NEHAZUGGY

Túlélésre játszik a kormány. Várja, hogy elmúljon ez, addig eltüzeljük az erdőket és addig lapátoljuk a szenet a Mátrai erőműbe, ameddig az el nem indul, mint egy gőzmozdony

Swan Edgar | 2022. Október 3, Hétfő | 8:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! A tegnapi nap híre, hogy Ujhelyi István kilép az MSZP-ből. Szerintem jól teszi, az ő dolga. Eddig sem értettem, hogy mit keres ott. Nemhogy Ujhelyi, de bárki más is. Az már különlegesen speciális magyar szokás, hogy a párt üzent a volt tagnak:

Az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményükben az MSZP azt írta: „csalódva, de barátsággal” gondolnak Ujhelyi Istvánra, és arra kérték, hogy „rendezze a szocialista párt felé az elmúlt években felhalmozott jelentős tartozását”.
Egyben felszólították EP-képviselői mandátumának visszaadására, amelyet a „Magyar Szocialista Párttól kapott” – tették hozzá.
Jelezték: sajnálattal vették tudomásul, hogy az MSZP nevének sikertelen megváltoztatása, a visszavont népszavazási kezdeményezése és a feladott pártelnöki ambíciója után Ujhelyi István úgy döntött, kilép a pártból. (MTI)

Ha már szar valami, legyen kellő módon büdös is. Így is kell rendezni ezt a dolgot, nem is vitás. Mindenképpen meg kell üzenni nyilvánosan, hogy vissza a pénzt kispajtás! Akár van elszámolási vitájuk akár nincs, aligha az MTI fogja megoldani.

Ipari és hadiipari együttműködési lehetőségekről tárgyalt szombaton Zalaegerszegen a technológiai és ipari miniszter és az üzbég miniszterelnök-helyettes, akik megtekintették a járműipari tesztpályát és a Rheinmetall harcjárműgyárát is. (MTI)

Hadiipari együttműködés, mi? Aztán mit veszünk mi a nagyon fejlett demokráciával, és nem kevéssé fejlett iparral rendelkező országtól hadiiparilag? Harci birkákat? Fejlett technológiás tevéket? Vállról indítható diktátorokat? Úgy izgulok, hogy tényleg nagyon. Remélem, létrehozunk Üzbegisztánban valami kereskedőházat és persze jó lenne némi pénzalap is, hogy fejlődhessen a kapcsolat. Mi tényleg örömmel fizetjük, egyáltalán nem kell nekünk sem normális egészségügy, sem idősotthonok, pláne oktatás. Ki kell rúgni az összes pedagógust, és egyből lesz pénz az üzbég-magyar hadiipari fejlesztésekre. Első az Or…szág érdeke, ez egyáltalán nem is kérdés.

Ha jól látom, a miniszterek elnöke olyan mértékben vallási fanatikus lett, hogy az már aktívan akadályozza a feladata elvégzésében. Jó, eddig sem fogta fel, hogy miért van ott, ahol van. A saját szavazóbázisán kívül senki nem érdekli – persze a szavazói sem érdeklik, de ők legalább kapnak fincsi propagandát -, holott ez itt egy nem egészen tízmilliós ország. Mindenfélék vagyunk. Nők, férfiak, gyerekek, fiatalok, idősek, középkorúak, családosak, egyedülállók, okosak, buták, szépek és máshogyan szépek, hívők és nem hívők, szőkék, barnák, feketék. Na, ennek az embertömegnek joga van elvárni, hogy a kormány érte dolgozzon. Én személy szerint mélységesen teszek Orbán Viktor vallására, nincsen közöm hozzá éppen úgy, ahogy az aranyeréhez, a szexuális szokásaihoz és a kedvenc kajájához sem. Nem érdekel. Nem rám tartozik. Kikérem magamnak, hogy az én pénzemből az én arcomba tolja napról napra. Emlékszik még valaki, amikor a Szolgálólány meséje újdonság volt és többen áthallásokat véltek felfedezni a magyar valóság és a film között, milyen harsányan habzott a posványmédia szája? Na, mostanra tényleg odaértünk. Áldassék a gyümölcs! Ha már itt tartunk, Novák Katalin vallása sem érdekel. Semennyire. Engem ne képviseljen kereszttel a nyakában éppen úgy, ahogy orbánviktoros fülbevalóval sem.

