NEHAZUGGY

Úgy fest, hogy mimagyarok saját erőből nem igazán tudunk semmit finanszírozni, fejleszteni pláne nem tudunk

Tamás Róbert | 2022. Október 18, Kedd | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt, derűs napot kívánok mindenkinek! Megint jó hírekkel indult a hét. Havi inflációban Európa-csúcsot sikerült beállítania az Orbán-Matolcsy-Varga triónak. Még Törökországban is alacsonyabb volt a havi infláció, pedig ott az éves adat a négyszerese a magyarnak. Most még. Most kell belehúzni, hogy néhány rekordot még megdöntsünk, mert jövő ilyenkor már csak a fele lesz az infláció a mostaninak. Ezt onnan lehet tudni biztosan, hogy az imént említett trió vezére parancsba adta a másik kettőnek, hogy felezzék meg. Márpedig ha Orbán Viktor akar valamit, azt Orbán Viktor meg is kapja. Vagy nem. De akkor is meghosszabbítja Bicskéig, mert rendnek kell lenni. Ezt pedig egyáltalán meg sem kell hosszabbítani. Gondolkodjunk csak egy parányit! Mihez szokták viszonyítani az inflációt? Egyrészt az előző havihoz, másrészt az egy évvel ezelőttihez. A szeptemberi infláció a múlt szeptemberihez képest lett 20 százalék fölött. Namármost! Jövő szeptemberre az ide szeptemberhez fogják mérni. Tehát ha a mostani 120 százalékhoz képest jövőre lassul az infláció valamennyit, ha csak kicsit is, az jóval alacsonyabb lesz számszakilag. Hiszen nem 100 százalékos bázishoz képest számolják, hanem a mostani 120 százalékhoz képest, az lesz a bázis, azt veszik 100 százaléknak. Persze nem teljesen pontos a matek, de az érthetőség kedvéért: ha tavaly szeptemberben 100 forint volt egy tojás (nem volt, mert idén lett, de képzeljük el), idén 120 forint lett, akkor 20 százalék az emelkedés. Ha jövő szeptemberre semmi nem történik, ismét 20 forinttal megy fel a tojás ára, az már nem 20 százalék lesz, csak 16,66 százalék. Akkor, ha pontosan ugyanez az ütem marad. De nem marad, valamennyit csitulni fog már csak azért is, mert az emberek nem tudják megfizetni, több lesz a termék, mint a vevő. Engedni kell (nem az árból, csak annak az emeléséből), és máris teljesül a parancs, megfeleződik az infláció. Egyébként a gazdasági növekedés is így működik, csak fordítva. Ha a tavalyi gazdasági teljesítményt vesszük száznak, idén mondjuk 20 százalékot csökken, akkor a 80 százalékon működő gazdaság jövőre az új 100 százalék lesz. Ha jövőre lesz mondjuk 10 százalék emelkedés, akkor ugyan még csak valójában az eredeti 90 százalékát értük el, de 110 százalékot mutat a statisztika. Biztos tudták ezt az olvasók, én csak a magam kedvéért írtam le. Néha tisztábban tudok gondolkodni, ha leírom. Vagy csak szeretek okoskodni.

A napelemes pályázatokat nem is Bicskéig, hanem egyenesen Brüsszelig hosszabbította meg jó kormányunk. Először megszüntették azt a lehetőséget, hogy a háztartások a megtermelt áram fel nem használt részét betáplálják a hálózatba. Zárójelben jegyzem meg, hogy ez csak idő kérdése volt. Évekkel ezelőtt beszéltem erről szakemberekkel, már akkor azt mondták, hogy komoly fejlesztések nélkül a magyar elektromos hálózat nem alkalmas arra, hogy kezelje a fogyasztási helyeken visszatáplált energiát. Márpedig egy ilyen rendszer kiépítése brutálisan sokba kerül, a napelemvásárlás megtérülése nagyon lassú, amennyiben nincs az a lehetőség, ami eddig volt (és amennyire tudom, aki mostanáig kiépítette és szerződött a szolgáltatóval, annak marad is), hogy a fel nem használt energiát vissza lehetett tölteni a rendszerbe, a szolgáltató ezt leírta a hálózati felhasználásból (az éjszakai áramfogyasztás például nem tud a napelemről történni, ha nincsen tárolókapacitás kiépítve, ilyenkor a vezetékes áramot használja az ember), csak a kettő közötti különbözetet kellett kifizetni. Most meg majd nem. De nem érdekes, mert amúgy sem lehet pályázni addig, ameddig Brüsszel ide nem adja azt a pénzt, ami jár nekünk. Mimagyaroknak. Mert úgy fest, hogy mimagyarok saját erőből nem igazán tudunk semmit finanszírozni, fejleszteni pláne nem tudunk. Még a nagyon sikeres legjobb 12 év után sem. Sőt, pláne akkor. Milyen jó lett volna stadionok helyett infrastruktúrát fejleszteni. Akkor talán nyáron lenne víz, olcsóbb lenne az áram és nem kellene annyi gáz a fűtéshez. Nem mondom, fontos volt a vizes vb, a kitömött állatok kiállítása és az összes stadion is – fűtött gyeppel, természetesen -, de talán összességében jobban jártunk volna akkor, ha észszerűen használja fel a fejlesztési támogatásokat az ország. Már ami nem ment el alkotmányos költségbe, nyilván.

Szerencsére nem csak a napelemek és a szükséges infrastruktúra-bővítés múlik az uniós pénzeken, hanem minden más is. A pedagógusok béremeléséről már hallunk egy ideje, de az nekem új, hogy az idősellátásba (normáliséknál) eléggé elterjedt otthoni jelzőrendszer bővítése is attól függ, lesz-e pénz lóvéra. Ha így haladunk, ki fog derülni; az ovisok ebédjére is csak akkor van pénz, ha ad Brüsszel. Talán itt lenne az ideje beismerni, hogy az uniós támogatások nélkül a saját szarunkba fulladunk, vagypedig húzzuk ki magunkat dacosan, feszesre és döntsük el, megoldjuk. De akkor oldjuk is meg. Ha mégsem megy, akkor pedig húzzuk magunkra a koporsófedelet és forduljunk fel, de legalább azt csináljuk méltósággal.

Jó ébredezést kívánok mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!