Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ő ilyen példát mutat az alattvalóknak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mivel a gödör alján ülve 57 millió forint már nem oszt és nem szoroz ahhoz képest, hogy a borítékolható tragikus következményeket figyelmen kívül hagyva tíz- és százmilliárdokat, de még ezermilliárdot sem sajnáltak az elvtársak szénné égetni A KÖZÖS KASSZÁBÓL az áprilisi választás megnyerése érdekében, hogy újabb négy évig naponta beledörgölhessék a pofánkba, de legalább kormányozni tudnak, valamire való demagóg, populista, globalista, marxista, internacionalista genderliberálfasisztaként szeretnék pár szót ejteni arról az 57 millió forintról, amit a magyar adófizetők fizettek ki azért, hogy Orbán Viktor és kísérete a legnagyobb kényelemben juthasson el az Egyesült Államokba és vissza. Hogy ott az amerikai szélsőjobb CPAC nevű vándorcirkuszának soros állomásán Felcsút legfényesebb csillaga eligazítást tartson náculásnak indult illiberális rendszere sikeréről és a kommunisták, globalisták, liberálisok, sorosok és genderek elleni harcának receptjét is megossza a lelkes közönséggel.

Arról a mintegy 20 órás Budapest–New York–Dallas–Budapest útról van szó, amelyet a NER viszonyai közepette felbecsülhetetlen jelentőségű tényfeltáró munkát végző Átlátszó szerint a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú repülőjével (magyarul: honvédségi luxusgép) tett meg a dakota miniszterelnök és szűkebb udvartartása, és amelynek üzemeltetési költsége nem kéményen ácsingózó, rezsicsökkentéssel idomított, nemzeti maszlaggal bódított kisemberek zsebének való: óránként majdnem 3 millió forint. Különösebb tényfeltárási tapasztalat hiányában is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem a NER krémjének augusztus 1 és 5 közötti dallasi kirándulásának ára, ez pusztán a luxusutazás ára, ami végül is nem több, mint egy kisebb vagy valamivel nagyobb családi ház ára.

Arra gondoltam, hogy ha már mimagyarok nem beszélünk milliárdul, mert sose láttunk egy helyen egyet se, nemhogy százmilliárd forintot, hátha egy családi ház árát csak képesek vagyunk átfogni a tudatunkkal. És ha átfogtuk, akkor hátha képesek vagyunk azt is megítélni, hogy gazdasági nemmegszorítások idején, amikor nincs üzemanyag (lassan semmilyen, nemcsak olcsó nincs), amikor olyannyira kong az államkassza, hogy már a rezsihülyítés sem fenntartható, mert a Putyinnal 15 évre lezsírozott olcsó gázellátás rablómeséjéből annyi igaz, hogy X köbméter feletti fogyasztás esetén hétszer annyit kell fizetni, mint eddig (igen, még a hithű orbánistáknak is van okuk rettegni a hamarosan érkező rezsicsökkentetlen gázszálmájuk miatt), amikor két és fél évtizedes csúcson hasít az infláció, és a csirkeszárnyvéggel ellentétben a halódó nyugati országokban alapvetőnek számító élelmiszerek ára a sztratoszféra alját nyaldossa, amikor a kormány százezrek megélhetését húzza át egy éjszakai tollvonással, és már külföldi devizában is elfogadja az adóbefizetéseket, miközben a nemzeti valuta életben tartását célzó intézkedések árnyékos oldalán brutálisan elszabadultak a banki hiteltörlesztők, illetve amikor a légitársaságokra kivetett extraprofitadók az utolsó fillérig a hülyének nézett polgár pénztárcáján csattannak, vajon ízléses, erkölcsös dolog pár nap alatt elégetni egy családi ház árát az országvezetésnek? 

Kérdezem ezt több okból is. Egyrészt azért, mert az a rendezvény, amit a miniszterek elnöke kizárólag a létező legdrágábban üzemeltethető géppel volt hajlandó megközelíteni (nem mintha nyaralni vagy focit nézni menetrend szerinti járatokat venni igénybe, amit a szájbatekert megtakarításaiból fizet), egy amerikai politikai párt magánrendezvény volt, amin a miniszterek elnöke nem kormányfőként, hanem fideszes politikusként, ha úgy tetszik, magánemberként vett részt. Tehát – amint az Átlátszó is kiemeli nagyon helyesen – egy hangsúlyozottan nem állami funkcióra égették el ezt közel 60 millió forint költségvetési pénzt (ebbe a zabálás és egyéb luxusszolgáltatások nincsenek benne, de miután láttuk, hogy micsoda pofátlan rongyrázást nyomtak le júliusban egy tetves bécsi munkalátogatás alkalmával, simán el tudjuk képzelni), amibe más európai országban egy miniszterelnök simán belebukik, mert ez felelőtlen gazdálkodás, a BTK szerint felmerülhet hűtlen kezelés tényállása. Nos, tök jó, hogy a miniszterelnök sajtófőnöke hepciáskodva megnyugtatott mindenkit azzal kapcsolatban, hogy a magyar államnak, vagyis a magyar adófizetőknek nem kellett azért külön fizetniük, hogy Orbán egyáltalán beszédet mondhasson a CPAC-en, de már akkor is világos volt, hogy ha a magyar közpénzek milliárdjaival kitömött, szégyenszemre éppen az alapjogokról elnevezett orbánista vállalkozás a rendezvény hivatalos szponzora volt, akkor ez természetesen hazugság.