Bevallom, nálam függőséget okozott az Origo. Reggel első utam mindig oda vezet, mert látnom kell, aznap milyen drámai, brutális, ijesztő döntést hozott Putyin és kit fenyegetett meg Zelenszkij. Különösen szórakoztató, amikor – mint mos – felbukkan alatta a népszámlálásra felhívó reklám is, hogy töltsem ki a kérdőívet MOST, különben ráfaragok. Talán először annak a fejét kellene ütni, aki az informatikai rendszert felkészítette, ami ettől összeomlott. Mi volt a terv? Hogy szépen beosztva óránként keresi fel nyolcvan ember? A több már túlterheli és borul? Már várom, hogy valamelyik hülye kiálljon a mikrofon elé és bejelentse: túlterheléses támadás érte. Talán egyszerűbb lenne hozzáértő szakembereket megbízni a rokonság és a párthoz hű elvtársak helyett, akkor akár néha akadna olyasmi, ami működik is ebben az országban.

Dolgoznak az elvtársak is erősen. Benkcsődök, a civilizációk összeomlása, világvége. Ez a hétfői kínálat, és mindez a szankciók miatt. Nem a háború, nem a covidot követő gazdasági válság összeérő hatásai miatt, hanem kizárólag és kifejezetten a szankciók miatt. Csak úgy szólok, más országokban nincsen ám ekkora pánik és égigérő jajveszékelés. Máshol is van infláció (fele a magyarnak), máshol is takarékoskodni kell az energiával – ami már rövidtávon is jót fog tenni a bolygónak is, nekünk, embereknek is -, de nincs ez a sivalkodás. Mondom, szerintem miért. Máshol azért az egyéb rendszerek működnek. Oktatás, egészségügy, szociális ellátás, ilyesmi. Máshol az emberek értik, mi van és mi a tét, segítséget kapnak a kormányoktól – konkrét segítséget, nem nemzeti konzultációt -, és máshol őrült tempóban pótolják az eddig elsumákolt energiahatékonysági korszerűsítéseket, megújuló energiaforrásokat vonnak be, átállnak egy fenntarthatóbb irányba. Mimagyarok – miután még néhány hete is röhögve verte a térdét a komplett kereszténygyökér jobboldal, hogy azok milyen idióták, bezzeg nekünk ad olcsó olajat és gázt Putyin, azok meg ott letekerik a klímát, a fűtést, figyelnek a pazarlásra – szintén nekiláttunk spórolni, de én nem hiszem, hogy olyan kurvajó irányba megyünk. Nekem az az érzésem, a túlélésre játszunk – még sokkal pontosabban a túlélésre játszik a kormány -, várjuk, hogy elmúljon ez, addig eltüzeljük az erdőket és addig lapátoljuk a szenet a Mátrai erőműbe, ameddig az el nem indul, mint egy gőzmozdony. Csak szólok, szerintem ha holnap véget ér a háború és ugyanaznap eltörlik a szankciókat, akkor sem lesz semmi ugyanolyan, mint volt. Soha többé. Az az út már járhatatlan. Előre kéne menni, nem azt lesni, mikor fordulhatunk vissza. Alternatív, főként megújuló energiaforrásokra kellene most koncentrálni, energiahatékonnyá kellene tenni a háztartásokat, a középületeket és az ipart. Az energiazabáló akkumulátorgyárak helyett környezettudatos, fenntartható, tudásra alapozott gazdaságot kellene létrehozni. Marhagyorsan. Megint az lesz, hogy amikor vége az őrületnek, Európa elindul egy új irányba, mi pedig maradunk a pöcegödörben, járunk egyhelyben és átkozódunk, keressük a felelősöket. Pedig a felelősök most is ott vannak, ahol eddig. A Karmelitában és a Parlamentben.

Befejezem, mielőtt jobban felhergelem magam. Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi szokás szerint hamarosan jövünk az első beszólással.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!