NEHAZUGGY

Nincsenek jó lapok a kezében

Vogronics András | 2022. December 2, Péntek | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,652,771 forint, még hiányzik 347,229 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kérem, segítsen valaki értelmezni a doktorminiszterelnök úr csapongó és kiszámíthatatlan lózungjait. Nem a legfrissebbet, én még ott tartok, ahol a népi kultúra hátán felkapaszkodva, a nemzet választási hangulatának javítása céljából, a hatalomba kapaszkodás ritmusára mulatósra vették a figurát a propagandaközpontban:

Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy nem hátra.

Ehhez képest most ez van:

Ezért én értem például az Önök által fölvetett javaslatot a minimálbértárgyalásokon, hogy meg tudnak egyezni a munkavállalókkal a minimálbérben, ha mi is csökkentjük a tb-járulékot. De én nem tudom csökkenteni, mi nem tudjuk csökkenteni a tb-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hova hátrálni.

Akkor úgy tűnik, eljött az idő, amikor már nem lehet összemosni a kampányban árult illúziókat és a valóságot, szét kell választani őket. Orbán és bandája a rezsicsökkentés megvédésével kampányolt tavaly ősz óta, majd miután Vlagyimir február végén elszabadult, erre ráöntötte azt a pánikkeltő, abszurd marhaságot, hogy a baloldal háborúba akarja sodorni Magyarországot. Tette mindezt úgy, hogy februárban az infláció már rég brutálisan elszállt, és bármit is meg annak az ellenkezőjét is mondott erről, azt szerintem tudta, legfeljebb nem sejtette, hogy Putyin háborúzni fog. (Ezt alátámasztja, hogy nem kevesebb, mint 5 órán át csacsogott Vlagyimirral, majd a közös sajtótájékoztatón hálálkodott azért, mert olcsóbban fogjuk kapni az orosz gázt.)

Nos, az áprilisi választások megnyerése után, amelyhez hazug ígéretekkel, kifosztott államkasszával és tudatos félrevezetésekkel kikövezett út vezetett, előállt azzal, hogy mindenről a dollárbaloldal és a geci Brüsszel tehet. Beleszőtték a kommunikációba azt a hazugságot, hogy a brüsszeli pénzek azért nem jönnek, mert LMBTQ- és migránsellenes az ország, és ez a genderbarát Európai Uniónak nem tetszik.

Ehhez képest az igazság természetesen homlokegyenesen másképp fest, köszönőviszonyban nincs azzal, amit Orbán hazudik. A helyreállítási pénzekhez, a fejlesztési pénzekhez azért nem férhet hozzá még most sem az ország, mert az európai politikusok, vezetők végre felismerték, hogy az orbáni autokrácia egész egyszerűen ellopja az EU adófizetőinek pénzét, azt a saját klientúrájának osztogatja szét, miközben a rendszer a korrupcióra épül, az uram-bátyám elvet favorizálja az egészséges versennyel és a tudással szemben. A jogállamunk talán a Rákosi-rendszerben volt utoljára abban a kirobbanó formában, amiben most van, miután az összes állami hatóságot, szervet kézivezérlésre kapcsolták, és egy egész gépezet asszisztál az állampárt által elkövetett bűnök legalizáláshoz. A nyomozóhatóságoktól kezdve két kézzel fojtogatott bíróságokig. A közszolgálatot felszámolták, az MTVA köz jellegéből annyi maradt, hogy brutális közpénzekből tartják fenn, miközben nettó fideszes pártszócsővé és fideszes propagandagyárrá silányították, ahol ellenzéki képviselőt 4 évente 5 percre láthat, hallhat a polgártárs, míg az ellenzéket lejárató hírekkel nyakön öntve óránként éltetik a rezsimet. Az egész egy agymosoda, ahova számolatlanul dől az adófizető pénze. Igen, azért, hogy Orbán hatalomban maradhasson.

Úgyhogy a legfontosabb és legsarkalatosabb probléma ez. Kvázi erre adtak a kormánynak egy 17 pontos ultimátumot, amit ha teljesít az Orbán-maffia, akkor megkapjuk a pénzeket. Valahogy úgy fogalmazott, hogy 17 akarást akarnak tőlünk. Szerintem akarni a vécén kell, miniszterelnök úr, nem a 27 országból álló Európai Unióban, ahol egyedüliként tetszik szembemenni mindenki mással, a jogos összeurópai elvárásokkal. Én úgy gondolom, hogy Orbán kezdetben ezt az EU-ellenességet leginkább kommunikációs taktikának használta, de aztán annyira belejött az évek során, hogy ez átment lényegében tettlegességbe, véresen komoly nacionalista hőbörgésbe, ami már nem pusztán kommunikáció. Ellenben működött is egy darabig. Zsarolni, fenyegetőzni, vétózni. Merkel asszonnyal mutyizva, egy túlságosan bürokratikus intézménnyel szembemenve manőverezni, ügyeskedni.

Ennek most vége van, ha tetszik, ha nem. Igaz, a mi bőrünket vitte vásárra, és ott eurómilliárdokért cserébe eladta, amely milliárdok aztán az új magyar oligarchaosztály zsebébe vándoroltak, a Matolcsy-klántól kezdve Mészáros-strómanon át az Orbán-família feltőkésítésére. A mi kárunkra. A túlköltekezés, az államkassza kifosztása, a mértéktelen lopások ide vezettek. Erről sem Gyurcsány, sem Soros, sem Brüsszel, sem a baloldali választók, sem a háború, sem senki más sem tehet, egyedül és kizárólag a 13 éve kétharmaddal kormányzó Orbán. Aki hét éve mindenféle válsághelyzetekkel és veszélyhelyzetekkel él vissza az egyébként is korlátlan hatalmával. Az az Orbán, aki kibaszatta magát, azaz a Fideszt a mérsékelt, befolyásos Európai Néppártból, aki a véreskezű Putyinnal kokettál, aki keleti diktatúráknak smúzol, aki ma már teljesen nyíltan szélsőjobbos húrokat pengető politikát folytat, beleértve az újkeletű revizionista hőzöngést is. Mindezt úgy, hogy a seggünk kilóg a nemzeti gatyából, hármassal kezdődik a kétszámjegyű (élelmiszer)infláció, a forint olyan gyenge, mint a harmat, és az ország fele éppen most rogyik térdre a brutális energiaválság miatt. A tanárok napi szinten tüntetnek, az egészségügy romokban, a belső feszültség meg egyre nagyobb köszönhetően a közpénzből jól tartott megmondóembereknek, akik semmi mást nem csinálnak, mint hergelik az ország lakóit egymás ellen.

Erre mondják azt, hogy innen szép nyerni. Azt hiszem, egyre kevesebb a lehetőség a tarsolyában, amit ki tudna játszani. Orbán kezében nincsenek jó lapok. Ilyenkor egy jó kártyás mérlegel: vagy blöfföl és elmegy a végletekig, ami azt jelenti, hogy akár el is veszítheti a tétet, amit feltett az asztalra. Vagy bedobja a lapjait, és feladja. Most tényleg Orbánon a sor. Vajon melyiket választja? Én sejtem a választ, de tét most tényleg nagy. Soha nem volt ekkora. Hogy a reality-műsor szlogenjét idézzem, itt bizony a lét a tét. A létünk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!