NEHAZUGGY

Magyarországon a korrupció valójában tradíció, a tökéletes szociális érzéketlenség pedig csupán konzervatív érték

Swan Edgar | 2022. November 30, Szerda | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt, kacagós-vidám napot kívánok mindenkinek! Már akinek oka van a derűre. A többieknek marad a ború. Keresztény körökben is beköszöntött a huszonegyedik század, a magyar katolikus egyház mostantól ott van a Tik Tokon és az Instagramon. Én sajnos egyiken sem vagyok jelen, így nem fogok beszámolni a közösségi médiában dúló – minden bizonnyal áldásos – tevékenységükről, de egy picit sajnálom a korosabb híveket. Nem lesz egyszerű átállniuk a virtuális világra. Aki maradna a valóságban, az bátran keresse a nagyonsok adománygyűjtő pont egyikét, mert közeledik a szeretet ünnepe, ezért a Katolikus Karitász lehetőséget nyújt a szegények megsegítésére. Ez úgy zajlik, hogy az emberek adakoznak az egyháznak, az egyház pedig nagy csinnadratta és önfényezés közepette szétosztja a rászorulóknak az adománynak azt a részét, ami nem ment el működési költségre. Amennyire tudom, a Katolikus Karitász a Caritas Internationalishoz tartozik. Ennek teljes vezetőségét menesztette a pápa jó egy héttel ezelőtt, mert nem volt maradéktalanul elégedett a működésükkel. A magyar szekcióval – vagy aminek nevezni kell – biztosan minden rendben van. A vezetője Spányi Antal, székesfehérvári katolikus püspök. A nevét többször hallhattuk mostanában, bár nem a rászorulók érdekében végzett fáradhatatlan munkálkodása kapcsán. Nem olyan régen Pankotai Liliről – a diáktüntetésen megszólaló, pontosabban csúnya szavakat használó lányról – volt mondanivalója, majd elmagyarázta, ha a híveknek (de legalábbis az egyházi iskolába járó diákoknak és pedagógusoknak) nem kellene politizálni, akkor miért támogatta kiállásával Tessely Zoltán fideszes jelöltet, aki Bicskén indult a parlamenti választásokon. Erre az volt a válasz, hogy Tessely Zoltán rendes keresztény ember, minden vasárnap ott van a családjával a templomban, a püspök úr tehát indokoltnak tartotta, hogy besegítsen a kampányba. A háborút pedig véleménye szerint be kell fejezni, és nem érdekes, hogy ki kezdte. Na, ez a szervezet rendez most gyűjtést, amit magam is támogatok évek óta. Úgynevezett adó formájában járulok hozzá a dologhoz, ebből a pénzből – akaratom ellenére is – bőségesen részesül az egyház. Próbálják meg esetleg azt beosztani ügyesen.

Jövőre 290 milliárd forinttal támogatjuk a Széchenyi Kártya Programon keresztül a magyar kis- és középvállalkozásokat.

Célunk, hogy kimaradjunk az európai recesszióból és egyszámjegyűre szorítsuk le a szankciós inflációt 2023 végére. (Facebook/Orbán Viktor)

Ó, már menni készül, drágaszép miniszterelnökúr? Nagyon sajnálom, hiányozni fog. Vagy ez még nem a búcsú? Már megijedtem, hogy beismerte a vezér, hogy szétcseszték az országot. Ha ő egy év múlva akarja egyszámjegyűre tolni az inflációt, az kurvanagy baj. Merthogy január elsején indul a számláló. Az idei infláció lesz a nulla pont, tehát ha összejön a 20 százalék, akkor 120 százalékról indul, arra rakódik a következő évi. Ami tehát tavaly 100 forint volt, decemberre 120, jövő decemberre – ha sikerül letolni 10 százalékra – akkor 132. És ha csak 131, akkor győzött ez a zseni. Nagyonjó. Azért a szankciós inflációt nem ártana kicsit kifejteni, mert valahogy más országokat távolról sem érint annyira, mint minket. Erről is Brüsszel tehet? Nyilván. Merthogy nem a korrupció és a mindent átható hozzá nem értés, az biztosis. Talán egy sámánt kellene hívni, vagy piócásembert, vagy aki le tudja venni a rontást. Mert más nem lehet, meg vagyunk átkozva. Mint Bagaméri. Amúgy tényleg 290 milliárdot kapnak a kkv-k? Jövőre? A kormánynak látszó Fidesz többet költ egy évben propagandára. És éppen most gyártottak maguknak egy új céget Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság fedőnéven. Oda mennyi pénzt óhajt a kormány átcsoportosítani? Eddig 17 milliárdnál jár indulótőkével együtt, és még létre sem hozták. Hogy egyáltalán mi a büdös francnak kell még egy gittegylet, már meg sem kérdem. Úgyis tudom.

