November 28,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Idősotthon

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,302,268 forint, még hiányzik 1,697,732 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

-„Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám?”

-Nem unod még ezt a Petőfi-strófát? Már százszor elsütötted, Józsikém.

-Valamit csak ki kell süssek olykor, ha már a saját pecsenyémet nem sütögethetem. 

-Egyébként sem igazi otthon ez, csak egy idősotthon. Aggmenház. Elfekvő. Hapcienda.

-Sose bánd, Pistikám. Lesz ez még így se!

-Nem akarok koporsót! Engem hamvasszanak el és szórjanak a Dunába!

-„Dunának, Oltnak egy a hangja, / Morajos, halk, halotti hang.”

-Mi voltál te, magyar tanár, Adyédi?!

-MÉH-alkalmazott. Papírgyűjtő. Előbb-utóbb minden költő a MÉH-ben köt ki.

-Ott sem a pénzt olvasgathattátok, eszerint.

-Nem mérlegelhettünk folyton, kellett néha egy kis kikapcs.

– Én segédkönyvtáros voltam az Országosban. Cígöltem egész nap a számtalan stósz könyvet a sok éhenkórász egyetemistának és kutatónak. 

-Az se volt egy fáklyásmenet! Amúgy, ma vakrandim volt a valósággal.

-Megint elfogyott a töpörtyűs pogi a büfés csajszinál?

-De a regimentje bezzeg még megvan!..

-Amióta nem jár a lift, átszokott a földszinti lakókhoz. Hiába, fő a praktikum! Nagy nő esett le a szívemről, amikor átpártolt a parterra… 

-Méghogy nagy! Elől deszka hátul léc!

– Lécci ne bántsd! Van annyira fullos, mint a Fullajtár Andrea.

-Siratsz! Megvolt a ropibula, tényleg?

-Még szép hogy!… Jut eszembe, a románoknak is megvolt Budapest ’919 augusztusában, mégsem lettünk puliszkafüggők… Király vagyok, nem?!

-Én skippeltem, de hát te tudod, te bókkirály! Csak ne felejtenéd mindig a szobádban a koronádat.

-A baseballsapira gondolsz? Fajtiszta 2Rule. A mi márkánk, a Mészi marka. Nem öregít engem?

-Nem oszt nem szoroz küllemileg

-Nem mellesleg, a nőci mentateája például magnifique! Hallom, még rezsimentes tea is kapható nála. 

-Az milyen?

-Esővíz, naturálba’. Egyenest a ciszternából.

-Na abból sem kérek! Tudod hogy tárva-nyitva az ajtód?! Jövet láttam.

-Úgy vagyok ezzel mint a pártok a tagdíjfizetéssel.

-???

-Meg sem próbálom behajtani. Csak folyton rám nyitná valaki. 

-De hát most ott sem vagy!

-Érdekes! Az előbb mintha még ott lettem volna… Néha már azt sem tudom, hol vagyok. Hogy honnan jövök s hova megyek. Mi is a neve ennek az otthonkában hervadó kócerájnak?

-Emese álma.

-És az ide vezető kövesútnak?

-Csillagösvény sor. Volt Vörös Hadsereg Útja.

-Még jó hogy nem Halálsor a neve! A kórházat lent a pisztrángos völgyben meg elnevezhetnék Lehel küretjének.

-De azért ez az ugri-bugri Csodaszarvas szobor itt a kertben, az egy csoda!  

-Na ja, még az is!… Ennyi erővel tehették volna a Postapalota elé is! Ott többen elszörnyednének a láttán.

-Hát, erre aztán senki nem vetemedne! Amúgy az az épület már rég nem a Postáé, a Nemzeti Bank arra is rátette a kezét. A Kuszaszeműnek hála, Pénzmúzeummá avanzsált áprilistól.

-Jó hogy van ilyen. Van hova menni a magyaroknak, ha pénzt akarnak látni.

-De az ország aranytartaléka állítólag folyton növekszik…

-Amint a népek aranyköpés-tartaléka sem csökken.

-Ebben az országban mindent meg lehet valósítani, csak elég bort kell nyakalni közben. Anno Mózes is vizet fakasztott a sziklából.

-Becsiccsentve?

– Ha-ha-ha. Meg átkelőt nyitott a Vörös-tengeren, mikoron kivezette a szolgasorba kényszerített zsidókat Egyiptomból az Ígéret Földjére.

-Nos, a mi ellentengernagyunk csak a Józsefvárosi pályaudvarra vezettette ki őket ’944 novemberében. Talán mert nekünk nincs tengerünk. Sőt, csak volt, de elvetélt!

-De tengerink csak van még?!…

-Majd ha lesz aki és amivel leszedje. A gépállomás is lehúzta a hollót.

-Talán a rolót…

-Úgy is lehet mondani, de abban nincs semmi eredeti. 

-A pártokra visszatérve, kíváncsi vagyok, a kormánynak sikerül-e az elvonásokkal kiragadni Budapestet az ellenzékiség posványából…

-Nem jó helyen emberkedik a főkolompos, ez a privát véleményem. Vadjuhokból nem lehet birkát nevelni.

-Mondd, neked még van vérkeringésed?

-Hát már az is omoljon össze, mint minden más körülöttünk?!

-Mozdulhatnánk valamerre. Az ücsörgéstől veszettül megmacskásodott a lábam.

-„Járkálj csak, halálraítélt.” Nekem is mennem kell a folyóügyi hivatalba.

-József Attila?

-Ugyan! Radnóti. Jössz egy kávéval. 

-Kész a kaja is hamarosan…

-Ide érzem is a zabkása illatát, kajakra! Na pucolás, pá, béke boraidra, Pistikám!

-Legyen jóság, Józsikém!

Pandula Dezső

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!