NEHAZUGGY

Ha van a cinizmusnak, az érzéketlenségnek mértékegysége

Vogronics András | 2022. December 13, Kedd | 10:37

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mozgalmas hét van mögöttünk. Legalábbis az ország nem Csipkerózsika-álomba szenderült, Orbán bácsi által zsibbasztott és elkápráztatott, szűzanya borítóképes, rózsás profilképes rajongótábor mögött, hanem azok mögött, akik a fejükben lévő szürkésfehér sejthalmazt arra használják, amire a jóisten és/vagy az evolúció – a magyarok egy jelentős részére nézve láthatóan feleslegesen – megteremtette azt: gondolkodásra. Valószínűleg ez az állapot nagyon sokáig így is fog maradni, hiszen nagyon rég nincs olyan ellenzék, amelyik ennek a gondolkodásra képes és hajlandó rétegnek az érdekeit képviselné tudná a hatalomba 13 év alatt belehízott Orbán-maffiával szemben.

Lehet reménykedni, várakozni, az egyének és kisebb csoportok szintjén tiltakozni, a valóság viszont kiábrándító. A közélet fásult, lebutított szereplői, köztük az ellenzéknek nevezett, nem csak apró foltokban megélhetési szolgahaddal, a Gyurcsány nevű, megmondóemberré előlépett Facebook-celebbel az élen egyszerűen nem tudnak, vagy talán nem is akarnak értelmezhető sikert elérni a rezsimmel szemben. Kuss van, színjáték van, a függetlennek hazudott ATV-n pedig megy a harmatgyenge mantra ismételgetése. Nagyjából egy ember van (és talán még néhány egy kézen megszámolható), aki naponta tesz is valamit, aki nem hajlandó a lábát betenni a kocsmává züllesztett Parlamentbe, aki nem akar díszlete lenni ennek a rezsimnek. Bár sokáig fenntartásaim voltak Hadházy Ákossal kapcsolatban is, hiszen egy kiugrott fideszesről van szó, de rájöttem, talán pont ezért van benne az a megszállottság, amivel naponta lerántja a leplet a korrupt, romlott hatalomról. Ami túlmutat az üres pofázáson, a laptop nyomogatásán az ellenzéki patkóból, amivel 12 év alatt semmit nem tudtak elérni. Azon kívül, hogy még nevetségesebbé tették magukat a Fidesz-hívek szemében. Persze egy ember, vagy három vagy négy nem fog csodát tenni az illiberális hatalomgyárral szemben. Nincs olyan érdekképviselete a népnek, amelyik képes lenne számonkérni Orbán ámokfutását, gazdagodását és az ország nyomorba döntését. Hiába a sok tiltakozás, demonstráció, tüntetés, valahogy Orbánig nem jutnak el ezek a segélykiáltások, az egyes stratégiai területek agonizálása, lassú haldoklása.

Ahogy elnéztem a doktorminiszterelnök úr Facebook-oldalát, szarik ő magasról, vastagon és nagy ívben a tanárokra, a diákokra, az egészségügyre, meg úgy általában mindenre és mindenkire. Még a sajátjaira is, hiszen a probléma – mit probléma, a gazdasági földbe csapódás – mindenkit érint ebben az országban. Vagy így, vagy úgy. Jó, nem mindenkit, egy szűk elitet nem, de a többséget igen. Mégsem rúgják rá a Karmelita ajtaját, mégsem dobálják meg a Parlementet ársapkás záptojással legalább. Érdekes módon már lehet benzint kapni, mióta nincs ársapka az üzemanyagon, pedig azt ígérte, hogy december 31-ig biztosan rajta lesz. Láthatóan keveseket hoz lázba, hogy a miniszterelnök napi szinten hazudtolja meg önmagát, néz hülyének mindenkit, és folyamatosan mást hibáztat azért, amiről csak és kizárólag ő, illetve a bátorai tehetnek. Miután Matolcsy egy hete őszinteségi rohamot kapott, és véletlenül elkotyogta, tulajdonképpen örüljünk, hogy még nem dőlt be az állam, és egyáltalán még működik az ország, egyáltalán nem hatódott meg. Tudomást sem vett róla. Még a pénteki igehirdetés is elmaradt a fideszes közrádióban. Helyette a szokásos bujkálás, sunnyogás és lapítás jól bevált eszközét választotta a mi utcai harcosunk. Amiről nem beszélünk, az nincs.

