NEHAZUGGY

„Amíg a sok gyökér brüsszelita tapsikolt a mackó felsős ukrán bohócnak”

Vogronics András | 2023. Február 11, Szombat | 19:07

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Akkor foglaljuk össze még egyszer, utoljára ezt a csodálatos hetet. Kezdjük rögtön az elején, szigorúan a miheztartás és a következetesség végett. A miniszterelnök 3 napos soproni tivornyát tartott a bátorakkal – miniszterek és egyéb nélkülözhetetlen nyúlványok, államtitkárok, egyebek -, aminek a végén nagy dérrel és dúrral kinyilatkoztatták, hogy megvédik Magyarországot a háborús inflációtól, meg franc tudja, mi mindentől, amitől 13 éve folyamatosan véd minket az utcai harcos, de valahogy még mindig nem vagyunk eléggé megvédve.

A NER-csapatépítő után fotót is posztolt a szolgái társaságában, hogy nyomatékot adjon a háromnapos legénybúcsúnak (bocsánatot kérek jó miniszter asszonytól, akinek nem állt módjában lemondani, ezért egyedüli nőként szorgoskodik még mindig értünk a hímek között). A közzétett fotón értelemszerűen ott feszítettek azok a miniszterek, akik mind egy szálig lemondtak az ő egyetemi alapítványi elnökségi tagságukról, amihez milliós fizetés is dukált. Ők így harcolnak. A látszat kedvéért megadják magukat, ha eurómilliókról van szó. A látszat kedvéért. Mert ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy nem ezeknek a strómanjai fognak majd helyet foglalni azokban a székekben, amikből nagy kegyesen felálltak, és nem ugyanazzal a módszerrel fognak a továbbiakban is lenyúlni alapítványi nem közpénzeket, ahogy eddig. Dehogynem. Megoldották okosba’, ahogy szokták. A lényeg, hogy a pénz jöjjön, bár Gulyás miniszter szerint semmi szükségünk nincs rá, anélkül is elvagyunk magunknak. Jól van akkor, megint mi vagyunk a hülyék. Navracsics megoldotta azt, amiről már az elejétől fogva lehetett tudni, hogy komoly aggályokat vet fel. Oké, de ez csak egy követelés volt a sok közül, azért ezt ne felejtsük el a nagy nemzetikeresztény vergődésben.

Ezek után a libernyákcipelő kisiparos kirepült Brüsszelbe, az volt a terv, hogy jól megvéd minket az elcseszett szankciók borzasztó hatásaitól. Eddig jó úton halad, mert a 25,7%-os januári infláció – ami valamiért már megint csak és kizárólag minket sújtott ekkora brutális mértékben a többi haldokló tagországgal szemben – már a hívek szemét is elkezdte csípni. Ha ezt tudom, inflációban tartottam volna a megtakarításaimat, nem forintban.

És akkor eljött az a pillanat, amikor a közel egy éve háború sújtotta Ukrajna államelnöke megjelent a brüsszeli csúcson. Nem akarom magamban tartani én sem: ha volt szégyenletes pillanata ennek az egésznek, akkor azt az Orbán nevűnek köszönhetjük. Persze jogos a kérdés: mi a túrót várhatunk attól, aki honvédségi luxusgéppel, a mi adóforintjainkon feleségestül elrepül, eljátssza a bazári majmot a pápa ravatalánál, majd onnan egyenesen elrongyol homárt zabálni egy tengerparti luxusétterembe? Hát nem sokat várhatunk, illetve pontosan azt várhatjuk, amit csütörtökön élő egyenes adásban előadott Európának. Ugyanazt a suttyó, ízléstelen viselkedést. A megjelenéséről már ne is beszéljünk (nehéz is visszafognom magam), mert ennek az embernek nemcsak a belbecse, hanem a külcsíne is a vállalhatatlan kategóriába tartozik. Az egész összkép, a gumicsizmás tahóság úgy, ahogy van, vállalhatatlan. De ezt képviseli rendületlenül, ez az értékrendje. Egy kívülálló, egy sok tekintetben komolyan vehetetlen, identitászavaros figura. A széles körben terjedő felvételek tanúsága szerint egy magányos senki, akinek a jelenléte, egyáltalán az egész személye megtestesít mindent, ami miatt kilóg minden európai csoportképről, mindent, ami a teljes ellenkezője annak, ami miatt annak idején ez az ország önszántából csatlakozott az Európai Unióhoz.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint ennek a közösségnek az egyik legfontosabb alapköve az összetartozás, erről így ír a dokumentum:

Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben.

Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget.

Emberi méltóság? Szabadság? Egyenlőség? Szolidaritás? Demokrácia? Jogállamiság? Minden, amit ez a vérkorrupt populista 13 éve próbál szétverni, ami talán még nem sikerült neki teljesen, de nagyon jó úton halad. Szóval itt dúl a szomszédban egy mocskos háború, az áldozat ország elnökét az uniós tagállamok vezetői megtapsolják (értsd: együttérzésüket kifejezve üdvözlik a tizenkettedik hónapja dúló orosz agresszió elleni kiállását, amivel a népét védelmezi), a magyarországi rubeljobboldal vezetője viszont képtelen úgy viselkedni, ahogyan az elvárható lenne egy európai ország miniszterelnökétől. Pedig szerintem elvárható akkor is, ha pontosan lehet tudni, hogy hazaüzent ezzel a híveinek. Irreleváns, mert azon a pódiumon az egész országot képviselte, amelyik ma még Európa része. Csakhogy ha úgy viselkedett volna, ahogy az elvárható, akkor nem Orbán lenne, és nem Putyinnak hívnák azt a gazembert, akit most már látványosan is kielégít a viselkedésével és testbeszédével az egész világ előtt. Még egyszer: attól, hogy ő csak ama 3 millió miniszterelnökének érzi magát, aki rá szavazott, attól, hogy évek óta csak azok számára van mondanivalója, akik rá szavaznak, ő bizony több mint 8 millió szavazókorú magyar képviselője.

Számomra éppen ezért undorító, gusztustalan, vérlázító, szégyenteljes, azaz elfogadhatatlan, ami történt. Erre a sértődött, infantilis hisztire, erre a demonstratív erkölcstelenségre, ezekre a pofavágásokra és erre alsó az tagozatos óvodásokat megszégyenítő viselkedésére az én szememben egész egyszerűen nincs mentség. Bőven elég egyetlen példával demonstrálni a sok ezerből, tízezerből, hogy micsoda károkat okoz ezzel a vállalhatatlan viselkedésével, hogyan fordítja ki magából a rajongótáborát. Ez itt például a Gajdics Ottó baráti kör nevű közösségi médiás bugyor reakciója:

AMÍG A SOK GYÖKÉR BRÜSSZELITA TAPSIKOLT A MACKÓ FELSŐS UKRÁN BOHÓCNAK, ORBÁN EGYEDÜL ÁLLT OTT, MINT A KŐ SZIKLA ÉS NEM TAPSOLT.

Elfogytak a szavak, erre már nincsenek szavak. Az ember pofájáról cafatokban ég le a bőr ettől a kulturális, erkölcsi fertőtől, ahova leküzdötte magát és több millió honfitársunkat. Konzervatív? Keresztény? Ez? Egy hat elemit végzett téeszelnöknek fényévekkel szilárdabb erkölcsi tartása van, mint a magyar miniszterelnöknek.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!