Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


A kormányzat demonstrálja hozzá nem értését

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.
  • Több tízezer családot érint, hogy január 1-18 között kell beadni a szülőknek a plusz egy év óvodára vonatkozó kérelmeket; a maradék pár napban érdemes minél több támogató dokumentumot beszerezni.
  • A jelenlegi rendszer ellentétes a gyerekek érdekével és diszkriminatív, ahogy azt az Európai Bizottság idei országjelentése is kiemelte közösségünk korábbi visszajelzései alapján.
  • A Szülői Hang Közösség igyekszik enyhíteni a károkat és idén is aktívan támogatja a kérvényező szülőket.

Abszurd kérvényezési folyamatot kell kezdeményezniük január 1-18 között azoknak a szülőknek, aki plusz egy évig óvodába szeretnék járatni hatéves gyermeküket. Abszurd, mert ha bármely szülőt, pedagógust vagy szakértőt megkérdezünk, hogy vajon ki legyen jogosult erről a kérdésről dönteni, senki sem gondolná komolyan, hogy egy arctalan hivatalhoz kerüljön ez a felelősség, és ne azok döntsenek, akik a gyerekeket a legjobban ismerik.

Hiába fogadja el az Oktatási Hivatal a kérelmek több mint 90%-át, a jelenlegi szabályozás sok ezer gyermeket megfoszt a számukra alapvető plusz egy év óvoda lehetőségétől, mert sok szülő nem ismeri fel a szükségtelenül korai (jan. 18) határidőig, hogy a gyermek érdekében kérvényezni kellene. A jelenlegi rendszer nem a kérvényezési folyamat kimenetén, hanem a bemenetén szűr: a jobban tájékozott és jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők többségében élnek a lehetőséggel, miközben azok a gyerekek, akik kevésbé szerencsés helyre születtek, és az óvodapedagógusok – hiány, vagy leterheltség miatt – sem hívják fel a kérvény beadására a figyelmet, nagyrészt lemaradnak.

A jelenlegi rendszer rossz a szülőnek, rossz az óvodáknak, rossz a iskoláknak, rossz a szakszolgálatoknak és legfőképpen rossz a gyerekeknek, arra viszont alkalmas, hogy demonstrálja a kormányzat hozzá nem értését:

  • Szakmaiatlanság. A kormányzat sohasem tudott szakmai választ adni arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a rendszer bevezetésére a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére. Visszaélésekre hivatkozott, melyeket sohasem konkretizáltak, az adatok pedig cáfolják a kormányzati híreszteléseket.
  • Gyermekellenesség. Nem szervezték meg, hogy a szülőket tájékoztassák az iskolaérettség szakmai kritériumairól, kivonták a kérdésben leginkább kompetens óvodapedagógusokat a döntési folyamatból, és még azt is megakadályozták, hogy a szülő előzetesen a szakszolgálathoz fordulhasson.
  • Diszkrimináció. Ahogy azt a Szülői Hang Közösség visszajelzései alapján az Európai Bizottság is kiemelte idei országjelentésében, a kérelmek értékelésére használt kritériumok megyénként eltérőek, ami jelentős különbségekhez vezet az eredményekben. Miközben a kormányzat a rendszerét az egységesítés ürügyével erőltette keresztül, a valóságban sem az Oktatási Hivatal, sem a szakszolgálatok eljárása nem egységes.
  • Szülői jogfosztás. A szülő a számára kedvezőtlen döntés ellen csak a bírósághoz fordulhat, holott egyértelmű, hogy a bíróság alkalmatlan egy alapvetően pedagógiai kérdés megítélésére. A szülők panaszaikkal az ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz fordultak, ahol kimondták: a rendszer alaptörvény-ellenes, de a kormányzat csak gúnyt űzött ezekből a jogállami eljárásokból, és érdemi változás nem történt.
  • Szegregáció. A rendszer szándékosan olyan, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szülei kevésbé tudnak élni a lehetőséggel, így ezen családok gyermekei már az iskolakezdésnél hátrányba kerülnek: a rendszer megfosztja őket a felemelkedés esélyétől, pedig ők is éppúgy részei közösségünknek; az ország hosszú távú társadalmi és gazdasági érdeke azt kívánja, hogy segítsünk nekik a felemelkedésben.
  • Pedagógusok semmibe vétele. Az óvodapedagógusok szakmailag felkészülten, felelősségteljesen követik a gyermek fejlődését és készek lennének részt venni a gyermekkel kapcsolatos döntésben, de jogilag már nincs szerepük az eljárásban. Ha a kormányzat anyagilag ellehetetleníti őket és szakmai hozzáértésükben sem bízik, akkor miért választanák a fiatalok ezt az egyébként szép és felelősségteljes pályát? Ha a pedagógiai szakszolgálatokat több hétre értelmetlen pluszfeladattal sújtják és az ott dolgozó munkatársakat hosszadalmas bürokratikus ügyintézésre kényszerítik, akkor ki lesz, aki a valóban fejlesztésre szoruló gyerekekkel érdemben foglalkozik?
  • Gyengülő oktatási rendszer. Az éretlenül iskolába kerülő gyermekek nemcsak maguk élnek meg sorozatos kudarcokat, de az egész oktatási rendszer teljesítményét is rontják, hiszen lekötik a tanár és az osztály figyelmét, lassítják a haladást.

