Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ők továbbra is tehetségtelen senkik

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sajátláb Kisasszony éppen a Brandfesztiválon vett részt, ahol valamilyen oknál fogva előadóként szerepelt. Ha pedig már ott volt, akkor a 444 riportere szerette volna megszólítani, elvégre közpénzekből építgeti a karrierjét, de apjához hűen ő is bevédte magát egy édibédi beszélő pajzzsal, aki meglátva a 444 riporterét azonnal munkába is lendült. Ez a vélhetően túlfizetett nő szépen elmondta a riporternek, hogy sajnálatos módon Orbán Ráhel most nem ér rá arra, hogy reagáljon bármilyen kérdésre, de neki el lehet küldeni a különböző kérdéseket, amire természetesen válaszolni is fognak. Nyilván a kutyát sem érdekel az, hogy Orbán Ráhel nemtudomkije mégis mit reagál egy e-mailre, ezért várhatóan erről majd nem fognak beszámolni a lapok, de nem is ez a fontos, hanem az, hogy láthattuk, apuci elsőszülött lányának is milyen fóbiája van a kérdésekkel provokáló sajtótól.

Annyira talán nem kapott sokkot, mint annak idején a drága férjura, akit a HVG riportere kapott el egy pillanatra, az apósa miniszterelnöksége okán milliárdossá vált, korábban falopással hírbe hozott üzleti zseni menekülőre fogja. Orbán Ráhel jobban viselte a mikrofont és a kérdést, de reagálni persze nem akart, hiszen ő már egy üzletasszony, aki le van terhelve, van jobb dolga is, mint hogy holmi álhír médiumoknak nyilatkozzon számára érdektelen kérdésekről. Az nem érdekes, hogy ő és férje is a magyar adófizetőknek köszönhetően gazdagodott meg, ők a látszat alapján azt hiszik, hogy ez a kemény munka és szorgalom eredménye. Hiszik, hogy az ellopott közpénzekért ők megdolgoztak és kemény, több éves vagy akár évtizedes munkájuk gyümölcse az, hogy most ott lehetnek, ahol vannak. De Ráhel konkrétan még panaszkodott is szegény arra, hogy mennyire nem egyszerű az apja árnyékában létezni.

Nem tudom megmondani, milyen lehet az, amikor az életének majdnem a felét nem a miniszterelnök lányaként tölti. Talán a legnagyobb hatása arra volt, hogy mindig kicsit túl kellett teljesítenem, hiszen nagyon sok előítélet ért, de ennek csak egy része negatív. Vannak pozitív előítéletek is. Tehát már csak magam miatt is úgy érzem, hogy túl kell teljesíteni, és ez a maximalizmus megjelenik a munkámban. De nyilvánvalóan én vagyok egy feleség, egy társ, három kisgyerek édesanyja és egy csapat vezetője, úgyhogy az én narratívám az ez, ha meg kell fogalmaznom.

Túl kellett teljesíteni? Ugyan miben? Maximalizmusról beszél egészen komolyan ez az asszonyság, mikor lényegében az apjának köszönhet mindent? Nyilván a saját erejéből volt képes a svájci elit egyetemre felvételt nyerni, semmi köze sincs ennek ahhoz, hogy apja az az Orbán Viktor, aki papíron ugyan nincstelen, de a valóságban elképesztő pénzek felett rendelkezik. Mint ahogy a későbbi munkáltatói is azért vették fel oda, ahova, mert akkora tehetségnek bizonyult. Már-már sajnálom szerencsétlen azért, mert képes elhinni, hogy ő maga bármit is tett azért, hogy ott legyen, ahol ma van. Alapvetően nem szabad senkit sem elítélni a szülei, vagy nagyszülei tetteiért, hiszen senki sem választja meg a családját, de Ráhel jól láthatóan nem vetette meg soha apuci segítségét, aki láthatóan nem volt rest kisegíteni a lányát.

És itt nem csak a svájci tandíjról van szó, hanem a későbbi gyakornoki pozícióiról, vagy arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél egy igen fontos embernek számít. De nem csak ő, hanem a férje is pontosan ugyanezt az utat választotta, hiszen annak idején egy senki volt, aki falopással került be a hírekbe, majd Orbán felkarolta – lévén a veje lett – és hirtelen milliárdossá vált. Na nem azért, mert konkrétan közpénzekkel öntötték nyakon, hanem azért, mert hirtelen megvilágosodott, és rájött arra, hogy miben is tehetséges. Egyfajta Mészáros Lőrinc ő is, aki szintén a teljes ismeretlenségből érkezve vált az ország egyik leggazdagabb emberévé, köszönhetően Orbán Viktor tevékenységének.

Ezek a senkik Orbánnak köszönhetően tűntek elő és az ő bukásával fognak talán örökre eltűnni. Piaci viszonyok között egyikük sem jutott volna soha semmire. Lehet, hogy sikerült volna valamilyen kisebb üzletet létrehozniuk, de hogy nem beszélhetnénk most arról, hogy milliárdos beruházások környékére kerülnek, az egészen biztos. Félreértés ne essék, a kutyát sem zavarna, ha saját erejükből váltak volna milliárdossá, hiszen azért vannak ilyenek még Magyarországon is, a gond ott van, hogy ezek a tehetségtelen figurák az adófizetők hátán másztak fel a milliárdjaik tetejére, és most úgy beszélnek saját magukról, mint akik valójában sikeres üzletemberek. Csak azért, mert ezt képzelik saját magukról, még nem válik igazzá: Orbán Ráhel, Tiborcz István vagy épp Mészáros Lőrinc ugyanúgy egy közepesen jelentéktelen és tehetségtelen senki, aki ugyan milliós villákban szürcsölhet drága whiskey-t, de ha van annyi esze, hogy felfogja, miként is működnek a dolgok a világban, akkor annak ellenére is tudni fogja mindig, hogy nem azért lett sikeres, mert kamatoztatta a tehetségét, hanem azért, mert Orbán úgy döntött, hogy felemeli.

Nincs is annál rosszabb, mint amikor az ember pontosan tisztában van azzal, hogy a drága órák, paloták és autók ellenére is ugyanolyan tehetségtelen senkik, mint annak idején voltak, és nincsenek olyanok, akik őszintén lapogatják a vállukat és megdicsérik a teljesítményüket. Már csak azt remélem, hogy mindhárman rendelkeznek legalább annyi intelligenciával, ha többel nem is, hogy ezt képesek felfogni. Ennél nagyobb büntetés talán nem is róható ki rájuk.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.