NEHAZUGGY

Gyávaság, megalkuvás. Ezt az álláspontot képviseli ma Európában

Sziasztok testvéreim, szevasztok egy vérből való barátaim, azaz, mi, korcsok, hazátlan libsi, komcsi, nemzetáruló, kényszerből megtűrt, hungarofób, sorosista, pedofilokat és buzikat és migránsokat simogató senkik! Valamit kihagytam? Szerintem nagyjából ez az, amit a magát jobboldalinak és konzervatívnak valló árja magyar gondol azokról, akik nem azt vallják szóról szóra, amit ő. Akik nem közlekednek Nagy-Magyarország matricával az autójukon, akiknek esetleg a család az család a profilképkeretük a Facebookon, vagy akik kicsit is elfogadóbbnak és szabadabbnak szeretnék látni a világot maguk körül. Akik nem azzal vannak állandóan elfoglalva, hogy a másik mit, mikor és miért csinál, kivel csinálja, hanem ennél valamelyest kevésbé pitiáner, földhözragadt dolgok érdeklik. Olyanok, mint például a magyar demokrácia helyzete, az oktatás agóniája, a mérhetetlen korrupció, a 13 éve tartó központosított agymosás, ami szerintem immár átment centrifugálásba. Tekintve, hogy a mi homárpusztító, rubeljobboldali, Moszkva-párti, tévedhetetlen vezetőnk olyan spirálba tette az agyakat pénteken az elfideszesített közrádióban, hogy ember legyen a talpán, aki tudta követni a csávót, és nem szédült bele abba, amit ott előadott. Hát üdvözlégy Viktorka, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te a híveid között, és áldott a te agyadnak gyümölcse, a NER!

Mondhatni csak a szokásos, de ezt már kurvára unom. Ezért inkább úgy fogalmaznék, hogy a saját magát állandóan alulmúlni próbáló vergődését megint siker koronázta. Csak nehogy beszarás legyen a vége, mert az igen kínos lenne élő egyenes adásban. Mondjuk ezek a félórás lelki gyakorlatok is felérnek egy gyomorrontással, de ezzel együtt is. A cél az, hogy kollektíven beszarjon a nép, majd amikor ez megtörténik, akkor majd a rubeljobboldal vezetője tisztába tesz mindenkit. Idegben van a csávó, pont olyan, mint a haverja Moszkvában. Amikor a ki- és beszámíthatatlan áldozat sarokba szorul, támad és fenyegetőzik. Mert ez a típus nem tud veszíteni, nem ismeri a fogalmat sem, nem tudja milyen az, amikor nem az van, amit ő akar, amikor nem ő a többség. Hanem mondjuk a 27 országból álló Európai Unió 26 országa, ahol egyedül ő az, aki mindig mindent homlokegyénest másképpen csinálna, mint a többiek. Nem bírja elviselni, hiszen a saját, leigázott, foglyul ejtett szemétdombján pont ellenkezőképpen van: itt tizenhárom éve az van, amit ő akar. Elhiszem, hogy ez komoly zavarhoz tud vezetni az emeleten, de bocsánat, a hülyék királyának lenni nem egy nemzetközileg értékelhető teljesítmény, hanem konkrétan szégyen. A bólogató, megvett, kihasznált szolgahadból senki nem fog fellázadni, ellentmondani, vagy egyet nem érteni, ez a diktatúrák sajátossága, egyben a diktátorok önbecsapása.

