NEHAZUGGY

A fejlett világ partvonalán

Balhémentes jó reggelt kívánok mindenkinek! Honnan is kezdjem, egy nappal azután, hogy a vadonatúj év tizenegyedik napján évindító, veszélyekkel riogató, és a jól ismert sorvezető szerint megvédést ígérő propaganda-kormányülést tartott az országot demokratikusan fogva tartó gazdasági érdekcsoport? Attól inkább most megkímélek mindenki – magamat is – hogy a nemzet Kossuth-díjas Rózsijának főállású pártpropagandistákat megszégyenítő oktatáspolitikai szakértését részletesen kommentáljam. Ahol Deutsch Tamás egyetemi oktató lehet, ott valahol szükségszerű és elkerülhetetlen, hogy a Rákosi- és Kádár-rezsimekben szocializálódott Demjén Ferencek eljutnak a szellemi és erkölcsi fejlődés ama fokára, ahol a hatalom védelmében pöffeszkedve köpködik a saját jövőjükért az éppen aktuális hatalommal szembeszálló fiatal nemzedéket. A mindenkori kivételeket megillető tisztelet mellett nekünk a kiválóságokból is a meghunyászkodó, gyáva szolgalelkek jutottak. Ezt nevezik más olvasatban jobboldali morális görénynek fölénynek. Ha csak simán gyurcsányoznának, dollárbaloldalaznának, vagy liberálbolsevikoznának, magasról nem érdekelne, de amikor a gyávaságukat reklámozó agg szolgalelkek rongyolnak bele bátor fiatalokba és vádolják őket politikai elköteleződéssel a jövő romjain, az kiábrándító.

Ugorjunk hát. Oda, ahol a homárjobboldal miniszterelnöke 2023 örömére megint azzal riogat, hogy a veszélyek korába léptünk, ahol a járvány után a háborúval és a nyomában járó gazdasági- és energiaválsággal kell megküzdenünk, és ahol ők ott folytatják, ahol eszük ágában nem volt abbahagyni tavaly év végén. Hogy azt mondja:

A nagy céljainkat azonban ebben a helyzetben sem adjuk fel: rezsivédelmi költségvetést fogadtunk el, megvédjük a családokat és elkerüljük az európai recessziót.

Egyfelől mindennél furább lett volna, ha véletlenül kiderül, hogy a 2023-as nagy céljaik közé valahogy beverekedte magát a versenyképes közoktatás feltételeinek haladéktalan megteremtése, vagy a visszatáncolás a felsőoktatás korrupt politikai érdekek oltárán történő feláldozásából (lásd: Erasmus-mizéria és vidéke). Másfelől megint csak kiválóan időzített a propagandakormányzás feje azzal, hogy majd ő és a szolgahad áldásos munkálkodása nyomán mimagyarok egyedül kimaradunk az egész Európát sújtó recesszióból. Ez azért fölöttébb groteszk az EU második legszegényebb országát a szakadékba vezető ember szájából, mert a kormányüléssel szinte párhuzamosan a portfolio.hu (amelynek nem én vagyok a tulajdonosa) arról írt, hogy

Baljós előrejelzés érkezett: recesszióba zuhan Magyarország, idén nem jönnek EU-s források. 

Az igaz, hogy nem a Századvég hasra ütésére és nem is a Habony nevű friss kaszinótulajdonos fantomhírügynökségének kamuértesülésére, hanem az UniCredit Bank londoni központjának elemzésére hivatkoznak, de ha a háttérben valahol biztosan meghúzódó Soros-száltól hajlandóak vagyunk eltekinteni, akkor van ok az aggodalomra bőven. A nem a magyarok keserves adóforintjaiból és nem is politikai megrendelésre készült elemzés tudniillik azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaság 2023 átlagában visszaesést mutat majd, még akkor is, ha a második félévben beindul a növekedés. Ugyanakkor arra számítanak, hogy idén nem érkezik uniós forrás Magyarországra (!), a helyreállítási forrásokat akár teljesen el is veszíthetjük (!). Szerintük az infláció idén tetőzik, de még három év múlva (2025-ben) is a jegybanki cél felett lehet, miközben a forint tartósan 400 fölött marad az euróval szemben, sőt, akár további gyengülés is várható.

Ez a prognózis azért elég sok ponton ellentmond Parragh László orbánista tanácsadó és bukott vállalkozóból lett kamaraelnök minapi tenyérjóslásának, amely szerint ugyan lassan időszerű lesz lerepíteni a sapkát a prémium kategóriás csirkefarhátról (az más kérdés, hogy már eleve felöltöztetni is bűn volt), ám az idei év várhatóan könnyebb lesz, mint az előző volt, az ország nagy eséllyel elkerüli a recessziós pályát, és fenntartható marad a gazdaság növekedése, a forint pedig az uniós megállapodás létrejötte miatt tovább erősödik. Örülök az elvtársak kincstári optimizmusának, és értem is, amit beszélnek: őket biztosan elkerüli a recesszió, ebben a versenyképes, az inflációval lépést tartani képes fizetéseik, juttatásaik, javadalmazásaik segítik őket. Meg nyilván az is, hogy bárhogyan igyekeznek (francot igyekeznek), sokan az atyaúristennek nem bírnak félreállni a közpénzek útjából. Nincs jobb példa erre a Tiborcz István nevű sajátlábú vállalkozózseninél, aki úgy gyűjti a közpénzből felújított kastélyokat, szállodákat és egyéb nagy értékű ingatlanokat, mint közönséges kéményen csodálkozó kisember a bélyeget vagy a szennyesét, mielőtt belöki a mosógépbe. Persze tök jó hír a magyarságán kívül semmi mást felmutatni nem tudó, rugalmasan fanatizálható nép lelkének, hogy de legalább magyar kézben marad a Gellért Szálló is, meg a tarcali Andrássy Kúria is, de nem lehetne, hogy ennek a magát oly nagyra tartó, büszke szabadságharcos népnek (akinek nem inge, ne öltözködjék ezúttal se) annál nemesebb célok lebegjenek a szeme előtt, mint hogy évtizedeken átívelően azzal nyugtassa magát, hogy ugye mennyivel jobb, hogy igaz magyarok zsigerelik ki, nézik hülyének és tapossák el, és milyen szar lenne, ha bosnyák, holland vagy tálib gazemberek húznák ki alóla és a kölke alól az országot? Nem lehetne? Nem.

