Szeptember 30,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Sebtében írt nekrológ: Gorbacsov – hála és tisztelet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,732,405 forint, még hiányzik 1,267,595 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Aki már felnőttént élte át a ’80-as éveket, emlékeznie, tudnia kell, hogy mit köszönhetünk Gorbacsovnak. Utódainkat pedig tájékoztatni kell e kivételes államférfi szerepéről mai világunk kialakulásában.

Az elaggott Brezsnyev, majd kortársa, Andropov, illetve a múmia-szerű Csernyenko halála után, 1985-ben, az SZKP KB legfiatalabb tagját, az akkor 54 éves Mihail Szergejevics Gorbacsovot választották meg az SZKP főtitkárának. Ebben az időben ez a Szovjetunió (szinte) teljhatalmú vezetőjének tisztét jelentette. S Gorbacsov az első pillanattól élni is kívánt a történelem által ráruházott lehetőséggel. Mindössze hat éves uralma alatt valóban megváltoztatta a Szovjetuniót, s ezzel a világot.

A ’80-as évek vége felé mindannyian megtanultuk a glasznoszty – nyíltság és a peresztrojka – átalakítás orosz szavakat. Gorbacsov a pangás hosszú-hosszú éveit követően modernizálni, versenyképessé tenni, ugyanakkor „nyugatosítani”, (szociál)demokratizálni szerette volna a világ legnagyobb országát, amelyre ekkor ugyanúgy a „népek börtöneként” tekintettek, mint a századfordulón a cári birodalomra. Ehhez először a termelés, illetve a sajtó-, és vélemény-szabadság irányába tett lépéseket, ám nem számolt azzal, hogy ha kiengedi a szellemet a palackból, akkor azt bizony nem lehet sem megbilincselni-korlátozni, sem visszagyömöszölni oda. Legalább is erőszak nélkül nem. Ugyanígy járt a társadalom és a gazdaság átépítésével, a szovjet tagköztársaságokkal, illetve a közép-európai szatellit államokkal. Lengyelországban, Magyarországon, majd a többi szocialista országban is ellenzéki szerveződések alakultak, s rövidesen kikényszerítették a szabad választásokat, valamint lépéseket tettek a szovjet érdekszférából való kiszakadásra. Napirendre került, majd meg is valósult a német egyesítés. Kiszállt Gorbacsov a fegyverkezési versenyből is, pontot téve ezzel a hidegháború végére.

S ahogy a gátak megnyíltak, az ár csak emelkedett, emelkedett, aztán mindent elsöpört a Szovjetunióban is. Gorbacsov 1990-ben kommunista pártfőtitkárból – amerikai mintára – a Szovjetunió elnöke lett. Időközben civil szerveződések, majd újabb és újabb politikai pártok jöttek létre, a nemzetiségek, tagköztársaságok is artikulálták szándékaikat. A Szovjetunió néhány év alatt a szétesés szélére sodródott, majd 1991 végén meg is szűnt. A kegyelemdöfést a december 1-jei ukrán népszavazás adta, ahol az ukrán nép a függetlenedés mellett foglalt állást. Ezt követően december 8-án bejelentették a Szovjetunió megszűnését, így a hónap végén Gorbacsov lemondani kényszerült a Szovjetunió, mint immár nem létező állam elnöki posztjáról. Moszkvában a hatalmat egyedüliként Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke vette át.

Sok-sok gorbacsovi kudarc. Miért emlékezzünk mégis hálával és tisztelettel a 2022. augusztus 30-án, 91 évesen elhunyt Gorbacsovra?

Álláspontom szerint Gorbacsov azon kevés történelmi személyiségek egyike, akinek ugyan korlátlan hatalom hullott az ölébe, de ezt nem a hatalom minden áron való megtartására használta, hanem egy jobb, egy élhetőbb világot akart építeni. Őszintén, hittel, erőszak nélkül. Felismerte, hogy hazája demokratizálása és modernizálása elengedhetetlen, e nélkül reménytelenül lemarad a világ boldogabbik felétől. S amikor kicsúszott a kezéből a dolgok irányítása, amikor az események túlléptek elképzelésein – a demokratikus, emberarcú szocializmus eszméjén –, illetve személyén – a főtitkáron és elnökön –, nem nyúlt erőszakhoz, pedig akkor még megtehette volna. Ellenkezőleg! Ellenállt a pártapparátus és a hadsereg vezérkara óriási nyomásának, sem a tagköztársaságokban, sem a Varsói Szerződés tagállamaiban nem engedte a katonai erővel való fellépést, sőt, az azzal való fenyegetést sem. A katonák a laktanyákban maradtak, majd kivonultak az érintett országokból, így Magyarországról is. S Gorbacsov aláírása szerepel a német újraegyesítés dokumentumain (1990) éppúgy, mint a Varsói Szerződés feloszlatásának (1991) papírjain.

Gorbacsov utat nyitott a Szovjetunió utódállamai és a közép-európai államok szabad, szuverén és demokratikus, fejlődése számára. Az elmúlt bő harminc évben számos ország élt ezzel a lehetőséggel, más országok képtelenek voltak erre. Kisebb-nagyobb kitérőkkel újabb diktatúrákat építettek maguknak, hagyták, hogy birodalomépítő, nacionalista, álkeresztény és mindenekelőtt végtelenül korrupt, aljas gazemberek újra rájuk telepedjenek, sőt háborúkat robbantsanak ki.

Mindez azonban semmit sem von le Mihail Gorbacsov érdemeiből.

Butola Zoltán

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!