NEHAZUGGY

Már csak ezért sincs értelme az Alkotmánybíróságnak

Lázár Gergő | 2022. November 19, Szombat | 18:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem sérti az Alaptörvényt a katatörvény nyári módosítása. Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők kérelmét a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvénymódosítás megsemmisítésére, részben mert nem elég meggyőzően érveltek, részben mert az Ab hatásköre az adókkal kapcsolatban korlátozott

– ez áll a HVG minapi cikkében. Az írás kitér arra, hogy az Ab miért nem minősíthette Alaptörvény-ellenesnek a több százezer magyar adófizető életét megkeserítő módosítást. Ennek lényege az, hogy az Ab-nek egyszerűen ehhez már jogköre sincs, tehát sokadszorra is beigazolódott az, hogy az Alkotmánybíróság létezésének szinte semmi értelme sincs, mivel korlátozva van, hogy egyáltalán miről mondhatják el a véleményüket, és miről nem. Ez persze nem meglepő egy, a jogállami kereteket betartani nem kívánó államban, de azért ettől függetlenül is érdemes megjegyezni.

Azok tehát, akik a kata módosítása miatt lehetetlen helyzetbe kerültek, nem fordulhatnak senkihez, kénytelenek elfogadni, hogy a kormány így döntött, és kész. A cél nyilván az lehetett, hogy több embert bírjanak rá arra, hogy magasabb adókat fizessenek be az állam felé, amely az elmúlt évek elképesztő kormányzati (túl)költekezéseinek hála, egyszerűen bajba került. A költségvetési hiány egyre csak növekedett, miközben a várva várt uniós pénzek sem érkeznek, mivel problémákat talált az EU a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. Amely problémák létezését egyébként az Ab döntése is tökéletesen szemléltet. Aztán itt van a háború, ami akkor vette kezdetét, amikor a különböző gazdaságok végre megkezdték a kilábalást a járvány utáni válságból.

Persze ezek egyikét sem jegyzi meg a kormány, mint valós okot a gazdasági recesszió mögött, elmondásuk szerint ugyanis ezért egyértelműen az uniós szankciók tehetőek felelőssé, szinte semmi más. Tehát nem Orbán és miniszterei nem megfelelő gazdaságpolitikájának a következménye az, hogy elfogyott a pénz, hanem az, hogy az EU tagországai – ezek között egyébként Magyarország is ott volt – úgy döntöttek, hogy szankciókat léptetnek életbe azzal az Oroszországgal szemben, amely háborút indított Ukrajna ellen. De nem csak találgatok arról, hogy a magyar kormány egyszerűen felmenti magát a gazdasági válsággal kapcsolatban, maga Orbán mondta a következőket nemrégben.

A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban. Szerinte ebből 6 milliárd eurót a gazdaságnak kell „lenyelnie”, míg 4 milliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad. Hozzátette: ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani.

Semmi köze az államháztartási hiánynak ahhoz, hogy elképesztő pénzeket költött Orbán a választási kampányra, mint ahogy ahhoz sem, hogy adóbefizetéseket adott vissza az Orbán-kormány, vagy a kiváló gazdasági teljesítményre hivatkozva nyugdíjprémiumot osztottak ki. Ezek nem fontosak, csakis az, hogy felment az energia ára, ami nem csak és kizárólag annak köszönhető, hogy az EU szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben, hanem annak is, hogy az oroszok egy háborút indítottak el. Még ha a szankciók nem léteznének, akkor is megemelkedett volna az olaj és a földgáz ára, nem is beszélve az élelmiszerekről. Mert pontosan tudja mindenki, hogy mindkét ország igen fontos a globális ellátási láncban, hiszen nem jelentéktelen gazdaságokról van itt szó, hanem két igen jelentős országról. Mert lehet, hogy Ukrajna egyébként már a háború előtt is Európa egyik legszegényebb állama volt, de a gabonapiacon óriási a jelentősége. A szankciók nyilvánvalóan nem segítettek a gazdasági helyzeten, de egyszerűen nem lehet mindent erre fogni.

Orbán pontosan tudta – egyébként már a választások idején is -, hogy a magyar gazdaság bajban van, ezért valamit lépnie kell. Ennek lett az eredménye előbb a kata módosítása, majd a rezsicsökkentés részleges eltörlése is. A terv bevált, noha nem ezek miatt, hanem amiatt, mert az árak olyannyira az egekbe szöktek, hogy az emiatti áfa-befizetések is elképesztő mértékben megnövekedtek. Emiatt több ezer milliárd forinttal többet fizettek be az adófizetők az államkasszába, ami végső soron megmentheti Orbánt a csődtől. Tehát ismételten a magyar adófizetők állják azt, amit Orbán értelmetlenül elköltött az elmúlt években. Orbán a közpénzt lényegében arra használja fel, hogy megmentse a saját hatalmát egy olyan helyzettől, amelyet saját maga idézett elő.

Az Ab döntése nem meglepő, nem véletlenül volt szüksége Orbánnak arra, hogy megkösse a bírák kezét minden szinten, hiszen nem engedhette meg magának azt, hogy bárhol is megkérdőjelezhessék a döntéseit. Amit csak akar, azt végre tudja hajtani Orbán, hiszen a gránitszilárdságú Alaptörvényt akkor módosítják, amikor csak akarják. Tehát még ha talált is volna bármiféle problémát az Ab a katatörvény-módosításával, akkor sem történt volna érdemi változás, hiszen akkor összeül szépen a kormány és eldönti, hogy ismételten át kell írni az Alaptörvényt, hogy ne lehessen problémája az Ab-nak azzal, hogy Orbán lehetetlen helyzetbe sodor több százezer tisztességes adófizetőt. A magyar „demokrácia” így működik. Az van, amit Orbán mond, és kész. Ezt senki sem kérdőjelezheti meg.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!