November 28,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Haldorádó (Monodráma. Sztereóban.)

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,302,268 forint, még hiányzik 1,697,732 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hali-hali, Halika! Csuka Keszeg vagyok, 39 éves akvarisztikai szakértő és egyben halszag-értő. Már az óvodában is a halas bicska volt a jelem. Amikor nejemtől elváltam, egérút helyett sügérutat nyertem. Afrikai – leginkább malawi- és tanganyika-tavi – sügéreket kezdtem tenyészteni, virágzó vizes vállalkozást hozva létre. Imádom a kis bölcsőszájú „kőevőket”, a sok tátogó hobbyhal közül számomra ők a császárok! Egyedüliként azt is elértem, hogy a Visa kártyámat átkereszteljék Viza kártyára!

Most muszáj vagyok megszólalni, annyira fáj! Meg kell osszam veletek ezt a nemzeti drámát. A ménkűként béütött energiaválság miatt Máténak, ennek az arany bérkocsisnak, meg kellett szüntetnie az egyik akváriumát! A meglévő kettőből egyet. Szipogva bejelentette Almádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos fikciós – vagy frikciós? – ülésén: el kellett ajándékoznia az élő aranyhal-gyűjteményét! Barátja hercig kerti tavában kötöttek ki az aranyoskák. Hát nem szívszorító? Felfogjátok egyáltalán ti ezt?!

Máténk megrázó vallomása szerint 7 éves kora óta tart halakat, és most, 35 év elmúltával, a spórolás jegyében, le kellett kapcsolja a levegőztető szerkentyűt. Áldozatot hozott a hazáért ez a nagy vokálpatrióta! A spanyolcsizma smafu ahhoz képest, ami most préseli a mellkasomat, annyira együtt érzek vele!… Éltünk mint a hal a vízben, totális jólétben, aztán csak hirtelen belénk csapott a krach! A halacskák meg oda!…

Többféle aranyhal (Carassius auratus) létezik. Van fényes, matt és gyöngyházfény-pikkelyű is. A gerinchúrosok törzsébe, a kárászfajták közé tartoznak.

A díszhalak világa majdnem ugyanolyan mint a díszpintyeké, csak sokkal nedvesebb. A legritkább esetben fogyasztjuk el őket – eddig legalábbis így volt. Újabban a színváltó aksik hódítanak, a picinyke ledeknek köszönhetően a szivárvány minden színében úszkálnak a kis kedvencek. Akik – fajtától függően – olykor maguk is színváltóak, környezettől, vízminőségtől és párkapcsolati állapotuktól függően. Csak nehogy aztán LMBTQI-aktivistákká váljanak végül a kis színesek!

Mellesleg megemlítem, hogy a homo sapiens sapiensis körében eluralkodott szokásokkal ellentétben – ahol is a női egyedek cicomázzák, festik, kelletik magukat, a sügérek világában a hímek a díszesebbek, színpompásabbak. Egymással versengve igyekeznek tetszeni. Épp mint a politikusainknál!

Sokan hiszik hogy csak be kell dobni a kis teremtményeket a dunsztos üvegbe, és annyi! Egy frászt! Biztosítani kell a hő- fény- és térigényüket. Az élőhelyet és a rekvizitumokat rendszeresen tisztogatni kell az alga- és belvilág-háborús veszély miatt. A keletkező káros anyagokat – adekvát technikákkal – el kell távolítani. Gondoltátok volna hogy az aranyhalak is pisikélnek, kakilgatnak? Hát igencsak!… A növények tápanyag-szükségletéről is gondoskodni kell, ha vannak. 

Tényleg felmerülnek rendszeres kiadások: fűtés, világítás, szűrés, a víz oxigénnel való dúsítása, halkaja. De hát ez az embereknél is így van. Jobb szeretünk melegben és fényben lenni, mint vaksötétben és jéghidegben. Szűrnek is minket rendesen: úton-útfélen a közlekedési rendőrök, a tüdőgondozóban és az egyéb egészségügyi és járványügyi intézményekben a nővérkék, az őskorszaki Ladánk olajszűrőjéről nem is beszélve! Tán nincsenek is szüretlenek közöttünk – holott már Ady Endre, szürkeségünk nagy poétája is megírta: Én nem leszek a szűrők hegedőse!

