NEHAZUGGY

Amikor a marokkói diákok magyarországi tanulása is siker

Lázár Gergő | 2023. Január 31, Kedd | 13:27

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A magyar felsőoktatás színvonalának javulása köztudott az egész világ felsőoktatási rendszerében,” jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn. A külügyminiszter szerint ezt a javulást mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az idei tanévre már több mint ezer marokkói hallgató jelentkezett magyarországi egyetemekre. Szeretne az ember komolyan beszélni, de hogy lehet ilyen körülmények között? Szijjártó Péter ugyanis egészen komolyan a fenti példával próbálta szemléltetni azt, hogy bizony a magyar felsőoktatás színvonalának javulása köztudott az egész világ felsőoktatási rendszerében. Mondjuk már maga a kijelentés is érdekes és leginkább érthetetlen, hiszen mi az, hogy a világ felsőoktatási rendszere? Nyilván léteznek egyetemi rangsorok, ahol valóban a világ legtöbb országának egyetemeit megtalálhatjuk, de ott a legjobb ezerbe is ha jól emlékszem, összesen 2 magyar egyetem került be, és ők is a hátsó részére ennek a listának.

Persze több módon is lehet vizsgálni egy ország felsőoktatását, de az igazság az, hogy nem nagyon van olyan mód, amely vizsgálatát követően azt a következtetést vonhatnánk le, hogy mi a világ élvonalában vagyunk, hiszen nem vagyunk ott és soha nem is voltunk. Voltak persze jó eredmények – ilyen volt a CEU, amelyet Orbán szépen ellehetetlenített – és szakonként a mai napig vannak sikerek, de mint egyetem, egyetlen magyar felsőoktatási intézmény sem foglal el dicsérendő helyet ezeken a listákon. De Szijjártó szerint nyilván nem ezek a – holmi Soros által pénzelt szervezetek által elkészített – listák a mérvadóak, hanem az, hogy Magyarországra özönlenek a marokkói diákok. Persze az jó dolog, hogy jönnek nemzetközi diákok Magyarországra, de azért az nem fokmérője a dolgoknak, hogy egy észak-afrikai, szegény ország diákjai jobbnak találják egy európai ország felsőoktatását, mint a sajátjukat.

Azt is gondolom, hogy azokért a marokkói diákokért cserébe, akik Magyarországra érkeztek, mi is küldhetünk ki magyar diákokat – ezek a megegyezések ilyen formán szoktak működni – Marokkóba, de kérdés, hogy erre mekkora az igény? Nem lebecsülni szeretném persze Marokkót és annak felsőoktatását, de ha az unió tagjaként, egy európai államként nem jobb a magyar felsőoktatás, mint a marokkói, akkor valamit nem jól csinálunk. Szijjártónak akkor lenne igaza, ha mondjuk az Egyesült Államokból, Franciaországból, vagy az Egyesült Királyságból érkeznének nagyobb számban diákok, hogy Magyarországon tanulhassanak. Itt nem Erasmus programokra gondolok, – amelyek lényege azért lássuk be, legtöbbször inkább egy kultorális kirándulás, a világ megismerése, sem mint valódi tanulás -, hanem arra, hogy egy-egy diák egy teljes diplomát itt szerezzen meg, Magyarországon. Ezek a számok vajon hogy néznek ki?

De nézhetjük azt is, hogy az EU nemrégiben épp az Eramsus+ program pénzeinek befagyasztását szeretné elérni azon egyetemeknél, amelyek alapítványi fenntartásba kerültek. Itt nem feltétlenül az egyetem színvonalával van persze a gond, hanem az ellopott pénzekkel, de azért lássuk be, ha még ezekhez a pénzekhez sem fog hozzájutni az a több tucat egyetem, akkor a színvonal tovább fog romlani. Ahelyett, hogy újabb megállapodásokat írnának alá a különböző minisztériumok, inkább arról van szó, hogy a közoktatás még rosszabb helyzetbe kerül. Amikor már marokkói diákokkal kell példálózni – itt nem Marokkót, vagy az onnan érkező diákokat szeretném minősíteni -, akkor úgy hiszem, gond van. Mint ahogy akkor is gond van például a magyar külpolitikával, amikor távoli, gazdaságilag jelentéktelen országok vezetőivel való találkozásokról számol be úgy a külügy, mintha legalább Franciaországgal írtunk volna alá egy fontos kereskedelmi megállapodást.

Az igazság tehát inkább az, hogy nem nagyon van olyan területe az államigazgatásnak, ahol jól állnánk, és amivel kapcsolatban valódi jó hírekkel tudnának szolgálni. Az egészségügy már jó ideje romokban van és nem úgy tűnik, mintha ez a helyzet mostanában kezdené meg a javulást. A gazdaság szintúgy éppen rossz állapotban van, amivel nem nagyon tud mit kezdeni egyik szakember sem a kormányban, másra sem képesek, mint annak ígérgetésére, hogy a közeljövőben javulni fog a helyzet, és fel fog pattanni a magyar gazdaság. Az oktatás helyzete pedig úgyszintén nem egy javulófélben lévő területe a kormánynak, hiszen pozitív hírekről nem nagyon tudnak beszámolni. Egyetemet zártak be, vagy vontak össze, egyre kevesebb a felsőoktatásba jelentkező diák és az egyetemek színvonala sem javul egy centit sem. Miről lehet tehát beszámolni, mint siker? Marokkói diákok érkeznek Magyarországra. Hát ez valóban nagyszerű, óriási fegyvertény.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!