Mária az ő élete szerelme – ez még jobban indokolja az Orbánnak adott Mária-szobrot is.”

Beszarsz, behugyozol. És csodálkozik bárki, hogy erre a Blount által megénekelt, mennybe vitt alakra a civilizált nemzetközi porondon már lassan senki nem kíváncsi? Erre a magát látnoknak, jósnak képzelő autokratára, aki annyi minden megjósolt már, aki a téveszméit és paranoid látomásait tényként közli, tévedhetetlen vezetőnek állítja be magát, miközben a jóslatai 99%-a éppen ellenkezőleg szoktak elsülni. Ki a fene ez, valami sámán, aki ördögűzőkkel ácsoltatja magának a szószéket? Hát igen. Megint ugyanott tartunk, megint ugyanaz a kihívás: megpróbálni mindezek ellenére megőrizni a maradék ép eszünket. Nagy szükség lesz rá akkor, amikor ez a küldetéstudatos alak eltűnik egyszer a közéletből. Innen lesz szép felállni, innen lesz szép győzni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!