Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ameddig van fekete fólia, addig nincs mitől tartani

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Semmivel össze nem hasonlítható, emelkedett jó reggelt kívánok mindenkinek! Máris kötöm a csokrot a mindennel párhuzamos NER-univerzum legizgalmasabb fejleményeiből. Szigorúan szubjektív, ámde a tényeket és a valóságot minden körülmények között tiszteletben tartó csomagolásban. Szó se róla, unatkozni nincs idő, unortodox izgalmaktól hangos az élet ebben a felcsúti kultúrkörben, bár ez minden kicsit is normálisabb szegletéből a világnak teljes joggal perverziónak néz ki, a kolléga tegnap elég precízen diagnosztizálta a deresre húzás tizenhárom éve tartó nyomorúságát, a szenvedés iránti érthetetlen vonzalmát ennek a jobb sorsra érdemes (néha már ebben sem vagyok biztos) országnak. Páratlan napokon úgy érzem, hogy ez a beteg, erkölcstelen, romlott, kocsonyás, fojtogató izé, ami körülvesz, csak egy kevéssé jól sikerült paródia, páros napokon viszont elfog a jeges kétségbeesés, hogy francot, ez egy visszafordíthatatlan véres tragédia, egy pszichológiai horror, amiből nem lehet felébredni.

Még nem gondoltam végig, hogy ma milyen nap van, vagy tegnap milyen nap volt, de ha csak mondjuk a rendületlenül szivárgó Völner-Schadl korrupciós botrány Varga Judit haja szálát nem görbítő legfrissebb részleteit, vagy a korrupció miatt bíróság előtt álló Boldog István fideszes képviselő perében meghallgatott, súlyos amnéziába esett fideszes megyei közgyűlési alelnök pofátlanul groteszk produkcióját tartom szem előtt, olyan nagyon nincs kedvem röhögni. Se a Telexet perrel fenyegető Országos Bírósági Hivatal saját nemiszervét emlegető elnöke és a végrehajtói maffiát működtető Schadl György közötti telefonbeszélgetés emelkedettségétől és attól pláne, hogy milyen minőségű, mentalitású emberek ülnek politikai végrehajtó pozíciókban, sem attól, hogy a Boldog István oldalán korrupciógyanús találkozókon résztvevő erkölcsi hajótörött nemhogy nem emlékszik/nem tudja mi történt, amikor polgármesterekkel egyeztetett az egyes települések különböző pályázatairól, de már akkor sem értett semmiből semmit, amikor jelen volt ott, ahol volt.

Persze lehet, hogy az én humorérzékemmel van a baj – vagyis most több páratlan nap következik egymás után -, de azon se bírtam hahotázva röhögni, hogy a nemrég 1,4 millió nemzeti konzultálót a magyarok 97 százalékának hazudó nevező kormányszóvivőné tegnap kiállt megünnepelni az 1 éves születésnapját ünneplő ársapkát, és a nagy ünneplésben futotta a cinizmusából helyretenni a kretén árstopjuk miatt vergődő, szarrá razziázott és szarrá büntetett kereskedőket, akik nyeljék csak le a kormány által okozott veszteséget, mert csak. Az egy dolog, hogy az infláció ettől csak előre megy, nem hátra, de legalább nemzetikeresztény-populista-illiberalista-szocialistáék betilcsák a hiányt. Szarrá büntetnek, ha nincs elég búzaliszt a polcon. Gondosan elkülönítve a tücsökliszttől és a teljes kiőrlésű csótányliszttől. Mert most azért folyik a fakardozás (ha a kormányzás nem megy, pótcselekvés gyanánt), hogy magyarember nem eszik rovart és kukacot. Ő akkor is bebizonyítja, hogy nem eszik, ha senki nem is szegez pisztolyt a halántékához. Nincs bocsánat, visította tegnap Szalay-Bobrovniczky céghalmozó milliárdos honvédelmi miniszter neje, aki volt szíves tájékoztatni a lakájmédiát arról, hogy 468 fogyasztóvédelmi eljárás alá helyezett boltból csak 99-ben nem találtak jogsértést. És nem, meg sem fordult abban az okos és szép fejében, hogy ha csupán a boltok mintegy 20%-a tudott megfelelni a tetves szabályoknak, akkor nem a többség tisztességtelen és becstelen, hanem a szabályokkal van némi gond. Hogyisne. Még csak az hiányozna, hogy tévedhetetlenék véletlenül beismerjék, hogy valamit benéztek, elcsesztek, netán szándékosan félresiklattak.

