November 28,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Az urak büntetlenül belénk rúghatnak, a mi életünk számukra egy fabatkát sem ér

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,302,268 forint, még hiányzik 1,697,732 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület október utolsó előtti szombatján ismét vendégségbe hívta mindazokat a debreceni felebarátainkat, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán.

Ahogy az lenni szokott, már jóval egy órával a kezdés előtt többen, legalább nyolcvanan álltak a sorban, és folyamatosan jöttek az ételre várók. A hónap vége bizony sok kisnyugdíjas, több gyermekes család számára eddig is rengeteg nehézséget okozott. Most viszont, amikor az élelmiszerek ára a csillagos egekbe szökik, bizony a kevéske pénzből szinte megugorhatatlanul nehéz feladat számukra, hogy a hónap utolsó napjaiban meleg ételt tegyenek az asztalra. Van, amikor még kenyérre sem igen futja. 

A Morzsaparti végére közel 200 nehéz élethelyzetű embertársunkat vendégeltük meg. A legvégén még repetát is adtunk. 

Ebben az évben egyértelműen most voltak a legtöbben. Látszik, hogy sok családot roppantott meg a válság, a rezsiemelés, az óriási infláció. Tartunk attól, hogy a tél közeledtével egyre többen lesznek. Ma is sok új arccal találkoztunk. Voltak, akik többször is körbejárták a teret, mire lett annyi „bátorságuk”, hogy sorszámért jöjjenek. Sokan lehajtották a fejüket, látszott, hogy végső kétségbeesésükben álltak be a sorba. Mert az ember egy héten legalább egyszer szeretne jóllakni. A szegény ember is vágyik törődésre, segítségre, szeretné, ha emberszámba venné őket is kormány, az önkormányzat. 

Ma többségük számkivetettként, páriaként él saját hazájában. Az üres szólamoktól, a nemzeti konzultáció plakátjaitól senki sem tud jóllakni. 

Hazánkban, így Debrecenben is mind többen élnek egyik napról, a másikra, a forintokat számolgatva. Számukra egyes termékek árának a befagyasztása nem segít, hiszen eddig sem dőzsöltek. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: egykor az a mondás járta, hogy a csirkefarhát a nyugdíjasok lazaca. Ma bizony már sok kisnyugdíjas számára a farhát is elérhetetlen luxus, kicsinyke járandóságukból erre már nem futja. A zöldségekről, gyümölcsről álmodni sem mernek, számukra rég megfizethetetlenek. Éljünk egészségesen, de kérdés, hogy miből? 

Míg az ebédre vártak, sokan tele volt panasszal. Félnek a holnaptól, nem tudják, hogyan és miből élnek meg a következő hónapokban. Többségük számára nagy talány a rezsiemelés, tartanak attól – és joggal -, hogy nem tudják majd fizetni a várhatóan jelentősen megemelkedő számlájukat.

„Szegénységünk a Holdról is látható, de vajon Orbán Viktor a Karmelita kolostorból miért nem látja?” – kérdezte egy idősebb házaspár.

„Április 3-a előtt azt ígérték megvédik a rezsit, erre most gyalázatos módon megemelik a gáz-és a villany árát”- egészítette ki a mellettük álló idősebb hölgy. 

Úgy látszott, sokak véleményét fogalmazta meg igen indulatosan egy botjára támaszkodó férfi, már nem először:

„Nem azért állunk itt a sorban, mert lusták vagyunk főzni, hanem mert üres a pénztárcánk. Fogalmam sincs, mi lesz velünk télen, ha enni is akarunk, akkor lehet, hogy megfagyunk. Ha a megemelkedett rezsit kifizetjük, biztosan éhen halunk. Orbán Viktor akkor járna el tisztességesen, ha legalább a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat, minimum 50 százalékkal megemelné”. 

„Nem vágyunk mi milliókra, csak emberhez méltóan szeretnénk élni! Olyan nagy kérés ez? Az »urak« büntetlenül belénk rúghatnak, a mi életünk Orbán Viktor számára egy fabatkát sem ér! És még kereszténynek mondja magát” – mondta nyomdafestéket alig tűrő szavak kíséretében egy bottal közlekedő hölgy. 

