NEHAZUGGY

Nem a tűzijáték a probléma, hanem annak az ára

Lázár Gergő | 2022. Július 21, Csütörtök | 18:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Emlékszik valaki, hogy rendeztek-e 2009. augusztus 20-án Budapesten ünnepi tűzijátékot?

Rendeztek.

Azt tudja valaki, milyen állapotban volt akkor a magyar gazdaság?

Tombolt a válság: 6,7 százalékkal zuhant a GDP, 10 százalékra emelkedett a munkanélküliség.

Volt hiszti a tűzijáték miatt?

Nem.

Akkor jó!

A 2008-as válság vélhetően semmi ahhoz képest, amelyen most kell majd átvergődnie az országnak és persze a világnak is. A propagandista Németh Balázs teljesen fölöslegesen próbálkozik azzal, hogy visszatér a múltbeli eseményekhez, hiszen össze sem hasonlíthatóak az akkori árakat a mostaniakkal. Értem én, hogy infláció van és egyéb tényezőket is bele kell számolni a tűzijáték költségeibe, de a 2009-es meg sem közelíti annak az árát, amennyibe idén kerülni fog. Persze majd csak találgatni lehet, hiszen Európa legnagyobb tűzijátékának költségvetését 10 évre titkosította a kormány – vajon miért is? – de az biztosan kijelenthető, hogy nem százmilliós, hanem milliárdos összegről beszélhetünk majd egy olyan évben, amikor családok százezrei kerülnek súlyos bajba azért, mert a kormány nem megfelelően kezeli a válságot.

Akkor szüntette – változtatta – meg a rezsicsökkentést a kormány, amikor talán a legnagyobb szükség lett volna arra. Nem arról van szó, hogy egyébként a rezsicsökkentés ne lett volna káros számtalan iparágra, de mégsem pont akkor kellett volna ezen változtatni egyik napról a másikra, amikor az egekben az áram és a gáz ára. Mint ahogy elmondtam már korábban is, eddig Spanyolországban piaci árat kellett fizetni az áramért – itt a gáznak nem igazán van hagyománya, azt gázpalackokban vásárolják az emberek – azonban most, hogy az egekbe szökött az ár, a kormány úgy döntött, hogy egy évre korlátozza annak árát, ezzel csökkentve a felhasználók terheit a legnehezebb időszakban. Az unió is rábólintott a tervre, amelyet egyébként Portugáliában és Romániában is bevezetnek.

De térjünk vissza a tűzijátékhoz, mégis most ezen megy a vita. Egyre több városban mondják le országszerte a tűzijátékot, hiszen borzasztóan költséges, és még ha egyébként családi szórakozás is sokak számára, azt azért be kell látni, hogy soha nem fog termelni olyan bevételt az odasereglő nézőktől, mint amennyibe a megrendezése kerül. Még csak nem is arról van szó, hogy ne lehetne Budapesten tűzijátékot rendezni, csak át kellett volna gondolni annak költségeit. Mert most annak a vélhetően több milliárd forintnak máshol is lett volna helye, de mivel a kormány úgy gondolja, hogy fontosabb, hogy adjanak a látszatra, minthogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek nem feltétlenül olyan látványosak, de segítséget nyújtanak sokak számára.

Az elmúlt évek augusztus 20-i rendezvényeinek nettó költségadatai:

2000: 765 millió Ft

2001: 686 millió Ft

2002: 487 millió Ft

2003: 256 millió Ft

2004: 140 millió Ft

2005: 227 millió Ft

2006: 208 millió Ft

A 2009-es, tehát válságot követő év tűzijátéka valahol 200 millió forint körül volt, ami meg sem közelíti azt, amennyibe most kerülhet majd az augusztus 20-i ünnepség fő eseménye. Annyit tudni lehet, hogy csak a rakéták nettó 1,3 milliárd forintba kerülnek, amely nyilvánvalóan nem a látványosság teljes költsége. A forint romlását beleszámolva megnéztem a 2009-es 200 millió forint mai áron mennyi lenne, az eredmény pedig érdekes, hiszen mindössze 288 millió forintra emelkedett az ár. Tehát semmivel sem magyarázható az, hogy a kormány csak rakétákra 1,3 milliárd forintot, vagyis 1300 millió forintot költ el egy olyan évben, amikor semmire sincs pénz, mivel hatalmas a költségvetési hiány. Ezzel épeszű ember nem is vitatkozik, de ekkor megérkezik Németh Balázs, és kiírja a fenti szöveget.

Igen, 2009-ban dönthetett volna úgy az akkori Bajnai-kormány, hogy meg sem rendezi a tűzijátékot, hiszen hatalmas válságot élt át éppen az ország, de nem fújták le a rendezvényt. De nem mindegy, hogy tized annyi pénzből szervezték azt és úgy, hogy az még ha nem is volt olcsó, bele volt kalkulálható a költségvetésbe. De most konkrétan negatív mérlegen áll a költségvetés, tehát minél többe kerül az ünnepség, annál több pénzt kell máshonnan átcsoportosítani. Ehhez tapsolnak most a Németh Balázshoz hasonló agyasok és majd meglepődnek, ha valahonnan máshonnan fog hiányozni ez a pénz. Persze őt, mint propagandistát ez nem fogja érinteni, de azokat vélhetően igen, akik ostoba kommenteket irkálnak a bejegyzése alatt. Az átlagszavazó fogja megszenvedni ezt a döntést, nem a kormányhű propagandista.

Fölösleges tehát most ezen rugózni, a valóság az, hogy még ha meg is lehetne rendezni a tűzijátékot, valami kisebbet, kevésbé költségeset kellett volna, amely belefér a költségvetésbe. De nem, Orbán meg akarja mutatni, hogy mi válság idején is megengedhetjük magunknak a luxust. Olyan ez, mint azok a magyarok, akik hitelt vesznek fel azért, hogy elmehessenek nyaralni, hiszen meg kell mutatni az ismerősöknek, hogy ők ezt is megengedhetik maguknak, aztán egész évben a törlesztőrészleteket nyögik. Valóban megéri ez bárkinek is?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!