Szeptember 30,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A több megszületendő gyermek nem jelent több boldog gyermeket

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,732,405 forint, még hiányzik 1,267,595 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Bayer Zsolt most éppen azzal próbálta szemléltetni, hogy az anyák mindenre is képesek, hogy elmesélte, őt az édesanyja hogy nevelte fel annak idején. Hogy vállalt három műszakban munkát és hogy maradt még emellett is ideje arra, hogy felolvasson a kis Bayer Zsoltnak. Leírta, hogy annak idején az anya anya volt, az apa pedig apa, nem voltak kérdések a nemi szerepeket illetően. Nem kialvatlanság volt, hanem fáradtság és még lehetne sorolni egy tucat olyan dolgot, amelyeket fontosnak ítélt a szerző kiemelni. Ezt azt követően tartotta fontosnak megírni, hogy kiderült, a magyarországi abortusztörvények szigorodnak, és ezentúl a várandós nőnek kötelező lesz meghallgatnia a magzat szívhangját. Ezt a döntést a nemzeti oldalon természetesen sokan üdvözlik, sokan viszont érthető módon ellene vannak.

Ezzel én magam is így vagyok, hiszen ez lényegében lelki terror a nővel szemben, amit mi igazán meg sem érthetünk. A mi alatt a férfiakat értem, mégis fontosnak gondolom, hogy erről megemlékezzünk. Mert nekünk is van édesanyánk, mi is láttuk, milyen hihetetlen munkát tettek ebbe bele édesanyáink és talán pont ezért is ki tudjuk jelenteni, hogy az anyaság egyszerűen nem való mindenkinek. De ezzel semmi gond nincs, hiszen nem kötelező teliszülni a világot, nem ezzel teljesül be valaki élete, nem ettől lesz boldogabb. Van persze, akit ez boldogabbá tesz és ez élete vágya, annak mindenki örül is és alapítson csak családot, de akinek nem való, az inkább élvezze a saját életét és ne keserítse meg másokét. Nekem ilyen szempontból szerencsém volt, mert olyan édesanyám volt, aki mindent, amit csak tudott megadott számunkra. Mert lehet, hogy apa nélkül voltunk kénytelenek felnőni, de ez úgy vélem, talán nem befolyásolta az életünket. Nem olyan szinten legalábbis, ahogyan sokan azt gondolhatnák.

Tudok viszont olyan családokról, ahol jobban tette volna az anyuka, ha nem vállalja a gyermeket, hiszen soha nem volt sem ideje, sem türelme a gyermek felnevelésére. Nem tudott megadni mindent – ez leginkább a szeretetet jelenti – a gyermekének, ezért az úgy nőtt fel, hogy mindig csak sóvárgott a boldogság után. Aztán persze – ha szerencséje volt – később az életben megtalálta ezt a boldogságot és talán családot vállalva ő már képes volt ezt továbbadni a gyermekének, de ettől még nem változik meg az a tény, hogy neki nem volt boldog gyermekkora. Tény persze, hogy nem lehet mindenkinek boldog gyermekkora, ez nem magától értetődő, pláne nem manapság. Kevés olyan családot ismerek, ahol anyuka és apuka a mai napig együtt van, a gyermekek pedig boldog környezetben nőttek fel.

Számtalan válásról tudok beszámolni, alkoholista, esetleg agresszív apukáról. Sorolhatnám még a végtelenségig, de a mondandóm csupán annyi, hogy el kellene végre fogadni, hogy az, hogy valaki nem szeretné, ha az állam szólna bele abba, hogy ő vállaljon-e gyermeket, vagy se, az nem egy modern, woke-filozófiára épül, hanem magától értetődő kellene, hogy legyen. Attól, hogy esetlegesen kevesebb abortuszt hajtanak végre Magyarországon a jövőben, még nem beszélhetünk arról, hogy boldogabb családok lesznek majd, hanem arról, hogy számszerűen több gyermek fog születni, viszont vélhetően még többen lesznek boldogtalanok, mint ezt megelőzően. Mert akit nem szeretnének a világra hozni, az nem fog soha olyan környezetben felnőni, amely képes lesz a számára mindent megadni, amit igényelne.

Fogjuk már fel végre, hogy a gyermekvállalás egy választás kérdése kell, hogy legyen. Nem történhet az baleset miatt, esetleg bármi más ügyből kifolyólag. Ilyen elfogadható volt évtizedekkel ezelőtt, hiszen nem nagyon lehetett mit tenni, ha véletlenül terhes lett valaki, de manapság, amikor létezik számtalan lehetőség a terhesség megelőzésére, akkor mégis miért ne használnánk ezt a lehetőséget? Mert Isten okkal hozta létre azt a kicsit? Mert az élet a fogantatás pillanatában kezdődik? Felejtsük már el a vallást, hiszen annak semmi köze a mindennapi élethez, aki akar hinni egy teremtőben, az tegye csak meg, de ne erőltesse a hitét másokra, pláne ne úgy, hogy az az életét befolyásolja örökre. Mert egy gyermek nem olyan, hogy majd megszülöm és évek múlva, amikor már felnőtt, akkor nem törődöm vele. A gyermek, az gyermek egy életre, akkor is ha 1 éves és akkor is ha 60 éves. A felelősség, az aggódás, a szeretet soha nem fog megváltozni és az sem, hogy a legtöbb szülő akár az életét is feláldozná a saját gyermekéért.

De ahhoz, hogy ez ne változzon, az kell, hogy csupán azok vállaljanak gyermeket, akik erre valóban felkészültek és rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy ne okozzon gondot a felnevelésük. Szép álom az, miszerint mindenki meg tudja oldani a gyermeknevelést, hiszen őseink is sokszor úgy hoztak a világra gyermekeket, hogy nem volt sem idejük, sem pénzük, mégis megoldották valahogy. Ez lehet, hogy igaz sok esetben, de vajon mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy milyen gyermekkoruk volt ezeknek az embereknek? Érdekel egyáltalán bárkit is, hogy boldogok voltak-e? Hogy érezték-e a szüleik szeretetét? Nem érdemes számokkal bizonygatni, hogy mennyivel jobb lesz nekünk, ha szigorítjuk az abortuszötörvényt, ugyanis annak valódi hatásai nem lesznek láthatóak sem a döntéshozók, sem az egyszerű állampolgárok számára.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!