Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem menekül ide senki sem a Nyugatról

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mi, magyarok szabadságszerető nép vagyunk, nem szeretjük ha idegenek mondják meg nekünk, hogy hogyan éljünk (…) Amikor az oszmán birodalom része voltunk, az oszmánok akarták megmondani, hogyan is kellene élnünk. Aztán a Habsburgok jöttek és mondták el, hogy kit is gondolnak jó katolikusnak. A nácik ezzel ellentétben azt akarták megszabni, hogy kikkel élhetünk és kikkel nem – zsidókkal például. Aztán a szovjetek jöttek és megpróbáltak minket homo sovieticusszá átformálni. (…) újból külföldi erők próbálják megszabni, hogy hogyan is kellene élnünk. Amikor ehhez hasonló történik, akkor a magyarok azonnal reagálnak. Ma a német baloldal – az Európai Parlamenten keresztül – újra megpróbálja megmondani nekünk, hogyan is kellene élnünk, mit gondoljunk a migrációról, gender ideológiákról, a nemzetről, családról, és így tovább. De ez nem az ő dolgok, ez a mi dolgunk.

Orbán nemrég a Budapester Zeitung magazinnak adott interjút, amelyet a Breitbart nevű, sokszor álhíreket közlő, Trump fanatikus weboldal szemlézett. Ebből tettem ide egy részt, amely véleményem szerint pár nap alatt sem vesztett nevetségességéből, még nem tettem túl magam rajta. Azt persze senki sem tagadja (Schmidt Mária kivételével, mert neki Németország már megszűnt létezni), hogy Nyugat-Európa legjelentősebb hatalma Németország, hiszen olyan gazdasággal rendelkezik, mint senki más a kontinensen, ezáltal pedig valóban valamiféle irányt mutatnak az EU számára. Ez persze nem helyes, és ezen változtatni kellene, de Orbán úgy vádolja a német politikai vezetést, hogy pont ő volt az, aki lényegében kiárusította az országot a német nagytőkének. Mert hát ki hozta ide a számtalan német autógyárat – persze létezett már az ő kormányzása előtt is ilyen Magyarországon –, és ki volt az, aki lényegében Angela Merkel szövetségeseként szívességeket tett a német gazdaságnak?

Bizony Orbán volt az, aki azzal mentesítette magát az EU-s szankciók alól, hogy jó viszonyt ápolt a német gazdasági szereplőkkel, ezért Merkelnek érdeke volt, hogy elsikálja a Magyarországgal szembeni vizsgálatokat. Elvégre a német autógyárak vezetői gond nélkül hívogathatták Szijjártó Péter mellett akár Orbán Viktort is, ami véleményem szerint tökéletesen megmutatja, hogy ki is áll ellen kinek. Orbán pofázik arról, hogy a német baloldal meg akarja mondani a magyaroknak, hogy hogyan kellene gondolkodniuk, miközben Orbán az, aki a propagandáján keresztül megmondja a magyaroknak, hogy mi is a helyes és mi a helytelen. Idehaza a magánvélemény egyszerűen nem számít, csak az, hogy mi áll a kormány érdekében és mi szükséges a választási győzelemhez.

Orbán nem a népet képviseli, csupán felhatalmazva érzi magát arra, hogy megmondja mindannyiunknak, hogy miként is kellene gondolkodnunk, ki a jó keresztény – ha már éppen sikerült a Habsburgokat felhoznia Orbánnak -, vagy épp ki a hazafi. Lehet, hogy nem külső erők mondják ezt most meg a magyaroknak, de mennyivel jobb ez nekünk? Amikor a saját miniszterelnökünk uszít mások ellen, az nem jobb annál, mintha egy elnyomó hatalom tenné ugyanezt, sőt, ha lehet még rosszabb is, hiszen egy elnyomó hatalom legalább nem esküszik fel arra, hogy az általa elnyomott népet képviseli, ellentétben a 3 millió – vagy mondhatunk akár 5 milliót is, a választáson meg nem jelentek bevonásával – magyar által megválasztott Orbánnal, aki a mi pénzünkből építette ki teljhatalmát és egy középkori, valláskárosult országgá változtatta Magyarországot.

Orbánnak sincs tehát semmivel sem több joga ahhoz, hogy megmondja, mi is a család, ki is a jó keresztény, vagy épp mi számít nemzetnek. Orbán olyan dolgokba avatkozott be az elmúlt években, amelyek sokak számára magánügyet jelentenek. A német baloldal ebbe soha nem kívánt beleszólni, mint ahogy a Nyugat sem, noha nyilvánvalóan van egy értékrendjük és egy iránymutatás részükről. De én ezzel az iránymutatással már azelőtt is rendelkeztem, hogy kiköltöztem volna a bűnös Nyugatra, hiszen olyan neveltetésem volt, amely megtanított arra, hogy megfelelően reagáljak bizonyos esetekben. Számomra a vallás nem fontos, mint ahogy az sem, hogy ki kit szeret, hiszen a lényeg maga a szeretet, nem pedig az, hogy két azonos nemű emberről van-e szó, vagy sem. A család számomra az a közeg, ahol a szülők vagy szülő mindent megad a gyermekének. Nekem egyetlen kormány se mondja meg, hogy miként gondolkodjak, se idegen kormányok, se a sajátom. Orbán inkább foglalkozhatna azzal, hogy az ország vezetésével törődjön, nem pedig azzal, hogy megpróbáljon beleavatkozni mindenki életébe, hiszen mint ahogy ezt ő maga is állította korábban, ez nem az ő dolga.

De persze miközben ideológiákról beszélt és arról, hogy más akarja megmondani, hogy ki, vagy mi a jó és rossz, ő is pontosan ezt teszi, hiszen az interjúban konkrétan kijelentette, hogy Nyugatról jöhetnek a menekültek. Arról a Nyugatról, amely elviekben már elesett, és amely különböző ideológiákat próbál ráerőszakolni az ott lakókra. Orbán a következőket monda a riporternek:

Orbán: Boldogan fogadunk be külföldieket, akiknek tetszik, ahogy gondolkodunk.

Riporter: Tehát akkor mondhatjuk azt, hogy köszöntik a menekülteket?

Orbán: Igen, pontosan. De Nyugatról! Üdvözöljük a nyugati menekülteket!

Hát a gond csak az, hogy nincs kit üdvözölni, drága miniszterelnök úr, ugyanis Nyugatról, abból az ön által leírt fertőből senki sem akar Magyarországra költözni. Persze könnyű Nyugatról azt irkálni, hogy milyen nagyszerű vezető Orbán, de ez konkrétan addig ilyen egyszerű, ameddig a politikája következményeit nem kell elviselni, ameddig valakinek konkrétan nem kell Magyarországra költözni és szembesülni a valósággal. Lehet tehát, hogy Orbán Magyarországa a külföldiek számára vonzó, de ez a kép egészen pontosan addig fog élni, ameddig ide nem költöznek és nem szembesülnek a valósággal. Azt pedig senkinek sem kívánom, hogy Nyugaton mindent feladjon, és aztán jól pofán csapja a magyar valóság.