A szívem szakad meg! Szegény Navracsics Tibor nem azt mondja most éppen, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja 3000 milliárd forint uniós támogatás felfüggesztését? De. Biztosan nagyon csalódott, hiszen talán egy hete sincs, hogy lelkesen nyilatkozta ennek az ellenkezőjét. Mert olvasta ő az újságban, hogy minden jó, mindenki boldog és elégedett. Ehhez képest az van, ami egy hete is volt, meg két hete is. Ráadásul Orbán és Szijjártó ott tesz keresztbe, ahol csak tud. Nem egészéges ám mindenkit hülyének nézni, mert a végén kiderül, hogy hiba volt. Akkor pedig már késő. Ezen nem fog segíteni az sem, hogy Novák Katalinnal próbálja a kormány ellensúlyozni a baromságait. Hiába tud a fideszes főasszony fültől fülig vigyorogni, a politikában ez nem hatékony fegyver. Ahogy a gazdaságot sem húzza ki a szarból Matolcsy György keménykedése. Ezt már országon belül sem veszi be senki, nemhogy országon kívül. Országon belül viszont most azt kellene elmagyarázni, hogy miért van üzemanyaghiány, majd mindjárt ezután azt, hogy miért kell elengedni az benzinárstopot, amikor még napokkal ezelőtt is üvöltve védte a komplett párt. Vagy meg kellett várni vele, ameddig odáig jutnak még a hívő bárányok is, hogy mégis jobb a drága, csak legyen, mint az olcsóbb, de nincs? Igazán sok ész kell hozzá, nem mondom.

És akkor még szót sem ejtettünk Orbán Viktor politikai igazgatójáról (ezt a titulust nem is értem), Orbán Balázsról, aki a The Times-nak nyilatkozott az Index szerint. A portál igen furcsa kijelentéseket idéz. Azt hittem, már nem lehetséges több ökörséget kitalálni, mint amiket eddig legyártott a Habony-Rogán gépsor, de megint tévedtem. Lehet még fokozni. Már nem is a pénzről szól az unió és az Orbán-kormány konfliktusa. Sőt, a pénz nem is igazán számít, merthogy ez kultúrharc.

Orbán Balázs úgy látja, hogy a finanszírozás kérdése, bármilyen fontos is, csupán másodlagos a „politikai dzsihadisták által elfoglalt woke-intézmények elleni kultúrharc” mögött, amelyet a „progresszívek” rá akarnak kényszeríteni a Magyarországhoz hasonló tradicionális, szociálisan konzervatív országokra. (Index)

Ez pitymallatkor, egy erős kávéval lenyelve nagyot üt. Szerintem annyira nem bonyolult azért a rendszer. Nem kellene ellopni mindent, de legalábbis több pénzt kellene bent hagyni az ország fejlesztésére (mára már csak a működőképességére), nem kellene beteríteni pártpropagandával az egész országot, nem kellene megállás nélkül pártkampányt folytatni közpénzből, nem kellene uszítani mindenki ellen, sem hazudozni nem kellene sem a menekültek, sem Ukrajna, sem Brüsszel, sem a baloldal, sem a liberálisok, sem az ellenzék, sem a melegek ellen, viszont jó lenne átláthatóvá tenni a közpénzek mozgását, és nem saját tőkésosztályt legyártani, amelyik ugyan Orbánhoz hű, ám állami támogatás nélkül egy napig sem lenne életképes. Az már csak apró kacajt tudott kiváltani belőlem, hogy addig volt jó, ameddig a britek ki nem léptek az unióból, mert ők adták az egyensúlyt. Érdekes lesz figyelni, ahogy Navracsics Tibor megpróbálja kikunyerálni a pénzt attól az uniótól, amelyiket az ő kollégája politikai dzsihadisták által elfoglalt woke-intézménynek ír le. Ezen még az sem segít, ha elfogadjuk, hogy Magyarországon a korrupció valójában tradíció, a tökéletes szociális érzéketlenség pedig csupán konzervatív érték. Hajrá, fiúk! Csak így tovább, egészen a szakadékig!

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek. Mi szokás szerint hamarosan jövünk vissza az első beszólással.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!