De azért álljon már meg a verekedés: 1,4 millió alattvaló nem a magyarok 97%-a. Az nem konzultáció, nem párbeszéd és semmi köze a demokratikus hatalomgyakorláshoz, hogy tendenciózusan megfogalmazott csúsztató, hazug, a választ magukban foglaló irányított kérdéseket intézünk a pórokhoz, és aztán az egyféleképpen megválaszolható, a populáció mindössze 17 százaléka által megválaszolt kérdéseket a magyarok véleményének hazudjuk, és a miniszterelnök azt mérvadónak tekinti. Akar ön adót fizetni? Nem, bazdmg. Akar ön háborúba menni és meghalni értem? Nem, rohadjál meg. Akar ön havonta 1 milliós fizetést kapni? Naná. Egy normális országban az ilyen típusú blőd, infantilis kérdéseket eleve fel sem merné tenni a kormányzat, nemhogy ezekből messzemenő következtetéseket vonjon le. A saját szavazói köpnék le elsőként, amiért ennyire hülye nézi őket. A NER nemzeti konzultációnak nevezett szemfényvesztése semmi másról nem szól, mint erről: tétje nincs, se jogi, se semmilyen következménye nincs, sokba kerül, még lopni is lehet rajta teljesen törvényesen, és kurva jól hangzik, hogy száz százalékos a népi egyetértés a kormánnyal. Ezt nevezi ez a 13 éve uralkodó küldetéstudat hungarikumnak, és arra büszke, hogy ilyen máshol nincs. Hát tényleg nincs, bazdmg! Ilyet egy demokratikus országban nem lehetne eljátszani, mert egy fehér köpenyesekből álló ápoló csoport várná a miniszterelnököt a rádió bejáratánál, és azonnal elszállítanák, hogy kipihenje a fáradalmait. Ez az ország egy zárt osztályhoz kezd hasonlítani, ahol az ápoltak elfoglalták az épületet és a leghülyébbet választották meg igazgatónak. Akinek mindenről Soros, Brüsszel, Gyurcsány jut eszébe. Ezt a szakirodalom úgy hívja, hogy fóbia. 

A saját bevallása szerint is skizofrén hajlamú vezérkos mindenhol ellenséget lát maga körül. Téveszmék és hallucinációk gyötrik, és szerintem ha ezt nem kezelik megfelelően, még sokat romolhat az állapota. Ami – valljuk be – nem sok jóval kecsegtet, főleg akkor nem, ha ez az illető egy ország miniszterelnöke. És most nem poénkodok, jópofizok, vagy ironizálok. Véresen komolyan próbálom a helyzet súlyát és drámaiságát megragadni. Azt mondja: 

Tehát ha a baloldal lenne ma kormányon, akkor mi is úgy, mondjuk, nyakig állnánk a háborúban, mint a németek. Már mi is elküldtük volna a tankjainkat, a használaton kívül lévő egykori orosz fegyvereinket, és mi is benne lennénk a háborúban, mint fegyverszállító felek. A baloldal megmondta, hogyha ő mandátumot kap, akkor együtt úszik, együtt utazik a nemzetközi közösséggel. Azt fogja tenni, amit a többiek, durvábban fogalmazva: azt fogja tenni, amit mondanak nekik.

Szánalmas, ahogy a ha-val kezdődő, be nem következett feltételes módban fogant elméletei tényként árulja. A mi lett volna/mi lenne ha találgatásoknak semmi közük ahhoz, ami van. Mindez spekuláció, fantazmagória, összeesküvés-elmélet. Minden, csak nem tény. A tény viszont az, hogy légből kapott vádakkal illetni valakit viszont törvénybe ütköző, ráadásul úgy, hogy a vádlottnak teret sem adnak arra, hogy az ezzel kapcsolatos álláspontját ismertesse, vagy megvédje magát. Ez egy politikai fegyver az Orbán nevű kezében, amit rendszeresen elsüt vaktában az ellenségnek kijelölt úgynevezett baloldal irányába. Egyébként mivel NATO-tagok vagyunk, ezért ha a NATO-t éri esetleg támadás, akkor igenis bele kell állnunk majd a konfliktusba, ha tetszik, ha nem.