Szóval igen, a legjobb úton haladunk a népnyúzóink révén a recesszióból való kimaradás felé (páratlan napokon elvileg ugyanezen nemzetmentő agytrösztök szerint 2023 a böjt éve lesz/van), a tavalyi, az 5000 milliárd forintot alulról súroló államháztartási hiány például kifejezetten ennek az egyik indikátora. Igaz, hogy a mentősök nem kapták meg a nekik beígért béremelést, a pedagógusok béremelése szintén nem sürgős a fideszes rendőrállamnak (fizetésemelés helyett teljesítménymérés alapú vegzálást kapnak az arcukba) az se baj, ha a főváros belefullad a 17 milliárdos mínuszban lévő egyenlegébe (tetszettek volna az állampártra szavazni, és akkor most nem ez lenne), a legnagyobb pusztulat kellős közepén is mindig lesz egy fideszes vallású káder, akinek az ölébe hullik egy gyógyfürdő, csurran-cseppen nyomorúságos 6,3 milliárd megvenni egy MOL székházat, és miközben kétoldali családbarátságukban a legnagyobb büszkeségüknek tartott családi adókedvezmény elinflálódása ellen sem tesznek semmit, lazán kiköhögnek 22 milliárd forintot a mindenki pénzéből tetves médiafigyelésre. Egy átlátszó, kirakat-versenyeztetés után negyedévenként majdnem nettó 1,4 milliárd forintot fizetnek ki közpénzből a Fidesz korábbi jogtanácsosa birtokában lévő zéertének. Médiafigyelésre. Vagyis az uniós pénzek megszerzéséért előadott színjáték jegyében mindenféle kamuígérvényeket tesznek Brüsszelnek, a gyakorlatban meg pofátlanabbul, szégyentelenebbül lopnak, mint valaha. Gyász és siralom.

Nem az, hogy Deutsch Tamás stadionüzemeltetést oktat nem középiskolás fokon, hanem egyetemi szinten (ennél sokkal szörnyűbb szerintem, hogy köz- és magánjogot tanít), hanem hogy miután szorgos munkával elérték, hogy a régiós versenytársak lekörözték Magyarországot, amely ma Romániával versenyez, és éppen vesztésre áll (kérdezzék meg a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatóját, kicsivel jobban ismerik, mint én, és kicsivel jobban ért a gazdasághoz, mint Orbán fantaszta és csahosai), miközben szóltak nekik, hogy nem kéne fideszes pártkatonákkal telepakolni a modellváltó egyetemek kuratóriumait, mert baj lesz, vagyis miközben pontosan tudták, hogy mi következik abból, hogy nem hajlandóak megfelelni az uniós elvárásoknak, első körben meglepődést mímeltek, majd amikor hűtlen kezelés miatt feljelentést tesznek ellenük (a DK tett feljelentést), mert a politikai korruptságuk miatt ezermilliárdokat veszít a magyar felsőoktatás és az egész ország, mit csinálnak? Kétmondatos közleményt adnak ki. Miről? A korrupt magyar és brüsszeli baloldalról és a guruló dollárokról. Ez a Fidesz nevű állampárt válasza a kizárólag a korrupt kormányzásukhoz köthető Erasmus-botrányra, amelyben lebuktak. Ez Magyarország 2023 januárjában, a fejlett világ partvonalán, a primitív hazugságok mocsarában fuldokolva:

Eddig is csak a korrupt magyar és brüsszeli baloldal akadályozta, hogy Magyarország megkapja a hazánknak járó uniós forrásokat. A baloldal Brüsszelben és itthon is úszik a korrupcióban, úgyhogy Gyurcsány pártja inkább a dollárbaloldalról beszéljen végre és arról, hogy miért gurultak a DK-s cégekhez is a dollárok! 

Ha eddig nem, most már lassan tényleg szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy Magyarországnak nincsen kormánya. Ha a lassan másfél évtizede abszolút ellenzékben lévő Gyurcsánynak ekkora hatalma van, akkor szerintem a papíron kormányon lévő érdekcsoportnak ideje lemondani. Ha Gyurcsány meg tudja akadályozni, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat, és Orbán, valamint bandája ez ellen semmit nem tud tenni, akkor le kéne mondani a picsába. Ha a kétharmadból, a rendeleti kormányzásból, az összes érvényben lévő rendkívüli kamujogrendből csak erre az óbégatásra futja, nem kéne erőltetni. Ez még paródiából is a kínos legalja lenne. Ezek viszont komolyan nyomják. El lehet képzelni a fenti ábra alapján, hogyan fogják elkerülni az európai recessziót.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább