NEHAZUGGY

Talán mert már nincs élet a kerítésen belül, fene tudja

Tamás Róbert | 2023. Február 3, Péntek | 8:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt, már amennyiben szép tud lenni a szél-hideg-eső kombinációja. Ilyenkor már aktívan szoktam várni a tavaszt, most is elérkezett az ideje a centi vágásának, a visszaszámolásnak, vagy akárminek. Ameddig én a tavaszt várom, az indokolatlanul túlfizetett kormánytagok is elfoglalják magukat. Például Nagy István agrárminiszter, akiről igazán nagy örömmel mondanám, hogy de ő legalább ért ahhoz, amit csinál. De nem mondom. Ezzel az erővel a néhai Torgyán József is vidáman lehetne agrárminiszter, annak legalább lenne szórakoztató értéke, ameddig Nagy miniszter úrnak még az sincsen. Éppen látom, hogy a magyar méhészek könyörögnek hozzá segítségért, azt sajnos nem sikerült meghallania a saját óbégatásától, mert éppen azért harcol ő, hogy a becsületben nyomorgó magyar embereknek ne akarja a gonosz Brüsszel-Soros-baloldal-libsik letolni a torkán a rovarokat, mert az oltárira pfúj. Én aztán tényleg nem tudom, mekkora a valószínűsége annak, hogy suttyomban beleépíti Brüsszel a disznósajtba a sült tücsköt, esetleg a reggeli rántottába kötelező lesz néhány hangyatojást is belepottyantani, de én ezt jelenleg nem érzem reális veszélynek, mely mimagyarokra leselkedik.

Egyedi jelölést és elkülönítést kapnak a rovarfehérjéket tartalmazó termékek.

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium. Veszélybe kerülhetnek a hagyományos táplálkozási szokások, Brüsszel ugyanis egyre több rovarfaj esetében ad engedélyt az étkezési céllal történő árusításra.

A magyar gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal, friss, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel rendelkezik hazánk, ezért nem szorulunk rá a kukacevésre. Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat! (Facebook/Nagy István)

Hát mondjuk az étkezési szokásai(n)kat nem lenne ám baj megváltoztatni. Pontosabban a mértéktelen zabálásról kellene leszoktatni egyeseket, kezdve mindjárt a kormányfővel és az ő udvartartásával. Úgy dagad a legtöbb nerenc, mintha azért külön tiszteletdíjat kapna. És akkor még csak a tulajdon testükről és egészségükről van szó, ami azért többnyire magánügy. A szellemi kútmérgezés azonban semennyire nem magánügy, hanem konkrétan közügy. Én például nem is értem az egyszerű agyammal, hogy mennyire és miért gázabb tücsköt enni, mint például polipot, csigát, rákot, kagylót. Vagy marhát, sertést, baromfit. Az pedig természetes, hogy minden élelmiszeren legyen feltüntetve az összetétel, nem árt tudni, hogy mit tömünk magunkba. Ehhez Brüsszelnek olyan nagyon sok köze nincsen, legfeljebb annyi, hogy ott hozzák meg az uniós szabályozásokat. Ettől még Jucika néninek Felcsúton egyáltalán nem kötelező rovart fogyasztania akkor sem, ha egyébként lenne rá pénze, vagy kimagaslóan ügyes a tücsökfogásban, ami ebben a formában ingyen van. Most még. Ameddig a vállalkozókedvű magyarok – és azok, akik sehogyan nem tudnak megélni a fizetésükből, nyugdíjukból – valóban rá nem kapnak a rovarevésre, mert akkor biztosan adót vet ki rá a jó kormány. Esetleg állami monopólium lesz a rovargyűjtés, és pénzért adják a kéményen csodálkozó kisembereknek azt, ami amúgy ingyen van. Akkor aztán nem hogy harcolnak majd ellene, de hirdetni fogják a lakájmédiában, templomban, mindenhol, ahol szokták. És ez még a jobbik eset, mert amint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István tulajdonába kerül a tücsök-, hangya- és minden rovarszedési monopólium, nemhogy engedélyezett lesz, hanem kötelező. Nagy István pedig majd milliárdos kampányokat fog tartani a rovarevés népszerűsítése érdekében, mindjárt a kacsa- és libahúst népszerűsítő kampány után. Holott ugye a kacsahúst és libahúst nem népszerűsíteni kellene, mert a legtöbb ember magától is szereti, csak éppen megfizetni nem tudja.

Rétvári Bence fogta magát, szóra nyitotta a száját és mesélt. Nem is akárhogyan, mert roppantul körmönfont módon. Vadai Ágnes kérdést intézett az államtitkárhoz, aki ahelyett, hogy válaszolt volna a kérdésre annak, aki azt feltette, elküldte a választ írásban a Magyar Nemzet című izének, ami aztán remek cikket kanyarintott belőle. Szóra nem igazán érdemes a dolog, mindössze annyi van benne, amennyit már eddig is elszavalt az összes beszélő fej: akkor lesz a pedagógusoknak béremelés, ha küld pénzt Brüsszel. Azt még most sem értem a gyenge agyammal, Brüsszel nélkül miért is nincs pénz, és azt sem értem, ha küld is pénzt Brüsszel, az egyszer küld. Utána miből fizetik majd az emelt béreket jövőre és az után? Visszacsökkentik, ha elfogy a lé?

De nem erről akartam annyira mesélni, hanem arról, hogy fura dolgot tapasztaltam az imént. Végigfutottam a jelentősebbnek mondható lakájmédiát, és egy elcsellózott büdös hangot nem leltem sem a béremelésről, semmiről, ami akár csak nyomokban belpolitikát tartalmazna. Madonnától a brüsszeli korrupciós botrányon át a csöcsöt villantó seggekig minden van, csak az nincs, ami egy hírportál esetében alapvető elvárás lenne. Ez eddig fel sem tűnt. Talán azért, mert régebben legalább néha megemlítették, hogy van élet a kerítésen belül. Most meg már azt sem. Talán mert már nincs élet, fene tudja. Mindenesetre jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!