Mint ahogy ha tetszik nekem, ha nem, a Rogán-központ új csatakiáltást talált ki a dollárbaloldal mellé, ez pedig nem más mint a veszélyek korát éljük. Nem tudom, mikor éltük utoljára a béke korát, mert mióta az Orbán nevű vezeti ezt a jobb sorsra talán már nem is érdemes országot, azóta mi mindenkivel harcban állunk, a migránsoktól a vírusig, Brüsszeltől Sorosig. Úgyhogy számomra semmi meglepő nincs ebben. Legfeljebb az lassan egy éve, hogy a nagy harcos perverz módon a békegalamb jelmezt öltötte magára az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, és nem röhögi el magát.

Jó, akkor tegyük a szívünkre a kezünket: ha esetleg úgy adódna, hogy az oroszok megtámadnának minket, rohadtul nem mi döntenénk el, hogy köszönjük, nem szeretnénk háborúzni. Felteszem, hogy az ukránok sem szerettek volna, de egy háború nem így működik. Ha mész az utcán, és odamegy hozzád egy tagbaszakadt állat, és elkezd agyba-főbe verni, hogy elvegye a pénztárcádat, akkor két dolog lehetséges: vagy odaadod neki, aztán szólsz a rendőrségnek és azok eljárnak az ügyben. Vagy ha nem, akkor sanszos, hogy ha megint arra jársz, akkor ez a csávó addig fog terrorizálni, ameddig meg nem véded magad, vagy le nem győződ. És igen, vannak járókelők is. Olyanok, akik a segítségedre sietnek, meg olyanok, akik ugyan segíthetnének, de nem tesznek semmit, hanem végignézik, ahogy téged kirabolnak. Ezek a gyáva, megalkuvó senkik. Na ezt az álláspontot képviseli Orbán ma Európában, miközben ezzel a viselkedéssel konkrétan az agresszor oldalára áll. Nem tesz semmit, mert ha tenne, akkor szerinte ő is áldozat lehet. Csak egyvalamit nem tud/akar tudomásul venni és bátran elismerni: ő már áldozat. Moszkva kezében van az a póráz, aminek végén ő ugat. Ráadásul szájkosarat is tettek rá, ezért beszél vállalhatatlan dolgokat, idézem az idevágó értesülést: 

„Az ukrán külügyminisztérium bekéreti majd Magyarország kijevi nagykövetét, hogy tiltakozzon Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajnára tett, »teljességgel elfogadhatatlan« kijelentései miatt, írja a Reuters Oleg Nyikolenkóra, az ukrán külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva. A hírügynökség szerint Nyikolenko ezt a Facebookon jelentette be, és arra utalt, hogy Orbán újságírók előtt senki földjének nevezte és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát. „Az ilyen kijelentések teljességgel elfogadhatatlanok”, ezzel szerinte Budapest továbbra is olyan irányba halad, ami rombolja a magyar–ukrán kapcsolatokat. A nagykövet bekéretése mellett Nyikolenko szerint fenntartják a jogot, hogy más lépéseket is meghozzanak válaszul.”

Nos, itt tartunk. Meg ott, hogy „személy szerint fájdalmas számára, hogy Magyarország az EU-ban van, és ki van szolgáltatva a zaklatásnak, de nem kérdés, hogy Magyarország az EU-ban marad, mert a gazdasági jólét függ tőle”. Magyarán már nem rosszindulatú dollárbaloldali spekuláció az uniós tagsággal kapcsolatos averziója, ő vallotta be a saját szájával. Eddig is tudtuk, csak nem sejtettük, hogy úgy viszket az EU-tól, mint kutya a bolhától. Neki fájdalmat okoz, hogy szabad piac van, hogy van egy érdekérvényesítő szövetség, aminek tagjai vagyunk. Igaz, ez azzal jár, hogy bizonyos szabályokat be kell tartanunk. Nagy baj ez, nagyon nagy baj. Most fordul rá nyíltan arra, hogy egyáltalán minek nekünk az EU?

(Folyt. köv.) 

Szolgálati közlemény: A könyvem nyomtatott formában is megjelent, jövő héten kezdem a postázást. Ha esetleg ezt vártad, akkor itt a remek alkalom, immár megrendelhető a www.disztopia2038.hu oldalon. 

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább