NEHAZUGGY

Ehhez nem pofa kell, hanem négy darab kétharmad

Molnár Bálint | 2022. Július 10, Vasárnap | 10:32

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Biztos látta már mindenki – akinek készült – az alábbi remekbe szabott, Goebbels-emlékdíjra érdemes alkotást, bár abban nem vagyok biztos, hogy el is gondolkodott azon, hogy miért nincs az a háborús inflációba tekert cifra nyomorúság, amelynek nyomán a kormány egyszer kivételesen nem propagandára költi azokat a közpénzmilliárdokat, amiből a populáció valamely rászoruló része kibekkelhetné a napról napra dráguló élet nehézségeit.

Hát igen. Miután nincs egyetlen ország Európában, ahol olyan brutálisan drágult volna a kenyér, a hús és a gyümölcs, mint Magyarországon, miután ársapka ide vagy oda, az európai uniós országok közül csak Litvániában és Bulgáriában drágulnak jobban az élelmiszerek, miután az élelmiszerek általában vett drágulását jelző kétjegyű szám immár kettessel kezdődik, és rohadt sokéves rekordot döntött az infláció, miután a tisztesség és becsület kormánya elintézte, hogy 2022 első félévét mintegy 3000 milliárd forintos hiánnyal zárja a magyar költségvetés, és miután minőségi kultúrára vagy pedagógus béremelésére nem fussa Európa gazdasági zászlóshajójának és gőzmozdonyának, marad a vetítés. A patikamérlegen kimért fekete-fehér háborús nyomasztás, paráztatás versus színes, full HD minőségű vizuális propaganda a Magyarország nevű földi paradicsomról.

Itt tartunk. A szomszédos országot sújtó borzalmas háborúból csinálnak önfényező kormánypropagandát. Bevágják a romokat, a szenvedést, a véres tragédiát, és mellé pakolják, a színes, vidám, gondtalan Magyarországot, amely nem hagyja magát, és amely a demokratikusan megválasztott kormányának köszönhetően boldog és hálás az olcsó csirkefarhátért. Ukrajnai civilek ezreinek szenvedését, földönfutóvá válását és halálát használják fel arra, hogy elmaszatolják azt az irgalmatlan inflációt, azt a körvonalazódó összeomlást, amely jelentős részben a 2010 óta tartó unortodox gazdasági ámokfutásuk egyenes következménye.

Amikor konjunktúra volt, pénzbőség volt, de ők nem tartalékoltak, hanem a háztáji strómanhálózatot hizlalták.

Amikor leszarták, hogy a jövedelemkülönbségek és a társadalmi egyenlőtlenségek nőnek, amikor folyamatosan hiányt termeltek, amikor elpocsékoltak egy évtizedet bűnös költekezésre és a NER-klientúra konszolidálására.

Amikor az eggyel korábbi válság, a koronavírus-járvány idején is gátlástalanul égették az egyre szerényebb tartalékokat, amikor újratermelték az államadósságot anélkül, hogy az akkor nehéz helyzetbe került sokakon érdemben segítettek volna.

Amikor a járványmizéria enyhülése után is úgy loptak, mintha örökké tartana az aranykor, amikor a választási kampányban csontig kiürítették a kasszát.

És igen. Miután Putyin semmibe vette a felcsúti békeharcos moszkvai békemisszióját és nekirongyolt Ukrajnának, stratégiai nyugalomba rándulva hirdették, hogy ha ők nyerik a választást, mi mindenből kimaradunk. Aztán most, hogy a moszkvai nagybeteg ötödik hónapja mészárolja Ukrajnát, a stratégiai nyugalomból háborús infláció lett. És az üres, primitív mantra, hogy ők tudják a megoldást: a béke az egyetlen megoldás. Le is forgatták rögtön ennek a háborús inflációs förmedvénynek a második felvonását is, ha már Rogán Bűnöző Antal minisztériuma tízszer több pénzből nyomhatja az agymosást, mint tavaly. Ők így védekeznek a háborús infláció ellen: a propagandába ölt csilliárdokkal, a számolatlan közpénzekből legyártott ilyen és hasonló ízléstelen, Rákosit megszégyenítő propagandaművekkel. Csak éppen azt nem volt pofájuk még a narrátor szájába adni, hogy az ukránok igazán feltehetnék végre a kezüket az agresszor tömeggyilkosok előtt, és akkor egyből semmi bajunk nem lenne, mert a magyar gazdaság helyreállása, a háborús infláció megszűnése attól függ, hogy az ukránok jobb belátásra térnek.