A mostani rendszer egy álmegoldás, amitől mindenki szenved, mert az ország érdekei helyett inkább azt szolgálja, hogy a jelenlegi kormányzat rövid távon spóroljon gyerekeinken. Az alapvető problémát az jelenti, hogy Magyarországon a gyerekek számára nem fokozatos, hanem nagyon hirtelen az átmenet az óvoda és az iskola között, és az alsó tagozaton tanító tanároknak túl kevés a lehetőségük arra, hogy a gyerekekkel igényeinkek megfelelően, egyénileg, differenciáltan foglalkozhassanak. A kormányzat azonban a probléma gyökerét nem kezelte, hanem csupán arra reagált, hogy a korábbi döntései nyomán botrányosan rossz az óvodapedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsültsége, és ennek folytán hatalmasra nőtt az óvodapedagógus-hiány; ezért próbálják adminisztratív eszközökkel csökkenteni az óvodába járó gyerekek számát. Mint ahogy az sem a gyermekek érdekét, hanem a kormányzati körök szűklátókörű spórolását szolgálja, hogy a jogszabály szerint már csak 8-12 óra között kell diplomás óvodapedagógus az óvodákba, 12 óra után érdemi pedagógiai képzettség nélkül bárki foglalkozhat a kisgyerekekkel, így délutánra az intézmény gyakorlatilag már nem óvodaként, hanem csupán gyermekmegőrzőként működik.

A szülőknek jelenleg nincs más választásuk, minthogy részt vegyenek a kérvényezési folyamatban; aki lekési a határidőt, az végleg lemarad, annak ellenére, hogy az iskolai beiratkozás csak áprilisban esedékes. A maradék pár napban a szülőknek a nagyobb siker érdekében érdemes minél több támogató dokumentumot beszereznie, bár támogató dokumentumok nélkül is jó eséllyel lehet kérvényezni.

A Szülői Hang Közösség igyekszik enyhíteni a károkat és idén is önkéntes civil munkával segíti a kérvényező szülőket az alábbiakban:

  • Segédletünk a szülői döntéshez és a szülői indoklás megírásához.
  • Közösségi csoportunk, ahol a szülők támogatást kaphatnak.
  • Adatbázisunk, ahol több ezer korábbi kérvényezés részletes adatai között kereshetünk, hála az adatokat megosztó korábbi években kérvényező szülőknek.
  • Összefoglalónk a tudnivalókról, hogy minél többen megértsék, miről van szó.
  • Részletes információk a szülői tudásbázisban, melyben választ adunk a gyakran felmerülő kérdésekre.

Segítsük egymást, jobb híján igyekezzünk pótolni a kormányzati mulasztásokat és adjuk tovább az információkat, hogy minden érintett család tudatos döntést hozhasson a hatéves kisgyerekek óvodában maradásáról!

Szülői Hang Közösség
Kapcsolat: [email protected]

A Szülői Hang Közösséget az oktatási kérdések iránt érdeklődő önkéntes szülők hozták létre. Oktatási rendszerünk gyermekközpontú, szakmai alapokon nyugvó megújítására törekszünk, és aktív részvételünkkel képviseljük a szülői szempontokat a közoktatást érintő témákban. Ha szeretne értesülni híreinkről, akcióinkról, iratkozzon fel hírlevelünkre vagy csatlakozzon csoportunkhoz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.