A második oka az értetlenkedésemnek az, hogy miután semmilyen közérdek nem fűződött ehhez a kiruccanáshoz, kizárólag a miniszterelnök személyes imázsépítési érdekei, ízléses és erkölcsös dolog a populációt sújtó egyre brutálisabb megszorítások idején az ország első, fideszes vallású emberének úgy elégetni csak kerozinra egy családi ház árát, hogy pártja a 2008-as világgazdasági válság idején önmagából kifordulva forgatta a szemeit az akkori miniszterelnök 12 milliós madridi útján? Úgy ráadásul, hogy a regnáló korrupt miniszterelnök rezsimje mai napig a 2008-as gazdasági földbeállás idején regnáló miniszterelnökkel való riogatásból, vélt és valós bűneinek felhánytorgatásából él. Idézzük fel a múltat, az mindig nagyon tanulságos:

Arcátlannak és felháborítónak tartja a Fidesz, hogy a kormány megszorításai közepette a miniszterelnök 12 millió forintból különgépen utazott Madridba a múlt héten – mondta Ágh Péter, az ellenzéki párt politikusa keddi sajtótájékoztatóján. A fideszes politikus szerint a kormányfőnek példát kellene mutatnia, ez azonban nem sikerül, ha ennyi pénzt költ utazásra. Ágh azt is felháborítónak nevezte, hogy a miniszterelnök ígérete ellenére továbbra sem állították le a kommunikációs költségeket és a kormányzati luxuskiadásokat, hiszen például kiderült, hogy közpénzből fotópályázatot indítottak, és külföldi újsághirdetésekre költöttek. 

Ebben a 14 évvel ezelőtti sztoriban nem is a Fidesz akkori toporzékolása az igazán meglepő, hanem az akkori kormányszóvivői iroda válasza, amiben olyan képtelenségek, mai szemmel olvasva teljesen szürreális dolgok vannak, mint hogy a kormány kizárólag akkor bérel repülőgépet, amikor az feltétlenül szükséges, meg hogy a miniszterelnök és kísérete Varsóba és Brüsszelbe menetrend szerinti járattal (??!!) utazott. Már 2008-ban is látszott: míg Orbán első miniszterelnökségének egyetlen éve alatt 176 millió forintot, 2002 és 2006 között Medgyessy Gyurcsány Ferenc 151 milliót költött különgépek bérlésére.

Amikor megvetéssel legyintünk, mert mi ez az 57 millió arra, hogy egy titkosított adatokat raklapszámra hazahordó, közveszélyes pojáca seggét fényesre nyalja a magyar miniszterelnök, akkor azért tegyük hozzá, hogy ennek a töredéke is botrányos lenne, hiszen közpénzről van szó. Ennek a töredékébe Európában bárki belebukott volna, ha nem mutatja be az igazoló dokumentumokat arról, hogy a pártja állta a cechet a kisnyugdíjas rajongói önkéntes adományaiból vagy az őt gyerekkorában agyba-főbe verő apja a vállalkozása túlárazott termékeinek profitjából.

Ma már két menetrend szerinti gyurcsányozás között az állampárt nem tartja arcátlannak és felháborítónak, hogy miközben a végeken óvodabuszok szűnnek meg, mert nem tudják megtankolni őket, miközben a rezsiátverés fejedelme beleböffenti a nép pofájába, hogy akinek nincs pénze kifizetni a sokszorosára emelkedett rezsiárakat, az keressen többet, vagy fogyasszon kevesebbet, miközben az elcseszett kormányzása minden felelősségét a tizenharmadik éve elmúlt nyolc évre és a patás ördögre igyekszik rákenni, ő ilyen példát mutat az alattvalóknak. Az alattvaló pedig örül, mert lám, volt értelme felrobbantani a fülkéket, és negyedszer is kétharmados teljhatalommal felruházni ezt az elődje bűneit az n-edik hatványra emelő erkölcsileg bukott alakot. Örül, hogy csak 57 millió, mert ez egy puritán, plebejus szent ember, aki tekintettel van az energiaválságra, a háborús veszélyhelyzetre, az általa okozott gazdasági problémák tömkelegére, és legalább ilyenkor nem rázza a rongyot. Ja, de. Csak ez ma már nem arcátlan és felháborító, hanem ízléses és erkölcsös. Mondhatni: jár neki.