NEHAZUGGY

Ahhoz képest, hogy egyesek és mások mi mindenért nem mondtak le az elmúlt tíz évben

Molnár Bálint | 2023. Február 16, Csütörtök | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, napsütést, békességet és szép kilátásokat kívánok mindenkinek! Nyilvánvalóan nem ez a legfontosabb és akárcsak a könyvek által, a káröröm által sem megy a világ elébb, de azért kár lett volna nem megérni, hogy a rezsim egyik háromnevű láncos ideológusának szörnyszülött gyermeke, megszűnjön. Persze a vigasz sovány, miután a rezsim Goebbels Antalja tavaly 44 milliárd forintot, minden korábbinál több közpénzt költött vegytiszta propagandára (úgy értem, fideszes pártpropagandára, amit közérdekű kormányzati kommunikációnak csúfolnak), legfőképpen és jellemzően arra, hogy mimagyarok az Európai Unió ellen uszuljunk, hogy pontosan tudjuk mikor miért kell gyűlölni.

Szerény véleményem szerint ez nem egyszerűen azért penetráns, mert ahogy szokták minden más esetben is, Brüsszel mocskolását verseny nélkül bízták két kiválasztott cégre, pedig már pontosan tudták, hogy Brüsszel nem küld pénzt lóvéra, ha a falon túltolják a piaci verseny hiányát és a korrupt, haverokra kalibrált közbeszerzéseket, hanem azért is, mert közben egy rakás mindenkinek kiszúrták a szemét azzal, hogy azért nincs pénz lóvéra, mert a geci Brüsszel irigy ránk, amiért kereszténynemzetipatrióta kormányunk van, mert az elcseszett brüsszeli szankciók, mert a dollárbaloldal, mert Soros, mert az elmúlt nyolcvan évvel korábban elmúlt nyolc év. Már rég beütött a krach, már rég kitört a háború, már rég a nyakunkon volt a vérzivatar, amiből mostanra technikai recesszió is lett, és a pedagógusok bérét még mindig nem sikerült megemelni, de ez nem akadályozta az állampártot abban, hogy a saját érdekükben a mindenki pénzéből a saját emberüknek egy rakás pénzt kifizessenek. Néha elgondolkodom, hogy korrupciós értelemben minő amatőr politikusok vannak kormányon a világ egyéb részein, akiknek még soha a büdös életben nem jutott eszükbe, mekkora potenciál rejlik abban, hogy az emberek pénzén szanaszét mosd az emberek agyát és azt hazudd, hogy ez az ő érdekükben történik.

Szóval igen. A negyvennégyezer millió forint mellett valóban soványka vigasz, hogy a kormányzati propagandamonstrumot is utolérték az elcseszett brüsszeli szankciók, olyannyira, hogy a fülkeforradalmi idők egyik legocsmányabb terméke, a G. Fodor Gábor háromnevű rezsimideológus főszerkesztésével működő 888.hu feldobta a pacskert. Kár lett volna, ha nem érjük meg ezt a pillanatot, még akkor is, ha az érintettek önkéntes átalakulásnak nevezik azt, hogy ők, a csilliárdos kormányzati propagandát kritika nélkül szajkózó izé az Origó nevű másik lejárató és karaktergyilkos orgánum felületére költöznek. Azt írta G. Fodor, akinek a lapja minden erkölcsi, szakmai minimumot felrúgva úgy állt bele az egyébként méltán jelentéktelen Tóbiás Józsefbe, az MSZP korabeli elnökébe úgy hét évvel ezelőtt, hogy a feleségét maszturbációs segédeszköznek nevezte, sőt, még a lányukat is belekeverte a családja gyalázásába, hogy a gyomrom hét év elteltével is felfordul ettől a köpedelemtől:

Van egy török mondás: egy gondolat kevés, kettő sok. Honnan vegyek másfél gondolatot?

A nyolcadik évében járó 888 gondolt egy nagyot. A három nyolcas ezután Magyarország egyik legolvasottabb hírportáljával együttműködve folytatja munkáját.

Lesznek interjúk, videók, podcastok és publik. Lesz min felháborodni, megbotránkozni, felszólalni és gondolkodni. Lesz 888 – az Origón.

