NEHAZUGGY

Nincs olyan, hogy magyar és magyarabb

Lázár Gergő | 2022. Június 5, Vasárnap | 10:30

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Novák Katalin azt mondta: a nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között.

A magyar az magyar s pont.

Ahogy a házasságban is ki kell mondani az igent nap mint nap, úgy a magyarságra is nap mint nap igent kell mondani – fogalmazott.

Természetesen értem, hogy a nemzeti összetartozás napját tartottuk tegnap – azt most hagyjuk, hogy pontosa mi is ez, hiszen én nem is vagyok magyar, legalábbis a Fidesz szerint egészen biztosan, úgyhogy nem érthetem -, ám a még majdnem frissen megválasztott köztársasági elnöknek azért nem ártana olyan beszédeket mondania, amelyeknek legalább értelme van a pátoszon túl. Mert hogyan is kellene érteni azt, hogy nap mint nap igent kell mondani a magyarságunkra? Miként lehetünk még magyarabbak? Már azt leszámítva persze, hogy fideszessé vedlünk át, hiszen mint tudjuk, a legmagyarabb magyarok azok, akik támogatják a drága miniszterelnököt és pártját. Ők a hazafiak, az ország jövője, míg velük szemben élnek pár millióan Magyarországon olyanok, akik mocskos hazaárulók, hiszen nem támogatják a Pártot.

Ők egy családot – maffiacsalád – képeznek, ahol a családtagok közösen gyűlölnek mindent és mindenkit. Ők keresztények, de olyan gyűlölet van bennük, mint szinte senki másban. Képtelenek arra, hogy felfogják, létezhet más véleménye is az embernek mint az, amivel ők rendelkeznek. Nem kötelező gyűlölni a másikat csak azért, mert másként gondolkodik, de hát nem erre tanította őket Orbán, aki jelenleg is több fronton harcol. Háborút vív Brüsszellel, Sorossal, a genderterroristákkal, a teljes hazai ellenzékkel és emellett még kénytelen harcolni Zelenszkij ukrán elnökkel is. De Orbán derekasan megküzd az ellenfelekkel, hiszen ő igaz magyar, akinek kegyetlenül fáj Trianon. Mert mint tudjuk, az magyar csak igazán, akinek fáj Trianon.

Nováknak abban igaza van, hogy a magyar az magyar, csakhogy pont ők azok, akik különbséget tesznek magyar és magyar között. Ők ásták azt az elképesztően mély gödröt a nemzeti – fideszes – szavazók és a nem fideszes magyarok közé. Ők azok, akik gyűlölnek több millió magyart. Nem attól lesz valaki hazafi, hogy szétlopja az országot, hanem attól, hogy minden erejével azon dolgozik, hogy ez az ország egy jobb és élhetőbb hely legyen. Megkaptak hozzá mindent, amire csak szükségük volt, mégis csúfos kudarcot vallottak. De ezt nem ismernék el, inkább patetikus, teljesen értelmetlen kijelentésekkel bombázzák a szavazók tömegeit, akik ugyan nem értik Novák beszédét – nem is nagyon van rajta mit érteni -, de nagyon boldogok tőle.

Novák nem testesíti meg a magyarságot, még akkor sem, ha ezt szeretné kegyetlenül. Ő is csak egy báb Orbán kezében, aki arról beszél, hogy az orosz agresszió nem elfogadható, vagy hogy alacsony a pedagógusok fizetése, de kormányzati parancsra aláír minden olyan törvényt, amely ezekkel a nemes álláspontokkal tökéletesen ellentétes. Ettől még Novák ugyanolyan magyar, mint mi valamennyien, de sokakkal ellentétben ő nem a haza, hanem Orbán érdekeit képviseli. Mint ahogy az is kimondható, hogy a határon túliak megsegítése nem azért történik, mert Orbán annyira szereti őket, hanem azért, mert sokan sajnálatos módon könnyen megvásárolhatóak. Nem arról van szó, hogy ne kellene segíteni a külhoni magyaroknak, de azért véleményem szerint valami határt kelleni szabni a támogatások kapcsán.

Mert hát végső soron arról van itt szó, hogy a ma már Romániában, Ukrajnában vagy Szerbiában élő magyarok a magyar adófizetők pénzéből kapnak komoly támogatásokat. Nem ide adóznak, nem itt élnek, mégis egy olyan emberre szavaznak, aki magyarok millióinak életét nyomorítja meg. Persze ezt ők nem így látják, hiszen Orbán templomokat, iskolákat, óvodákat adott nekik, és mindent megtesz azért, hogy elhitesse velük, ők valóban számítanak. Orbán taktikája pedig bevált minden egyes szavazás alkalmával, hiszen a külhoni magyarok nagyon nagy többsége rá voksolt. Megértem én az ő szemszögükből, de véleményem szerint felelőtlenség úgy szavazni, hogy vagy fogalmuk nincs a hazai helyzetről, vagy nem kívánnak vele foglalkozni, hiszen nekik csak is a saját körülményeik fontosak.

Én ugyan már jó ideje nem Magyarországon élek, de magyar vagyok, és maradok is életem végéig. Ez már sehogy sem tud megváltozni, hiszen magyarként nőttem fel. Lehet, hogy megvetem a magyar politikát, és hetente ég a pofámról a bőr a magyar kormány miatt, de ettől még a szülőhazámat nem tagadom meg. Az ország ugyanis nem egyenlő Orbán Viktorral, aki jelenleg még hatalomban van, de egyszer vége lesz az uralkodásának, és akkor talán újra esélyt kaphatunk arra, hogy demokráciát alakítsunk végre ki. Az persze más kérdés, hogy készen állunk-e erre, és van-e rá igény.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!