Levegőért kapkodva kérdem én: oxigén nélkül ki tudna élni?! Na ugye!… Ám ezzel még nem vagyunk kint a vízből! Akárcsak az emberek esetében – a táp kerül a legtöbbe. Jó minőségű haltáp nélkül felfordulna mind! 

Az aranyhalak speciel jól elvannak a 14 fokos vízben is, de a sügik bezzeg megkívánják a 27 fokost is! Megjegyzem, a hímek meg is védik a területüket, ún. reviertartók – elüldözik onnan a betolakodó uszonyosokat. Akkor hát ezt a szokást (mit szokást, jogot!) az ukránoktól mi alapon lehetne elvitatni? Abba pedig belegondolni is rossz, mekkora kalamajka kerekedne, ha egyszercsak – pl. egy hadüzenet nélküli, különleges halkatonai hadművelettől – megrepedne a méretes akvárium! Akkor úszna minden – de nem a boldogságban!

A csokis Mátéra visszatérve, hogy miért ponyt aranyhalakat tart őurasága? Talán csak azért, hogy neki – aki éjt nappallá téve lesi ura és pancsolója kívánságait – szintén legyenek akik teljesítik a kívánságait. Dévényi Tibort, a Három Kívánság egykori műsorvezetőjét ugye, mégse tarthatja a házában egy üvegkalitkában úsztatva – teljesítési gyakorlat és tapasztalatok ide meg oda!

Mások főként a stressztelenítő hatás miatt működtetnek akváriumot, szabadidős foglalatosságként. De dísznek, látványnak sem utolsó a szobában vagy a hallban. Ne halogassátok a dolgot, leendő halőrök, hallók és nagyothallók, díszhal-tartásra felkészülni! Eltűnnek az alacsony termékenységi ráta miatti álmatlan éjszakák, nem lesz több atom-para, a népjólét jövője okán jelentkező tudatromboló idegeskedés!

Az ismerőseim a közösségi platformokon tudják rólam: én nem szoktam politizálni. Legalábbis nem egyhuzamban, kora pirkadattól késő éjszakáig. Azt viszont itt is el kell mondanom, hogy debizony! A szankció- és migráncspárti sorosgyurcsányEU-terror ellenére, az elbaltázott szankciók árnyékában is, olyan nagy a jólét és a luxus magyari földön, hogy ha élnének bálnák a Balatonban, akkor újból megtanulnának járni – csak hogy ők is élvezhessék a pártállam áldásait, az orbáni Arany(hal)kort. Itt lábaskodnának közöttünk afféle háziemlősökként, miközben mi meg(sz)állás nélkül ropnánk az örömtáncot, fonott demizsonnal a kézben!

Nem tudom, hány karátosak a szóban forgó halokrata maradék aranyhalai, ők tojják-e az aranytojásokat, azt sem tudom, tart-e ékszerteknősöket is esetleg a további flanc kedvéért, futja-é minderre a milliós képviselői fizujából vagy a költségkeretéből + a mellékesekből. Nem izgat az sem, szándékozik-é a hajléktalanoknak adományozni az ingatlanait is, köztük a felesége nevén levő révfülöpi 200 négyzetméteres, úszómedencés, százmilliós nyaralót, ahol akár kardhalakat is tarthatna. Mindazonáltal halkan ajánlom a honderű e szorgos istápolójának figyelmébe hogy az aranyhalak rövid memóriájának teóriája is egy tévhit, de a magyarok aztán végképp nem felejtenek. Irigy, kárörvendő, bosszúért lihegő népség volnánk, na! Kalodára szocializálódtunk, halszálka a szemünkben a mások halodája!

Búcsúzóul bebiggyesztek ide egy sokatmondó képversikét és annak ismertebb fordításait.

A vizuális típusúaknak álljon itt a nonszensz költészet eme gyöngyszeméről egy videó is:

Hallo, jól hallotok engem? Akkor hát hali és béke, halál a májra, halvány őszi Rózákat mindenkinek, akinek ők kellenek! Halda Alíznak üzenjük odaátra, hogy FELTÁMADUNK! 

Ússzunk az árral és az árakkal, hátha megússzuk! A remény hal meg utoljára…

Pandula Dezső

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!