És komolyan leírja ez a szerencsétlen, hogy ők gondoltak egy nagyot, mintha ebben a rendszerben, amit ők szolgálnak és kiszolgálnak, bárki bármit gondolhatna csak úgy, mintha ez az országot önmagából kifordító gépezet úgy működne, hogy minden egyes fogaskerék önállóan gondolkodik, cselekszik. Meg a francot. Elfogyott a nyakló nélkül szórható lóvé, és most már megfontolandó, hogy hány bugyrot tart fenn az állampárt, hogy jusson is, maradjon is a zsugorodó forrásokból. Úgy látszik, az önmagában nem volt elég, hogy GFG gazdája és ájult imádatának tárgya újabban ördögűzőkhöz dörgölőzik, úgy látszik, ez nem oldja meg a NER (ön)finanszírozási problémáit, úgyhogy ja, szerintem is nagy dicsőség és hatalmas gondolat nyolc év után kapitulálni és beolvadni a Magyarország egyik legolvasottabb lejáratóportáljába.

Különben majdnem teljesen mindegy, ki hogy csinál hülyét magából. Akár mielőtt, akár miután lehülyéz másokat. Itt van példának okáért ez a kivételes képességű Várhelyi Olivér, fideszes uniós biztos, aki közleményben magyarázta meg, hogy ő nem is az EP-képviselőket hülyézte le, hogy kiragadták a szavait a kontextusból. Tehát az ember az Európai Parlament plenáris ülése során bekapcsolt mikrofon mellett azon elmélkedik, vajon hány hülye van még hátra. Aztán amikor ügy lesz a bunkóságából, akkor közleményt ad ki, amelyben arról lamentál, hogy ez egy folyamatban lévő privát beszélgetés volt közte és a kabinetvezetője között egy teljesen más témában, amit kiragadtak a szövegkörnyezetből, hogy ő nem, ő dehogy az EP-képviselőket hülyézte le, csak kiragadták, félreértették. Hogy ezeket a derék hazafiakat úton-útfélen és állandóan félreértik, ez valóban csodával határos. És valahogy mindig őket érti félre a világ. De ha félreértették, akkor miért kér bocsánatot? Nem érthetem én ezeket.

Természetesen jelentéktelen az ügy ahhoz képest, hogy mások mi mindenért nem mondtak le az elmúlt tizenhárom évben, amiért rohadtul le kellett volna (jut eszembe, a Varga nevű jó miniszter asszonynak vajon hogy szolgál a kedves egészsége, és mikorra tervezi a lemondását?), úgyhogy Várhelyinek szinte jár a hátba veregetés: meg is hosszabbíthatta volna Bicskéig és Lovasberényig, ahogy mondjuk a hatalmas arcú külügyminiszter szokta. Aki szimplán ilyen stílusban kommunikál bekapcsolt mikrofonok mellett, amikor reggeltől estig felmos a balliberális mainstreammel, a transzatlanti buborékon kívüli világgal, és a legritkább esetben sem jut eszébe bocsánatot kérni, amiért a kocsma szintjére züllesztette a diplomáciát.

És akkor nem beszéltünk valamennyiük főnökéről, aki évek óta, előre megfontoltan a csőcselék szintjére belőtt kommunikációval nyomul, akinek viszket a tenyere és aki belegyalogolt már mindenféle bekapcsolt közpénzszolgálati mikrofonok mellől a dologtalan cigányoktól a normális mimagyarok türelmével visszaélő melegekig, akiket össze is mosott a pedofilokkal, ha jól emlékszem. Hallotta valaki valaha bocsánatot kérni bármiért? No, nem mintha egy bocsánatkéréssel el lehetne intézni olyan ügyeket, amelyeket normális helyeken börtönnel honorál a működő jogállam, de egy-egy tahó megszólalásért olykor még a felcsúti félisten is bocsánatot kérhetne. Nem fog. Ellenben két nap múlva várhatóan megint nagyívű beszédben fogja beletörölni a lábát sok mindenkibe, aki nem ő. Vicces, ahogy az Index nevű NER-portál már most rá van izgulva a témára, már építi a pódiumot, fényesíti a rivaldát a sorban huszonnegyedik orbánista évértékelőnek, hogy miszerint jön a veszélyek korának első Orbán-évértékelője. Igaz, hogy nekem már egy tányér hideg borsóleves végigszáguldott a hátamon a gondolattól, hogy megint mi mindent tol bele a pofánkba, de megvárom a szombatot a megrökönyödéssel, semmi kedvem jósolgatni. Végül is nem én vagyok Schadl György, aki szerintem még a saját anyját is megkente, nemcsak Völner Pált, aki még egy jósnőt is lefizetett, hogy minden flottul menjen. Mióta ez az ocsmány történet kirobbant, naponta rácsodálkozom annak valószínűségére, hogy a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt illiberális orbánista államhatalom alighanem ezt a világraszóló botrányt is megússza. A 44 milliárdos propaganda működik bizony.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!