NEHAZUGGY

Vizsgálat híján ügy sincs

Lázár Gergő | 2023. Február 3, Péntek | 13:25

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Három panasz érkezett benzinkutak üzemeltetőitől, akik azért tartották Alaptörvény-sértőnek a benzin és a gázolaj árának befagyasztását, mert az veszteséges működésre kényszerítette őket, ugyanakkor büntetés terhe mellett kötelezte őket arra, hogy nyitva tartsanak. El is veszthették volna az engedélyüket. Mindez szerintük sértette a vállalkozás szabadságát, kárpótlásban nem részesültek, és hátrányba kerültek a nagykereskedőként is szereplő nagy multicégekkel szemben. Vitatták, hogy mindez közérdekű célt szolgált volna, és kérték az összes vonatkozó rendelet megsemmisítését, illetve alkalmazásuk megtiltását az egyedi ügyekben.

A fenti csupán egy részlet a HVG cikkéből, amely arról szól, hogy az Alkotmánybíróság megszüntette a fent említett eljárásokat, mivel az árstop december 6-án megszűnt, a panaszosok ellen pedig személy szerint semmilyen eljárás nincs folyamatban, „az indítvány elbírálására okot adó körülmény már nem áll fenn”. Az nem fontos, hogy az első panasz még májusban, a másik két panasz pedig júliusban érkezett az Alkotmánybírósághoz, hiszen a szervezet mindössze január 31-én jutott el oda, hogy megtárgyalják a kérdést. Ekkor már nyilvánvalóan értelmét veszítette az egész történet, hiszen mint az fentebb is olvasható, az árstop december 6-án megszűnt. Igen ám, csak akiket ez a kormányzati rendelet negatívan érintett, azok nem lettek egyik napról a másikra kármentesítve, hiszen a veszteségeiket kénytelenek voltak elkönyvelni, méghozzá a saját zsebükből.

Az Alkotmánybíróság ezzel lényegében azt mondta ki, hogy ha már nem áll fenn esetleges visszaélés, akkor nem is érdemes vizsgálni a korábbi visszaélést. Ezzel a példával dolgozva akkor egy már megerőszakolt nő ne tegyen feljelentést, mert már épp nem erőszakolják? Vagy egy ,a házát egy tűzben elveszítő család ne adja be kárigényét, hiszen már nincs háza, ami éghetne? Egyszerűen elképesztő az, hogy mennyire egyértelműen a kormány politikája mellé áll az Alkotmánybíróság, és ezzel teljesen értelmetlenné válik. Ez egy független szervezet kellene, hogy legyen, amely pont a fentiekhez hasonló esetekben még akár büntetést is kilátásba helyez az állammal szemben, ehelyett a kormány mellé áll és megtagadja annak a vizsgálatát, hogy törvénytelen volt-e az, hogy a benzinkutasok kénytelenek voltak saját zsebből finanszírozni a kormány jótékonykodását.

Mert hát mint jól tudjuk, az árstop nem a kormány jó szívének volt köszönhető, hanem annak, hogy arra kényszerítették a kutasokat, hogy veszteségesen működjenek, amelyet ha nem tesznek meg, akkor akár büntetést is kaphattak volna. Normális országokban az üzemanyagra kivetendő adót, vagy az áfát változtatták meg, nem pedig a kutasokat kötelezték arra, hogy felvásárlási ár alatt adjanak túl az üzemanyagon. Ez egy európai, demokratikus országban vélhetően igen gyorsan megbukott volna, és az állam kénytelen lett volna kárpótlást fizetni a kutasoknak, de idehaza az Alkotmánybíróság egyszerűen meg sem vizsgálja az esetet, hiszen akkor még a végén rossz színben tűnne fel a kormány. Az Alkotmánybíróság végzését meg lehetne mutatni Brüsszelben, ahol a kormány épp azt kívánja bebizonyítani, hogy márpedig Magyarországon jogállamiság van és nekünk járnak az EU források, ezzel szemben az utóbbi időszakban számtalan olyan eset látott napvilágot, amely ennek az ellenkezőjét bizonyította.

Persze itt csak „pár” kutasról van szó, mi baja lehet ebből a kormánynak? Majd értetlenkednek egy ideig, csődbe megy, akinek csődbe kell mennie, és minden halad tovább a megszokottak szerint. Ez valóban így is lesz, csak hát nem mindegy, hogy legalább beszámol-e erről a hazai, esetleg a nemzetközi sajtó is, hogy azért lehessen mivel példálózni Brüsszelben akkor, amikor a teljes Fidesz arról hadovál, hogy márpedig idehaza jogállamiság van, a bíróságok – pláne az Alkotmánybíróság – pedig független a hatalomtól. Persze mi ideahaza azt pontosan tudjuk, hogy ez nincs így már jó ideje, de jó lenne, ha ezzel az EU is szembesülne és átgondolná azt, hogy milyen ország kormányának ad oda több ezer milliárd forintnak megfelelő eurót. Persze az országra ráférne ez a pénzösszeg, de csak akkor, ha valóban az ország javára fordítanák ezt, nem pedig arra, hogy mondvacsinált okokkal még több pénzt tehessenek zsebre. Rossz ezt kimondani, de Magyarországon nincs biztonságban egyetlen az EU-tól érkező euró sem. Ahol lehet, ott megrövidíti a magyar és az EU-s adófizetőket is a magyar kormány, hiszen lényegében minden intézmény és bíróság Orbán akaratának van alárendelve.

Ezek a kutasok soha nem fognak egy forint kártérítést sem kapni, amit persze vélhetően már ők is tudtak korábban, de valamiért azért megpróbálkoztak a lehetetlennel. Mondjuk legalább az elmondható, hogy nyoma van a panaszuknak és talán ha kell, akkor akár Strassbourgig is elviszik az ügyet. Az persze más kérdés, hogy még ha meg is ítélik a kártérítést a számukra, akkor a magyar kormány hajlandó lesz-e akár egy forintot is kifizetni nekik. Volt már ugyanis nem egy ehhez hasonló eset, ahol az ítélet ellenére sem láttak egy büdös vasat sem a károsultak. A magyar kormány ugyanis azt tesz, amit csak akar, végső soron a magyar adófizetők fogják látni annak kárát.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!