November 28,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Még csak nem is politikai haszonszerzésből

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,302,268 forint, még hiányzik 1,697,732 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A műbalhé tegnap folytatódott: a sapkák mellé dukál a sál is. „Észrevettem, hogy Orbán Viktornak régi sálja van, ezért adtam neki ma egy újat” – ez írta a posztja alá Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki mellett vihogva feszített Orbán, nyakában egy szlovák sállal. A pillanatképet sunyin, gyáván így kommentálta őfelsége a saját táborának: „Magyar-szlovák két jó barát! Indul a V4-csúcs Kassán.”

Aha. Tipikus orbáni kétszínűség és dezinformáció a nyájnak. Azok után, hogy az ízléstelen nacionalista a nyakába rakta a nagy-magyarországos, szélsőjobbos sálat és megküldte egy kaján vigyorral azon a képen, amelyen Dzsudzsák Balázst ölelte a keblére, a Puskásról elnevezett nemzeti szentély VIP-szobájában. Felételezem, hogy erre válaszul ez egy diplomáciai értelemben vett, túlságosan is diplomatikus fricska akart lenni a szlovák miniszterelnök részéről, de úgy látszik, nem ismeri eléggé a nagy taktikust, akiknek Goebbels mestert megszégyenítő propagandagépezete másképpen tálalta a nagyérdeműnek ezt a gesztust. Szerintem valaki nyugodtan adhatna neki rögtön egy kést és egy villát is, és megmutathatná neki, hogyan kell használni azt az étkezésnél, mert szerintem azzal sincs igazán tisztában. Mondjuk nem tudom, mit szólt volna hozzá, ha Ausztria miniszterelnöke egy osztrák-magyar monarchiás sálban ünnepelte volna a focicsapata győzelmét, de szerintem az egész NER-re egyidejűleg jött volna rá a trikolor színű epehányás, és mondták volna el mindennek a sál viselőjét. 

Szimbólumok és jelképek. Vannak tiltottak, mint a vörös csillag és a horogkereszt – nagyon helyesen egyébként -, de szerintem ezt nyugodtan ki lehetne terjeszteni erre a nettó uszításra simán alkalmas történelmi szimbólumra is, ami Orbán nyakában lógott. Annyiszor, de annyiszor elmondtuk mi is és sokan mások is, hogy Trianon természetesen egy nemzet tragédiája volt, és nem kell elfelejteni, de az azóta eltelt 100 év nemhogy begyógyítani nem tudta ezt a sebet, de egyesek folyamatosan tépkedik, hogy soha ne is gyógyulhasson be. Holott szerintem megfelelő kommunikációval, értelmes párbeszéddel simán túl lehetne lendülni a semmin nem változtató sérelmeken, és lehetne a jelenre és a jövőre koncentrálni. De akkor ez nyilván nem Magyarország lenne, és nem Orbánnak hívnák a miniszterelnököt.

Ahogy a mostani állapotokat nézem, simán előállhat az a helyzet, hogy szép lassan visszahozzák a kisdobos és úttörő mozgalmat, és az lesz az igazi magyar, aki a kommunista párt tagja volt. Ahogy a Szovjetunió visszaállításáról deliráló orosz hadvezér ténykedését nézem, és azt, ahogy Orbán és a NER mintegy szimfonikus zenekarként a nagy moszkovita színdarabhoz a zenei aláfestést adja, simán elképzelhetőnek tűnik. A nacionalista és már kurva régóta sem nem keresztény, sem nem konzervatív, pláne nem fiatal demokraták pártja olyan szinten keverte meg, írta át a történelem kártyáit, és osztotta le a propagandával megvezetett rajongótáborának, hogy az szégyenletes. Konkrétan a teret, az időt, a múltat és a jelent lufikutyává hajlítgatták az elmúlt 13 évben, miközben folyamatosan ellentmondásba kerülnek saját magukkal.

Hergelés, uszítás, kirekesztés, felsőbbrendűség és gőg: ez van a zászlajukra tűzve. Határon innen és azon túl a megosztás, az árokásás a fő tevékenységük. Szembemenni az Európai Unióval, az európai értékekkel. Egyedüliként. És még csak nem is politikai haszonszerzésből, hanem egész egyszerűen meggyőződésből. Mert nemhogy haszon nincs belőle, hanem konkrétan hatalmas kárunk és veszteségünk keletkezik, ami súlyos eurómilliárdokban mérhető. Azért, mert egy megszállott, küldetéstudatos alak vezeti az országot. Aki nem tud bocsánatot kérni, aki nem tud veszíteni, aki szégyent hoz ránk akármerre megy a földgolyón. Kiszorult mindenhonnan, ahol komolyan veszik a vezetőket. Ez lett belőle: egy, a teljhatalomba belehízott, belegárgyult modernkori diktátor, egy megnyomorított, gyűlölködő nemzet szégyene. Aki a fociultrákkal, a szélsőjobbos és fasisztoid szólamokkal lázba hozható populációval kokettál, nekik hízeleg, aki a focidilijén keresztül vívja más nemzetek ellen a háborúját. Neki ágyúgolyó helyett a bőrlabda a lövedéke. Neki a nemzeti válogatott a hadserege. Valahányszor pályára lép a válogatott, a megszállott miatt olyan érzése van az embernek, mintha nem is a játékról szólna a meccs, hanem a másik megsemmisítéséről  egy olyan arénában, ami a modern kor Colosseumát hívatott jelképezni. Ahol lehet hőbörögni, huhogni és kifütyülni másokat, akik szerinte alávalóbbak nálunk. Nincs ennél fontosabb, nincs ennél égetőbb ügy ma Magyarországon. A társadalom meg ezt elfogadja és szemet huny felette.

Sallói Dániel magyar válogatott futballista, az amerikai Sporting Kansas City játékosa kitette a Facebook-oldalára a katari emberi jogsértések ellen befogott szájjal tiltakozó német válogatott képét ezzel a kommentárral: 

Nem politikai nyilatkozatról volt szó – az emberi jogok nem alku tárgya. Ezt természetesnek kellene venni, de még mindig nem így van. Ezért is olyan fontos számunkra ez az üzenet.

És akkor jött az ún. kommentszekció és pontosan úgy ugrott rá a témára, ahogy az orbánizmus kirekesztény kézikönyvében meg van írva: 

Annyira szép, annyira kulturált, nem? Na, ennek a közönségnek köszönte meg egy hazai pálinka lehúzása után a 109-szeres válogatott játékos, hogy a legbátrabb és legjobb szurkolótábora van a válogatottnak. Valóban. Én meg inkább lehűtöm a pofámat hideg vízzel, mert annyira ég ezek helyett is, hogy már szinte elviselhetetlen.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!