Hova vezetne? Különben is nekik nem igazuk van, hanem igazuk lesz. Na, ugye! Lelkileg egészséges ember ezt a fajta bezzegező, óvodás tempót jó eséllyel kinövi az ivaréretté válással párhuzamosan. Nem őrjöng, hogy mindenáron neki legyen igaza, sőt, el tudja fogadni, hogy olykor másoknak is igaza lehet. Vannak azonban olyanok, akik soha nem jutnak el erre a felismerésre, súlyosabb esetekben küldetéstudat is párosul a lelki gyermetegséghez, és egészen szélsőséges esetekben az illetők hatalmat is kapnak a kezükbe. Ez az a helyzet, ami bebaszik. Tehát hogy az ember, aki 2015-ben migránsok tízezreit engedte rá Európára és aki azóta lényegében abból él, hogy Európa keresztény védőbástyájának képzeli magát, kerítést emelt a határra és 2015 óta folyamatosan az EU migrációs politikája ellenében dugja a botokat a küllők közé (fontos: akkor is az EU ellen küzdött, amikor az EU azt csinálta, amit ő akart), most azért örül, mint majom a farkának, mert két uniós politikus az EU határainak megerősítéséről beszélt. Én nem tudom, én a helyében meg lennék sértődve. Hát nem úgy volt, hogy a magyar határkerítés megvédi egész Európát a migránsoktól, erre kiderül, hogy szart se ér a hét nyelven beszélő csilliárdos csirkeháló? Nahát. Ezért kár volt ekkora izgalomba jönni. Ráadásul azt mondja a nagyember, aki szarrá vétózott egy rakás közös uniós fellépést szavatoló megállapodást a migráció ügyében is és általában az uniós külpolitikát illetően is (lásd), hogy már tíz éve küzdünk az erősebb határokért. Szóljanak neki, hogy 2015 nem tíz éve volt, és akinek elsőfokú bírósági papírja van arról, hogy embertelenül bánik a menekültekkel (értsd: rájuk engedi a kutyákat, könnygázzal lefújja őket, kövekkel dobálja), annak illene kicsit több szerénységet prezentálnia.

Különös tekintettel arra, hogy a nagypofájú migránsozás vagy egy Magyarországgal elvileg szövetséges nyugati nagyhatalomnak való primitív, teremfutballista beszólogatás közepette a húsba vágó gazdasági, társadalmi problémák megoldása terén nem oly fényes a sikerek. Ha csak az nem tekinthető fényes sikernek, hogy a dilettáns, korrupt, kizárólag a saját hatalmi érdekeiket szem előtt tartó mekkmesterkedésük összes veszteségét lenyeletik a magyarokkal – kiskereskedőktől, boltosoktól kezdve az inflációt követni képtelen jövedelméből vagy nyugdíjából tengődő mezei kisemberig. Miközben nemzetközi összesítésben brutálisan magas a magyar reál-élelmiszerinfláció, a Világbank adatai szerint ebben csak három afrikai ország előzi meg Európa gazdasági motorját, úgy mint Zimbabwe, Libanon és Ruanda. Tehát csak három nyomorult sorsú ország van a világon, ahol a szegényeknek olyan drága lenne az élet, mint Orbán Magyarországán, és erre mit lépnek a nertársak? Na mit? Sok más mellett például azt, hogy több milliárd forinttal megtolják a sportklubok állami támogatását 2023-ban. Azt találták ki és Deutsch Tamás be is nyögte, hogy „a megnövekedett energiaárak miatt” idén összesen közel 14,5 milliárd forintos közvetlen állami támogatásban részesülnek a sportegyesületek.

