Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A brüsszeli bürokraták biztosan csinálnák miatta a palávert

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Drága az élet? Megfizethetetlen az élelmiszer, egekben az euro árfolyama, semmi nem úgy alakul, ahogy azt a kormány és az Orbán Viktorra szavazók várták? A megoldás rendkívül egyszerű: el kell kezdeni baszogatni a civil szervezeteket és a független médiát. Kocsis Máté nem először feszegeti ezt a témát, hiszen itt egy remek alkalom, hogy kire kell uszítani az egysejtűeket. A civil szervezeteknek két típusa létezik. Vannak a jók – ezeket a kormány finanszírozza közpénzből vagy közvetlenül, vagy különféle alapok és alapítványok közbeiktatásával, és természetesen a Fidesz érdekeit szolgálják és védik -, és vannak a rosszak. A rosszak aljas dolgokat tesznek, például jogi segítséget nyújtanak azoknak, akiknek szüksége van rá, de megfizetni nem tudják. Aztán olyan rossz civil szervezetek is vannak, melyek a rászorulókon próbálnak segíteni, a hátrányos helyzetű családokat támogatják, az ilyen családban élő gyerekeket segítenek megfelelő oktatáshoz juttatni, felzárkóztatni. Megint mások a családon belüli erőszak áldozatait segítik túljutni a traumán, hajléktalanokról gondoskodnak. De akár ilyen besorolást kaphatnak az állatmenhelyek is. Tehát általánosságban elmondható, hogy az államtól vesznek át olyan feladatokat, melyeket az állam nem végez el, de a finanszírozásra sem szán különösebben sok pénzt. Lehetőleg keveset sem.

Ezért aztán nem túlságosan nagy csoda, ha ezek a szervezetek megpróbálnak pénzt szerezni, nemzetközi pályázatokon például. És abban a pillanatban, hogy külföldről érkezik támogatás, veszélyt jelentenek a magyar kormányra. Legalábbis Kocsis Máté szerint. Ezért őket – és persze a független sajtót – a titkosszolgálatoknak kell ellenőrizni, nehogy a nagy segítés közben összeesküdjenek a kormány megbuktatása céljából. Mert hát ezek a szervezetek sok emberrel találkoznak, akár befolyásolhatják is őket. Mit lehet tudni? Talán miközben tüzelőt és ételt visznek nekik, vagy a fekélyes lábukat gyógyítják, esetleg tanítják olvasni a gyereket, nyugtatják az anyát, akit rommá vert a férje, közben arra buzdítják őket, hogy menjenek az utcára, ragadjanak fegyvert, és döntsék meg erőszakos módon a kormányt.

Itt van például az Igazgyöngy Alapítvány. Miután az alapítványok és egyesületek adóbevallása nyilvános, nem kell különösebb mágusnak lenni ahhoz, hogy kiderítse az ember, honnan van bevételük. Kapnak egyszer az államtól. Nem extra pénzt – ilyesmire nem költ a közpénzt kezelő kormány, sokkal fontosabb például az, hogy Rákay Philip filmet rendezhessen, aztán itt a sok felújításra váró parókia, és még nem is beszéltünk a kitömött döglött állatokat bemutató kiállításról, ami – lássuk be – mégiscsak nemzeti ügy -, csak a normatív támogatást kapják, amiért oktatási feladatot vállalnak át az államtól. Vannak bevételeik minisztériumoktól, és elég sok pénz érkezik az Európai Uniótól, valamint külföldi szervezetektől is. Borzalom, de még Soros-szervezettől is. Na, most az Igazgyöngy is bekerül a titkosszolgálat által megfigyelni remélt csoportba? Mert esetleg szervezkednek a kormány ellen? Szerintem elég nekik a maguk baja, de azért még egyáltalán nem kizárható, hogy az ilyen alapítványok is felkerülnek egy listára, ami egyelőre még csak Kocsis Máté fejében létezik. Elméletileg. Azt már tudjuk Lázár János kirohanásai óta, hogy a civil szervezetek veszélyesek a hatalomra, nem véletlenül rohanták le annak idején az Ökotársat, és az sem a balsors műve, hogy évek óta minden követ megmozgat a kormányzat, hogy eltapossa Iványi Gábort – személyében -, és mindazokat a szervezeteket, melyekhez neki köze van. Biztosan lesznek azért kivételek, a CÖF például, mert az ő munkálkodásuk társadalmilag hasznos, és lényegében megfizethetetlen. És a bevallásukból nem is derül ki, hogy pontosan honnan vannak bevételeik, szemben mondjuk az Igazgyönggyel, ahol ez tételesen kiderül.

A független médiát pedig természetesen célszerű baszogatni, ha már teljesen felszámolni nem sikerült. Pedig a kormány igazán mindent megtett a cél érdekében, de sajnos nálunk még nem megy annyira egyszerűen, hogy simán be lehessen tiltani ezeket, bezárni a szerkesztőségeket, börtönbe hurcolni az újságírókat. Bosszantó kellemetlenség, de a hülye brüsszeli bürokraták biztosan csinálnák miatta a palávert, az meg most nem hiányzik, így is van elég baj. Azonban országon belül is van baj, méghozzá egyre több. Ha az évek alatt sokkal kevesebb pénz veszítette volna el közpénz jellegét, ha az uniós támogatásoknak legalább a fele hasznosult volna, akkor most nem lennénk ekkora szarban. Az üres kassza, a romló forint, az emelkedő infláció, és az égbe szökő élelmiszerárak nem jelentenek jót az álmoskönyvek szerint. A kormány persze úgy kalkulál, hogy van még négy évük stabilizálni a hatalmukat, de néha nem minden úgy sikerül, ahogy azt tervezik az okosok. Biztos, ami biztos, a civil létnek és a függetlenségnek még a csíráját is ki kell irtani. Ha már a társadalmat nem célszerű irtani, mert valakinek csak ki kell termelni azt a jövedelmet, amiből van mint ellopni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.