Október 6,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hirtelen mérvadó lett az Amnesty International?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 172,054 forint, még hiányzik 2,827,946 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A Mandiner vezető hírként foglalkozik azzal, hogy az Amnesty International jelentése szerint az ukrán hadsereg több kórházban, vagy iskolában is katonai állásokat hozott létre, ezzel veszélyeztetve az ott lakó civilek életét. Érdekes, hogy valahogy most mérvadó lett egy, a kormány és a propaganda által évek óta szidalmazott NGO kutatása, mivel beleillik a propagandájukba. Mert hát miről is van itt szó? Igen, amit az Amnesty International megállapított, az valóban lesújtó, hiszen ilyen és ehhez hasonló döntéseket egyszerűen nem hozhat meg egy katonai vezetés, még háború idején sem. Ezek nem bocsánatos bűnök, még ha nem is tudjuk, hogy volt-e eddig egyetlen civil áldozat is amiatt, mert hasonló taktikához folyamodtak. Nyilvánvalóan háború idején az ilyen döntések elő szoktak fordulni, de ez semmivel sem teszi ezt a döntést elfogadhatóbbá.

Amennyiben az ukrán katonai vezetés tudott a kialakított állásokról – miért is ne tudott volna? -, akkor felelősségre kell vonni mindazokat, akik ebben részt vettek. Ez a palesztin-izraeli konfliktusok idején szokott szinte naponta előfordulni, ami miatt könnyen az ellenfél ellen irányítható a közvélemény. Mert lássuk be, ha egy orosz rakéta miatt felrobbant kórházban civilek halnak meg, arról a sajtó vezető hírként fog beszámolni, ezt mindenki pontosan tudja, pont ezért is szokták sajnálatos módon néha pajzsként használni az ártatlan civileket. Emiatt fordult elő már több alkalommal is, hogy az izraeli hadsereg arra hivatkozva bombázott le egy lakóépületet vagy kórházat, hogy állításuk szerint ott terroristák tartózkodtak, esetleg fegyvereket rejtegettek az épületben.

Ezek kiderítése sajnos a legtöbb esetben nem lehetséges, a közvélemény pedig nem túl meglepő módon nem épp az agresszor oldalára fog állni. Amelyik oldal civileket veszített egy rakétacsapás következtében, az az oldal fogja a közvélemény szimpátiáját megkapni, ebben nincs semmi meglepő. De pont amiatt, hogy most kiderült, hogy az ukrán hadsereg sem szent, és nem minden esetben hazudik az orosz katonaság, sajnálatos módon megkérdőjelezhetővé válik több eset is. Nincs is nagyobb tragédia, mint az, hogy ilyen döntések miatt elveszítik a közvélemény szimpátiáját. Nyilván ez nem fog előfordulni pár ilyen esetet követően, de ha az ukránok azt szeretnék, hogy a világ jelentős része az ő oldalukra álljon, akkor teljes mértékben el kell állniuk a fent említett katonai taktikától, hiszen azzal nem csak civilek életét veszélyeztetik saját érdekükben, hanem teljesen lejáratnak olyan, a hazájukat védő katonákat is, akik minden erejükkel azon vannak, hogy megvédjék a hazájukat.

A háborúnak is megvannak a maga törvényei. Ezeket persze a legtöbb esetben szokás felrúgni, de csak azért, mert az egyik fél már a háború kezdete óta piszkos eszközökhöz nyúl – háborús bűnök elkövetése – még nem kellene, hogy azt jelentse, hogy nekik is erre van szükségük. A világ jelentős része az ukrán szabadságharcosokkal van és teljes mértékben elítéli az orosz agressziót. Elvégre lényegében a teljes európai kontinens lakossága szolidaritásból elfogadta, hogy megváltozzon az élete teljes mértékben, ha ezzel segíteni tudja az ukránok harcát az oroszokkal szemben. Az ukránok tehát kivívták Európa, de a világ jelentős részének szimpátiáját is, az ilyen fentiekhez hasonló esetek viszont rombolják ezt a képet. De akkor mégis miért beszélünk erről az esetről? Azért, mert ha némák maradnánk ebben a kérdésben, akkor úgy tennénk, mintha a háború fekete, vagy fehér lenne, miközben ez sosem igaz.

Minden konfliktus esetén vannak szörnyű bűnök, amelyeket mindkét fél oldalán elkövettek, a kérdés viszont az, hogy milyen arányban? Mert nem mindegy, hogy a fenti eseteken túl ilyenre nem volt példa, szemben az oroszok által folyamatosan elkövetett háborús bűnökkel, vagy pedig vannak még olyan esetek, amelyekről be kell majd számolni a jövőben. Bármi is történjék, nem változtat azon a helyzeten, hogy az oroszok kezdték a háborút, ők azok is, akik elképesztő veszteségeket követően sem hajlandóak feladni a harcot és ők azok is, akik felelőssé tehetőek emberek tízezreinek haláláért. Nem nagyon történhet olyan eset, amely miatt a közvélemény elfordulna az ukránoktól, hiszen szinte kizárt, hogy képesek lennének mondjuk a bucsai mészárlásnál gonoszabb gaztettre. Pedig az is csak egy a – vélhetően több tucat – tömegmészárlás közül, amelyekre majd talán csak évek múlva derülhet fény, amikor véget érnek a véres harcok. Be kell számolni az Amnesty International jelentéséről és el kell ítélni mindazokat, akik részt vettek egy ilyen gaztettben, de nem szabad elfelejteni, hogy ki itt a valódi agresszor és ki az, aki miatt lényegében minden a feje tetejére állt világszerte. Nyilván most az Oroszországot éltető állampolgárok nagyon örülnek, hogy bebizonyosodott, az ukrán oldalon is követnek el súlyos bűncselekményeket, de az a háború menetén nem fog változtatni. Az oroszok lesznek mindig is a felelősek a kialakult konfliktusért. P ont.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!