Nem állítom, hogy ennyi pénzből meg lehetne menteni mindenkit, aki életvitelszerűen szív és nyomorog az Orbán-kormány országot felvirágoztató politikája nyomán, de azt igen, hogy ekkora cinikus, alávaló, gonosz kormánya biztosan nem volt, és ha Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökének igaza van, akkor nem is mostanában lesz az országnak. A közgazdász úgy értékelte egy interjúban, hogy az Orbán-rendszer akár Orbán haláláig is kihúzhatja. Ebből az következik, hogy ezt a cinizmust és alávaló gonoszságot kell tüdőre szívni ameddig Orbánnak üt az órája. A helyzet akkor változhat, ha ugyanez a rendszer még cinikusabb, még alávalóbb, még gonoszabb fordulatszámra kapcsol az óra ütése előtt. Meg sem próbálom megjósolni, hogy így lesz, vagy valahogy máshogy lesz, de ha csak egy nap fejleményeit tekintem át és beszorzom közel 13 évvel, akkor én is arra hajlok, hogy nincs remény. Ha csak azt nézzük, hogy a fent összegyűjtött pár történés milyen akadálymentesen fut át a nemzeti közöny vajpuha falán és semmi meg sem mozdul, akkor milyen remény lenne? Ráadásul Molnár Zsolt-féle ellenzékiekkel, akik minden gyanú szerint ugyanonnan kapják az utasításokat, mint random fideszes pártkatona?

És végül: ha jól értettem, a független sajtótól elszigetelt, kihelyezett stratégiai kormányülést hívott össze a nemzet óvodás allűrökkel megvert küldetéstudatos megrontója Sopronba, aki sajnos tegnap reggel nem ért rá a kormánya propagandáját terjeszteni a közrádióban, ezért az Origo szellőztette meg a hírt. Tökéletesen megértem, hogy a pusztító akkumulátorgyárral hergelt Debrecentől aligha lehetett volna távolabbi pontot találni az országban, ahol ezt a kihelyezett ülést meg lehetne tartani, bár ameddig van fekete fólia és hadra fogható, lojális verőemberek hada, addig nincs mitől tartani. Főleg ha az istenadta nép 40 év fölötti része valamiféle ájult önsorsrontó késztetéstől vezérelve leszarja, hogy mi lesz a következő generációval. Hogy NAPI 40 ezer vagy 60 ezer köbméter vizet fogyasztana az a tetves kínai akkugyár, miközben az onokák kicserepesedett ajakkal szomjúhozzák az ivóvizet a 47 fokos szárazságban. Le van baszva, mi tönkre akarunk menni, saját kisebbségi érzésünktől vezérelve ragaszkodunk ahhoz, hogy beletapossanak a földbe Moszkva és Peking helytartói, akik azt kiabálják, hogy a helytartók és kormányzók kora lejárt. Mi tudjuk, a hátra is előre, ha jó irányból nézzük, hogy a hazugság igazsággá válik, ha elég sokat mondják, hogy a butaság erény, a szolgaság valójában hűség, és elég, hogy magyarok vagyunk, mert akkor mi vagyunk az élet császárai. Minél rosszabb, annál jobb, hajrá Magyarország, hajrá mimagyarok! Bárcsak vicces lenne, bárcsak lenne kedvem röhögni.

A címlapkép 2021-ben készült Debrecenben, ahol fekete fóliák mögött ülésezett a Fidesz-frakció. Ezen képen mondjuk a fekete fóliás kordonok pont nem látszanak, de a lényeg így is rajta van (Fotó: Facebook/Orbán)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.