Bármilyen hihetetlen, mindenki békét szeretne. Csakhogy erre semmi, de semmi ráhatása nincs a kommunikációra szakosodott korrupt kormánynak, akárhányszor akárhány millióért öklendezik is fel a nyilvánvalót. Márpedig ha arról forgatnak propagandafilmet, hogy csak akkor lesz stabil a forint, csak akkor lesz vége a háborús inflációnak, csak akkor áll meg a magyarok jövedelmének értékvesztése, ha vége a háborúnak, ha a béke az egyetlen megoldás, azzal elismerik, hogy alkalmatlanok a gazdasági válság kezelésére. Vagyis egy ilyen kormánynak, amely deklaráltan nem képes választ adni az országot sújtó kihívásokra, le kell mondania. Erről szól ez a gyalázatos alkotás. Hogy ötletük nincs, mit lehet kezdeni az inflációval, a rohadalom gyenge forinttal, egyáltalán az egész recesszióközeli állapottal, úgyhogy abban reménykednek veszettül, hogy vége lesz a háborúnak, és minden megoldódik magától. Addig is két dolog biztos. Hogy ők nem tehetnek semmiről. És hogy a szankciók hosszabbítják meg a háborút. Nem a tömeggyilkos terrorista, hanem Brüsszel.

Oké. Ha a szankciók hosszabbítják meg a háborút, akkor abból az is következik, hogy az Orbán-kormány a háború meghosszabbítására szavazott, nem? De. Miért? Ha a szankciók meghosszabbítják a háborút, akkor mi a terv? Minden maradjon úgy, ahogy van, Putyinnak meg kell hagyni a bevételeit, vissza kell édesgetni a nemzetközi asztalokhoz, és meg kell ígérni neki, hogy becsszó, ezután hátratett kézzel szurkolunk a győzelméhez? És arról mit lehet tudni, hogy a kormány konkrétan milyen erőfeszítéseket tesz a békéért? Már azon kívül, hogy kormánybiztost kapott a mohácsi csata, hogy mindenért Brüsszel a hibás, és hogy általában ott zsarolják, mocskolják, rágalmazzák a nyugati szövetségeseiket, ahol nem szégyellik?

Azt olvastam, hogy ehhez a Rákosiék legkeményebb propagandáját megszégyenítő szennyhez pofa kell. Szerintem ehhez nem pofa, és talán még csak nem is gyomor kell. Ehhez zsinórban négy darab kétharmad kellett. És igen, működni fog minden bizonnyal. Ahogy a járvány idején is propagandára költöttek tíz-, ha nem százmilliárdokat ingyen tesztek, maszkok, kézfertőtlenítők helyett, és milyen jól tették. Ötvenezer ember holttestére felkapaszkodva, a saját imázsát építgetve, őfelsége behúzta a negyedik kétharmadot. Ez a mocsok ennek az országnak szól. Amelyik képes több mint egy évtizede hatalomban tartani azokat, akik szétlopják, tönkreteszik, és mindennek a tetejébe most ártatlan emberek ezreinek szenvedését, földönfutóvá válását és halálát használják fel arra, hogy elmaszatolják saját bűnös ténykedésüket.

Korábban még talán az ember kínjában elröhögte magát az Észak-Koreát idéző kommunikációs maszlagaikon, de ezen már nem lehet röhögni. Még kínjában se viszi rá semmi az embert. Ennek az országnak vége. Erkölcsileg mindenképpen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!