Január 27,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Mérgező politika

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,840,123 forint, még hiányzik 1,159,877 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

➡️ Újévi jó tanács a baloldalnak: szeressék jobban a hazájukat, mint amennyire gyűlölik a jobboldalt és a kormányt. (Facebook/Varga Judit)

Ennél szebben nem is indulhatna az év, hiszen személyesen az igazságügyminiszter posztolta bele az orcánkba a gazdája politikát helyettesítő propagandaüzenetét. Józan gondolkodású ember – nem ám miniszter, hanem hentes, sírásó, közmunkás, postás, gyógyszerész, egyetemi tanár, főállású anya sem – vetemedik ilyen pofátlanságra. A kocsmában, hat feles után sem, duplaműszak után halálfáradtan, vagy munka közben sem, családi körben sem. Egy politikustól pedig sokkal többet lehet és kell is elvárni, mint az átlagfizetésért gürcölőktől. Egy miniszter soha nem önmagát, a saját érdekeit, eszméit, meggyőződését képviseli, még csak nem is a kormányát, főként nem a kenyéradó gazdáját az ország lakóival szemben. Ameddig be nem vezetik a totális diktatúrát kötelező vallással és az uralkodó személyének sérthetetlenségével, a felségárulók halálbüntetésével megspékelve, addig ebben az országban nem illegális sem baloldalinak, sem bármi másnak lenni. Sokfélék vagyunk, sok szempont, tapasztalat, elképzelés, siker és csalódás alakítja a nézeteinket, de ez a legalapvetőbb emberi joga mindenkinek. Hihet, amiben csak akar mindaddig, ameddig ez nem korlátoz vagy veszélyeztet másokat, nem sért törvényt.

Ebből számomra az következik, hogy egy miniszternek nincsen joga ilyen mondatot posztolni. Olyannyira nincsen joga, hogy egy kicsit is normális országban hétfőn már nem kellene bemennie a minisztériumba, de még a belépőjét is elvették volna addigra. Hogy jön ahhoz, hogy különbséget tegyen bármilyen politikai nézetű emberek között? Hogy merészeli azt sugallni, hogy egy baloldali, sőt, az összes baloldali, a komplett baloldal – azt már nem is mondom, hogy ebben az országban sem bal-, sem jobboldal a valóságban nem létezik, csak egymást és önmagukat ide-oda soroló politikából élők, ám a valóságban mindazokat az embereket jelenti, akik nem támogatják a jelenlegi rezsimet, és nem is közömbösek, akár még véleményük is van, és ez a vélemény nem kompatibilis a kormányzati elvárásokkal – nem szereti a hazáját? Hogy merészeli egy miniszter leírni azt, hogy a baloldal gyűlöli a jobboldalt és a kormányt? Hogyan jut el valaki ebben a pozícióban oda, hogy megpróbálja tovább szítani a társadalomban eleve meglévő ellentétet, feszültséget, indulatot? Ha mély meggyőződésből tenné, akkor sem tehetné. Miniszterként nem, és nem csak azért – bár ez sem mellékes egészen – mert jobboldaliak és baloldaliak keservesen megkeresett és befizetett adójából kapja a fizetését. De itt nem is megcsontosodott (helyes, vagy akár hibás) elvekről van szó, hanem kifejezetten személyes érdekekről, melynek legfőbb eredője a szakmai-, anyagi- és társadalmi karrieréhség, a gátlások tökéletes hiánya. Nem csak a miniszter asszony van ezzel így, jellemzően ilyen emberek nyüzsögnek a kormányfő körül. És miután mindenki viszi magával a saját köreit, akikben megbízik, mindenhol ilyen mentalitású emberek kerültek túlsúlyba. Van ebben is bizonyára egy kritikus tömeg, egy pont, amitől kezdve már azok, akik nem illeszkednek ebbe a sémába, elmenekülnek. Végül senki más nem marad, csak azok, akik nem lógnak ki a közegből.

Pedig az a közeg mérgező. De nem csak mérgező, hanem pusztító is. Akár családról, akár munkahelyi közösségről, akár baráti társaságról, politikai tömörülésről, bármilyen emberi kapcsolatokra és kölcsönös előnyökre épülő rendszerről van szó. Ha egy egész országról, főként annak vezető pártjáról és kormányáról beszélünk, akkor nem csak egy szűk körre, hanem a teljes társadalomra kiterjed a pusztítás. Minden országban a kormány a leghatalmasabb építő erő, de lehet az romboló erő is. A kormánynak áll hatalmában befolyásolni a társadalom gondolkodását, a kormány fér hozzá minden létező erőforráshoz és – legalábbis Magyarországon, és ez önmagában sem normális jelenség – a kormány irányítja a média többségét. Ahogy képes szítani az indulatokat, ugyanúgy tudná csitítani is. Akkor van baj, ha a kormány nem az ország, nem a társadalom érdekében hozza meg a döntéseket, nem összetartani és közös gondolkodásra, közös cselekvésre ösztönözni akarja az országlakókat, hanem önös érdekből – ennek hátterében mindig a hatalom és a pénz áll – feldarabolja, és egymás ellen fordítja őket. Ha ez történik, ha a társadalom nem képes többé fontos kérdésekben egyetlen egységként működni, akkor előbb vagy utóbb, de szét fog hullani az egész rendszer. Mert az már nem rendszer többé.

Az ilyen poszt nem Varga Judithoz méltatlan. Hozzá nagyon is méltó, világosan megmutatja a jellemét, az erkölcsi, politikusi silányságát. Az ország lakóihoz méltatlan, tökéletesen függetlenül attól, hogy hová, milyen mélységbe sikerült lerántani a társadalmat, köszönhetően éppen az ilyen politikusoknak. Ha sikerül eltakarítani a rezsimet, a nulláról kell kezdeni mindent. A gazdasági károk viszonylag gyorsan felmérhetők, amikor már tudni lehet azt, amit most nem, mert eleve titkolják a valóságot. Az erkölcsi károk súlyosabbak, mélyrehatóbbak, tovább fog tartani az egészséges társadalom felépítése. Ám egyáltalán nem lehetetlen, de ahhoz megfelelő vezetők kellenek. Ha majd egyszer, a meghatározhatatlan jövőben egy ilyen poszt általános felháborodást kelt, akkor lehet tudni, hogy végre jó úton járunk. Most azt tudhatjuk biztosan, hogy ez az út, ez a társaság a katasztrófába visz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!