A magunk szerény lehetőségei szerint mi ezután is igyekszünk segíteni. 100 ezer forint alatti kisnyugdíjasoknak ételutalványt és tartós élelmiszer csomagot sorsoltunk ki. 

Két gyermek laptopot és asztali számítógépet kapott, és vihette haza fülig érő mosollyal. A kicsikről sem feledkeztünk meg, közülük ketten kerékpárt kaptak. De mindegyikőjüknek jutott valami ajándék: labda, könyv vagy társasjáték. 

Tisztelettel köszönjük mindazoknak a támogatását, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a Morzsaparti vendégei 2-3 napra elegendő élelemmel mehessenek haza. 

Az egyesület asszonyai főzték a finom fő ételt; köszönjük a Diti Pékségnek és a Lipóti Pékségnek a rendszeres segítségét. Hálásak vagyunk Évának a számítógépért és a laptopért. Icukának köszönjük a kerékpárokat, Csabának és Aliznak a Túró Rudikat. A csokikat Enikő és Rebeka hozta, a pogácsát a FreeFrom Hungary Kft.-től kaptuk. A Blaháné Étterem ételjegyet ajánlott fel, hálásak vagyunk érte. Köszönjük az IIyés Marci Alapítvány önzetlen segítségét. Köszönjük Áginak, Gergelynek és Ákosnak, hogy támogatták az ételosztást. A főzésben és az osztásban a magyar-bolgár barátság jegyében segített Nikolaj. 

 

A debreceni Morzsaparti csapat legközelebb november 19-én  hívja meg vendégségbe a cívis városban élő nehéz sorsú embereket. Kérünk minden jóérzésű honfitársunkat, hogy ha lehetősége van rá, támogassa, segítse munkánkat.

Kéréseink:

• Várjuk debreceni éttermek, pékségek, jelentkezését, akik partnereink lehetnének abban, hogy még gyakrabban rendezhessünk Morzsapartit a városban;

• Várjuk a Morzsapartira a felajánlásokat, ételt, TARTÓS ÉLELMISZERT, gyümölcsöt, burgonyát, süteményt korlátlan mennyiségben;

• Számítógépeket, laptopokat is örömmel várunk;

• Önkéntes segítőket is jó szívvel fogadunk, akik úgy érzik, tenni akarnak valamit a szegényekért;

• Pénzbeli adományokra is számítunk. Az egyesület számlaszáma:

Egy Morzsányi Szeretet Egyesület, Erste Bank, 11600006 – 00000000 – 93568971, email-cím: [email protected].

Az ország nehéz helyzetben van, nagyon sokan már felélték az utolsó tartalékaikat, a szegények még szegényebbek lettek. A kilátástalanság napról napra nő, mind többen szorulnak a társadalom peremére, élnek a „láthatatlan” Magyarországon. 

Hisszük, hogy mind több debreceni honfitársunk szíve nyílik meg, és egyre nagyobb számban lesznek azok, akik segítik az egyesület munkáját. Meggyőződésünk, hogy az emberi jóságra és szeretetre talán még soha nem volt olyan szükség szeretett hazánkban, mint napjainkban. A gyűlölködés, a kirekesztés nem vezet sehova. Higgyünk a szeretet és az emberi jóság erejében. 

Mutassuk meg, hogy az emberi szeretetet és jóságot nem lehet legyőzni. Segítsünk abban, hogy egyre többen higgyenek abban, hogy azért mert szegények, ugyanolyan emberek, mint a többiek, a náluk szerencsésebbek. Fogjuk meg a segítséget kérő kezeket, örüljünk, hogy adhatunk. Egy kis melegségre és emberségre minden felebarátunknak szüksége van. Napjainkban pedig különösen fontosnak gondoljuk XVI. Benedek pápa üzenetét: 

Egy társadalom emberiességnek legfőbb mércéje az, hogy hogyan bánik a szegénnyel, az időssel, a beteggel, a gyöngével.

Lipcsei Andrea

az egyesület vezetője 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!