Advent van, elvtársak, ilyenkor nem foglalkozunk államügyekkel. Legfeljebb repkedünk, mint a darumadár, és a magasból szarunk az ország népére. Hatvanpusztán lassan befejeződnek a Versailles-i kastélyt meghazudtoló pompát idéző birtok építési munkálatai, nemsokára lesz hova visszavonulnia a Kárpátok géniuszának, ha éppen úgy hozza majd a fenséges kedve. Majd ott is tud dajdajozni, tudomást nem véve a nyomorba döntött országról, amelynek népe gyakorlatilag azért húzza az igát, hogy a pereputty királyi körülmények között tudja tengetni a hátralevő éveit. A herceg és a hercegnő, a BDPST Zrt. tulajdonosai már felvásárolták az összes szállodát, a Balatont, Murau-t, ki tudja hány ezer hektár földet és stratégiai fontosságú céget, egyéb műemléképületet, hogy minimum ezer évre biztosítsák az Orbán-klánnak a gondtalan, fényűző életet az idők. Pont a korrupcióellenes világnapon derült ki, hogy a Gellért Szállót is megszerezték, amit természetesen előtte közpénzből újítottak fel maguknak. Nem kell az USA-ba menni, Magyarország lett a lehetőségek országa. Szerintem eljött az ideje, hogy Orbán rendeletbe foglalja, hogy Magyarország államformája mostantól Zrt., egyúttal megalapíthatná a MGYRRSZG Zrt.-t is, amiből csak és kizárólag ő tudna majd kivenni osztalékot. A mi kárunkra, ahogy minden mást is csinál. Az is igaz, hogy ha ennek az alaknak cége lenne, már rég bedőlt volna, mert a saját szavaival élve, pénzügyekkel, üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Ez sok mindent megmagyaráz abból is, hogy miért van ilyen helyzetben az ország.

De szép is ez így. Guruló dollárok, ez most az új mantra, az új nemzeti hergelés tárgya. Szarul is hangzana a bedőlt forintról beszélni azoknak, akik azt sem tudják, mit jelent az, hogy GDP. Az ellopott magánnyugdíj megtakarítások után néhány kétharmaddal a kifosztott államkassza úgy tátong, mint egy Bermuda-háromszög, ahol úgy tűnnek el az adóforintok, hogy utána soha nem kerülnek elő. Legalább is a keményen dolgozó kisemberek nem sokat látnak belőle. Bezzeg a klientúra. Ehhez képest van egy alig diszkét bája annak is amit két napja, Advent harmadik vasárnapján előadott a facebookos rajongótáborának, midőn egy maszek zöldséges jelmezét magára öltve, egy kutyatáppal telepakolt furgonnal ellátogatott egy menhelyre, és év végi eledelt vitt a kóbor ebeknek. Pofa kellett ehhez is, bazdmg! Ad egy: én is szeretem az állatokat és rendszeresen utalok állatmenhelyeknek, de ezt nem tolom az ismerőseim pofájába a közösségi oldalamon. Ad kettő: ebben a nyomorúságos időszakban mekkora gazembernek kell lenni, hogy azt üzend, a kutyák fontosabbak, mint az emberek? Nem párhuzamot szeretnék vonni, de ha van a cinizmusnak, az érzéketlenségnek mértékegysége, akkor ezzel a videóval sikerült azt kimaxolni. Nézzétek, kutyába sem veszlek titeket! Az ország fele drámaian elszegényedett, egyik napról a másikra él, rongyokkal fűtenek, és belerokkannak a megvédett rezsijük kifizetésébe, ez meg elmegy szerepelni, cukros bácsit játszani és helloblökizni. Mindennek a legalja. Az, hogy egy husky-t nem ismer fel, jól mutatja, hogy lövése nincs a kutyákról, és gyanítom, ha Kínához hasonlóan a kutya nálunk is haszonállat lenne, nem csak az ember hű társa, zokszó nélkül levágná és meg is zabálná szerencsétleneket. Ha már mindenképpen jófejkedni akart, ha egy kis emberség szorult volna bele, akkor elvitt volna egy kutyát a menhelyről a haciendára, ott talán jobb dolga lehetett volna. De ez eszébe nem jutott. Mert ennyit tud, mert ennyire érzékeny ember és állat szenvedéseire, mert ennyire cinikus és gonosz.

Amit az általa közpénzből pórázon rángatott MTVA nem hoz nyilvánosságra, aminek nem ad hangot, amiről csak a független médiumok számolnak be, az természetesen fake news. Ha meg mégis elérne a végekre a rossz hír, akkor azt megtrollkodja és megpróbálja elmaszatolni egy ilyen szánalmas, alávaló videóval. Közben ez a hét is tele van, tele lesz mozgalmas történésekkel: EU-pénzek, Ukrajna támogatása úgy, hogy őfelségét kihagyták a vétózsarolásával együtt a döntéshozatalból, és hát Matolcsy terített, és tulajdonképpen a spekulánsok elé tárta az ország valós helyzetét. Ezek mind életbevágóan fontos dolgok az ország jövőjét illetően. Nekünk. Neki nem. Neki nincs oka aggodalomra, történjék bármi, meg fogja úszni, túl fogja élni, hiszen mindenünket ellopta, és alighanem biztonságba helyezte arra az esetre, ha egyszer netán mégis le kellene mondania az ország további tönkretételéről. Addig is ma Katarban ott szotyizhat a VIP-ben az futball vébé első elődöntőjén. Ugyan mi lehet ennél fontosabb?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!