NEHAZUGGY

Az Orbán-kormány nem von el az emberektől, simán csak széthordja a pénzt még idejében, nem is jut el odáig, hogy legyen mit elvonni

Tamás Róbert | 2022. Szeptember 26, Hétfő | 7:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Azt nem tudom, hogy lehet-e számítani napsütésre, de hátha. Most, hogy baromira jól állnak a dolgok és tényleg semmi más problémája nincs ennek az országnak, éppen itt az ideje az árnyékkormány árnyékminisztereinek pocskondiázásának. Legalábbis a mocsármédia valahogy így ítéli meg a helyzetet.

A megszorító, az emberektől folyamatosan elvonó baloldali gazdaságpolitika egyik jellegzetes alakja, Dávid Ferenc után újabb cikksorozatunkban Gyurcsány Ferenc feleségének egészségügyi árnyékminiszterét mutatjuk be. Komáromi Zoltán szemlélete és eddigi megnyilvánulásai katasztrofális alternatívát vetítenek a magyarok elé: kórházbezárások, vizitdíj és az egészségügyi ellátások leépítése következne. (Origo)

Hát de mennyire nagyon igaza van Origós Manyikának, valóban borzalmas lenne, ha egyszercsak az aktuális kormány nekilátna, és kezdene valamit a szanaszét hulló egészségügyi rendszerrel. Nem mondom, tényleg szörnyű lenne 300 forintos vizitdíjat fizetni, azért már akár 40 deka kenyeret is lehet kapni. Az meg pláne szar lenne, ha józan ésszel és némi hozzáértéssel átszerveznék a dolgokat. Jobb ez így sokkal, a rendőrminiszter tényleg olajozottan intézi az oktatást is, az egészségügyet is. Sokkal jobb, mint amilyen a tízparancsolattal gyógyító hobbirégész volt. Most egy csomó épületre ki van írva, hogy az ott egy kórház, csak éppen ellátás nem nagyon van, mert szakorvos sincs. Meg szakápoló sincs. Mégis más érzés, ha abban a tudatban szül valaki két kórház között a kukoricaföld szélén, hogy kórházból jött és kórházba megy, csak éppen ezt dobta a gép. Az Orbán-kormány nem von el az emberektől, simán csak széthordja a pénzt még idejében, nem is jut el odáig, hogy legyen mit elvonni. Szerintem ezen az egészségügyi ellátáson, ami mára kialakult, már rohadtul nincs mit leépíteni. Egyáltalán nem állítom, hogy akármilyen árnyékkormány tud bármit tenni ebben az ügyben – vagy bármilyen ügyben -, de nem ártana beszélni róla, főleg nem ártana, ha szeretett kormányunk találna szakembereket és pénzt az ellátás rendbetételére, mert lassan tényleg a piócás ember lesz az utolsó reménye annak, aki úgy hitte idáig, hogy a huszonegyedik században, Európa közepén van esélye gyógyulni akkor is, ha nem akar háromszáz forintos vizitdíjat fizetni, de háromszázezer forintja sincs a magánellátásra.

Az uniós tagországok közül több megtagadja az oroszoknak a vízumok kiadását, Magyarország nem. Szijjártó Péter hisztiügyi miniszter nem is érti, miért kellene. Hiszen a vízumok kiadása szabályozott, ők csak betartják a törvényeket. Nehéz erről bármi értelmeset gondolni, vagy csak az én fejemben van zűr és zavar. Amikor más országokból menekültek az emberek a háború elől, akkor nagyon erősen fel volt háborodva a morális fölény, amiért az életerős férfiak menekülnek, és nem védik meg a hazájukat. Ez a történet persze merőben más, hiszen Oroszország, pontosabban az orosz kormány az agresszor. Aki elmenekül, az lényegében nem az országát megtámadók elől menekül, hanem ő nem akar megtámadni másokat. Ez idáig tiszta, csak az nem, hogy valóban annyira egyszerű lenne kijutni Oroszországból? Mármint kéri a sorköteles a vízumot, meg is kapja, jöhet is? Abban az Oroszországban, ahol a lakosság fele a kormánynak jelent, ennyire sima lenne elkerülni a sorozást? Van – lesz, találódik, kapódik – vízum és huss? Tekintettel a megbonthatatlan Orbán-Putyin barátságra és együttműködési szerződésre, a magyar kormány komolyan szembefordul Putyinnal? Hát hiszen ő adta ki a parancsot a mozgósításra, aki el akar futni, az szembefordul az akaratával. Ennyire egyszerűen megy ez? Netán azok kaphatnak vízumot, akiket eleve az Európai Unióba akar küldeni Putyin? Mi célból? Ez tényleg nem jelent az unióra nézve komoly biztonsági kockázatot? Nem értem, ám szerintem bűzlik ez az egész.

Olaszországban megint kormányt váltottak az emberek. Most kipróbálják a szélsőjobbot, Orbánék bizonyára ünnepelni fognak. Pedig nem feltétlenül fognak ők ebből profitálni. Az új kormánynak is jobban kell az uniós támogatás, mint Orbán barátsága, ráadásul el lesznek foglalva azzal, hogy hatalmon maradjanak. Ez arrafelé nem olyan egyszerű mutatvány, nem igazán szokás kitölteni a ciklust még akkor sem, ha véletlenül sikerül megfelelő – mármint nem az én ízlésemnek megfelelő, hanem az ország gondjait valóban hozzáértéssel megoldani akaró – embereket megválasztani. Pláne, ha marakodó széljobbereket szavaznak meg. Ám egy dologra jó példa Olaszország. Nem csak az az ország tud működni, ahol ezer évre bebetonozott kormány van. Náluk aztán évente van új kormány, mégsem dőlt össze a világ. Orbán már 12 éve szívja a vérünket a bandájával, mégis elég sajátos eredménylistát tudnak felmutatni. Néhány megtollasodott pereputty – a bányászati- és vállalkozási fenomén Orbán papa, a kastélygyűjtő Orbán vő, a szőlő- és földbirtokos Orbán feleség, a vállalkozózseni Orbán szomszéd, a Rogán asszonykák, Matolcsy csemeték mellett van még pár milliárdosunk (a bugrisságot pénzért sem tudják levetkőzni), van egy halom stadion – mellett kevés olyan dolgot tudnék mondani, amiből az egész ország profitált. Tényszerűen semmi ilyen nem jut eszembe. Akkor sem állnánk szarabbul, ha évente másik kormány lenne. Szerintem. Ahhoz persze, hogy le lehessen váltani őket, kellene valami mozgástér, de az nincs. Az olasz maffia a fasorban nincs a magyar egypártrendszerben működő maffiához képest. Mi valamiért jobban ragaszkodunk a szar diktatúrához, mint a saját életünkhöz. Ez valami magyaros szokás lehet. Vagy elmúlik ez, vagy így maradunk. Meglátjuk.

Ma még persze nem látjuk meg, mert el vagyunk foglalva azzal, hogy beússzunk a munkahelyünkre, aztán pedig túléljük valahogy a telet. Ha sikerrel járunk, akkor majd meglátjuk. Ha meglátjuk. Jó ébredezést, vidám napot kívánok mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!