NEHAZUGGY

Na, itt mi fogunk szívni, és most ennek kellene örülni

Tamás Róbert | 2023. Január 6, Péntek | 8:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Ez valami egészen borzasztó, mennyire kicsinyes mindenki (velem az élen), még a falatot is sajnáljuk az uralkodó pár szájától. Ból. Tegnap ismét hír volt a római vacsika, mert már az a hír járta, hogy a római magyar követség fizette a számlát. Tehát mi fizettük. Nem is ez bosszant – legalábbis engem -, hanem ez a végtelenül pitiáner tapló stílus. Az csak egy gesztus lett volna, hogy benyúl a zsebébe a csúti (ott is a mi pénzünk van, akkor is abból fizetett volna, de az elv), és legalább azt mondhatja, természetesen keres ő annyit, és van annyira korrekt, hogy a családi étkezést nem az adófizetőkre terheli. Menet közben előkerült Havasi Bertalan, aki legalább tényleg benyúlt – nem a zsebébe, hanem a cilinderbe -, és előrántotta a szokásos féknyúzozást, mert mi sem természetesebb annál, minthogy a miniszterelnök húsz éve is maga fizette a magánprogramjai költségét, most is maga fizette, és ezután is maga fogja fizetni. Ehhez képest örülhetünk annak, hogy nem hurcolta magával a pereputtyot is, hogy a vő vegyen gyorsan közpénzből valami pofás villát, szállodát, esetleg egy kikötőt is mellé. Függetlenül attól, hogy nem kimondottan a tengerparton van. És akkor már egy nagyobb yachtot is, mert különben minek a kikötő. És persze az éttermet is, hogy mindig legyen asztal, és ha már szuveníreket vásárolgat az ember, a gyerek se maradjon ki. Olcsóbban megúsztuk a dolgot, igazából lehetne valami imaláncot indítani hálából, amiért most csak a fejünkre hugyozott, a nagyobb dolgokat későbbre tartogatja.

Márpedig nagyobb dolgok is vannak, lesznek. Az már egyenesen a világ csudája, amikor egy pénzügyminiszter annak örvendezik, hogy sikeresen csinált a kormány adósságot. Dollárban. Hogyaszondja Varga Mihály:

Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár értékben.

A befektetők érdeklődése háromszorosan haladta meg a kínált mennyiséget, több mint 12 milliárd dollárnyi ajánlatot tettek.

A jelentős érdeklődés azt mutatja, hogy továbbra is erős a befektetői bizalom a magyar gazdaság iránt.

Ehhez alapot ad, hogy tavaly a vártnál jobban csökkent az államadósság, a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 76,8%-ról 73,5%-ra javult. A befektetők értékelik, hogy a költségvetési hiány az eredetileg tervezett 5,9% helyett a választási év és a háborús válság ellenére is 4,9%-ban teljesült.

2010 óta a külföldiek kezében lévő államadósság arányát kétharmadról egyharmadra csökkentettük, a devizaadósság arányát 50%-ról 30% alá javítottuk. A devizaadósság aránya a mostani kibocsátással is 30% alatt marad.

A bevont források egy részét rövid lejáratú dollárkötvények előtörlesztésére fordítja Magyarország.

Folytatjuk az egyensúlyi mutatók javítását, tovább csökkenő államadóssággal és alacsonyabb hiánnyal számolunk idén is. (Facebook/Varga Mihály)

Én aztán nem vagyok sem pénzügyminiszter, sem közepes képességű könyvelő, sem pártkatona, de azt én is tudom, hogy ez lényegében hitelfelvételt jelent. Márpedig a hitelt vissza is kell fizetni a kamatokkal együtt. Siker az lenne, ha nem kellene devizában kötvényeket kibocsátani, nem pedig az, hogy sikerült a dolog. Szükség volt rá, mert az uniós források befagytak a kormány és Orbán Viktor alkalmatlansága, a rendszerszintű korrupció, a demokratikus jogállam felszámolása miatt, a gazdaság képtelen kitermelni az ország alapvető működéséhez szükséges forrásokat is, de főként pénz meg kell a rezsim fenntartására. Úgyhogy hitelt kell felvenni, az meg pont le van szarva, hogy azt majd vissza is kell fizetni valakinek. Konkrétan nekünk, akik élünk, dolgozunk, fizetjük az adókat és járulékokat, de alig valamit kapunk a pénzünkért. Ez önmagában is aljasság, de hogy ráadásul ebből is megpróbálnak sikerpropagandát csinálni, az erősen éremesélyes pofátlanság. Normális eszű ember nem örvendezik annak, hogy sikerült még felvennie kölcsönt az amúgy is hitellel terhelt házára, miközben az ingatlan összesen nem ér annyit, mint amennyi pénzt felvett rá, a jövedelme a törlesztőrészleteket sem fedezi, és ezer százalékig biztos, hogy majd a gyerekei, unokái is úszni fognak az adósságban az ő faszsága miatt. Na, itt mi fogunk szívni, és most ennek kellene örülni. Én valahogy nem érzem a hálát.

Miután beütött az infláció és elszabadult a rezsidémon, még az ársapkás csirkefarhát sem tudta meggátolni, hogy a magyarországi egyetemek árat emeljenek. Most ott tartunk, hogy aki nem fér be a nagyon limitált ingyenes képzésbe, annak úgynevezett önköltséget kell fizetnie. Ez szemeszterenként 280-550 ezer forint között mozog, tehát egy tanévben 560 ezer és 1,1 millió forint terhet jelent. Talán sokan emlékeznek arra, amikor a Fidesz utcára vitte az embereket azért, mert az előző kormány néhány ezer forintos tandíjat vezetett volna be. Győzött a Fidesz a választáson, nem is lett tandíj, hanem önköltség lett, de az mindjárt a tízszerese, tizenötszöröse annak, amit az előző kormány bevezetett volna. Eltörölték a 300 forintos vizitdíjat is, úgyhogy nincs vizitdíj, de elérhető egészségügyi ellátás sem igen van. A nem kimondottan tehetős családokból érkező fiatalok sehogy, vagy csak nagyon komoly áldozatok, és eladósodás árán juthatnak diplomához, a cél valószínűleg eredetileg is ez volt. A gazdagok gyerekei tanuljanak, a szegényebbek gyerekei mehetnek a kínai gyárakba melósnak, esetleg közmunkásnak. Így épülget immár 13 éve a NER társadalmi modellje, a diplomát szerzők száma megfeleződött, a kínai és egyéb akkumulátorgyárak, összeszerelőüzemek száma ezzel párhuzamosan megsokszorozódott. Szisztematikusan pusztították le az országot, a tudás alapú társadalom helyett a tudatlanság alapú, olcsó munkaerőre épülő társadalmat barkácsolták össze. Az ok valószínűleg az lehetett, hogy a kiművelt emberfők veszélyt jelenthetnek a hatalomra, a megélhetésért küzdő, a politikában nehezen tájékozódó, a hatlom kegyének kiszolgáltatott embereket sokkal egyszerűbb becsapni és kihasználni. Itt tartunk most, 13 év építkezés után. És még alig öt nap telt el az új évből.

Jó ébredezést kívánok mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!