Szeptember 30,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Az ördögbe is!…

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,732,405 forint, még hiányzik 1,267,595 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A legtöbb magyar ember a romániai vonatkozások kapcsán látott, olvasott vagy hallott a Drakula-legendáról. Egy egykor létező, valós történelmi személyt: a szadizmusáról hírhedt Vlad (III.) Țepeș (/III./ „Karóbahúzó” Vlad) havasalföldi fejedelmet illetik e névvel. Keleti szomszédunk nyelvében a drac = ördög.

Virágzik a vámpírturizmus Európa-szerte. Például a Drakula kastélyaként hirdetett törcsvári impozáns építményt évente 450 ezren látogatják– kutyát nem érdekel, hogy a román voievod még csak nem is járt soha ott. Mint ahogy Erdély-szerte a féltucatnyi többi olyan várhoz, kastélyhoz sem volt semmi köze, amelyek ma annak köszönhetik látogatottságukat, hogy a haszonleső utókor kapcsolatba hozta vele. Segesváron – saját szememmel láttam – márványtábla hirdeti egyik házon, hogy ott született a vérszomjas hadúr. Ezt sem támasztja alá semmilyen közvetlen bizonyíték. Annyi azonban tény, hogy a Drăculeaknak Erdély hegyei jelentették a biztos menedéket, valahányszor üldözték őket.

Nem ebből él, de felvállalja a rokonságot: III. Károly, a napokban királlyá avanzsált herceg büszke arra, hogy ő Țepeș vajda 16. leszármazottja. A genealógia szerint a kapcsolat onnantól eredeztethető, amikor Károly dédapjának unokatestvére, az edinburghi hercegnő, Mária hozzáment I. Ferdinánd román királyhoz. Ehhez hozzáadódik még, hogy Károly herceg édesanyjának, II. Erzsébet királynőnek az ükanyja a magyar származású Rhédey Klaudia, akinek az ősei között szintén szerepel Vlad Țepeș.

Azt már kevesebb honfitársunk tudja, hogy a távoli Írország egy kicsinyke tengerparti városkája is a havasalföldi grófnak köszönhetően virul oly szépen. Sligo a település neve ahol intenzíven ápolják a vámpír fejedelem mítoszát, biztos megélhetést biztosítva számos ottlakónak. Turistacsalogató ünnepségeket tartanak, emlékhelyek hirdetik a transzilván kapcsolatot, boltok tucatjai árulják a vértől lucskos emléktárgyakat, anzixokat. Mi az alapja mindennek? Javarészt a két évszázaddal ezelőtti ottani kolerajárvány ihlette Bram Stoker világsikerre szert tett regényét, a Drakulát. Az erdélyi gróf részben Sligo kolerajárványának megszemélyesítőjeként tűnik fel benne. A mű – 1897-es megjelenése óta – fényes karriert futott be. Rengeteg film, színdarab, műalkotás, egyéb mű elkészítését inspirálta. a vérszívó élőhalott, aki harapásával magához hasonlatossá változtatja áldozatait Számunkra a legismertebb az Universal filmstúdió 1931-es Drakula filmje, Lugosi Béla főszereplésével.

Mindez persze jobbára a teremtő képzelet műve. A történelmi mítoszoktól nem is várható el, hogy igazak legyenek.

A fentiek arról jutottak eszembe, hogy létezik egy település e kontinensen, amelyről viszont kétségtelenül bebizonyosodott, hogy kapcsolatba hozható Vlad Țepeșsel – mégsem aknázza ki a sztoriban rejlő turisztikai lehetőségeket. Bedekkerekben egy szó sem esik róla. Igen, kitalálták: ez a hely itt van Magyarországon, nevezetesen Pécs városa az.

Tizenéve már, hogy Vlad Tepes valamikori házának pincéjét találták meg az ottani Széchenyi tér feltárásakor a régészek. 16 méter hosszú sötét folyosó, beláthatatlan nyílások vannak a föld alatt. Egy adásvételi szerződés bizonyítja, hogy Drakula megözvegyült felesége, Szilágyi Jusztina odaajándékozta a házat az egyik fegyverhordozó apródjuknak, melyet utóbb eladtak. Az adásvételről 1489. szeptember másodikán kiállított oklevélben a Drakulyaként említett személyről most bebizonyosodott, hogy valóban Drakula volt. Hiteles adatok szerint több évet élt Pécsett a vámpír-alakként világhíres kényúr.

Kegyetlenségek látványára, horrorra, fantasy-karakterekre kattanó, a kitalációk szövevényében örömüket lelő szandálos látogatók ezreire tarthatna számot egy ennyire konkrét és hiteles emlék ápolása, a história turisztikai célú kihasználása.

Pandula Dezső

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!