Április 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


„Szégyen, hogy 79 éves koromban ételért kell sorba állnom”

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„Magyarország, te szent nagy békesség
melled élettől dagad.
Van kenyered, van vized elég,
mégis éhezik sok szegény fiad.”

Choli Daróczi József 

Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület május utolsó előtti szombatján ismét vendégségbe hívta mindazokat a debreceni felebarátainkat, akiknek nehéz sors jutott. Már jóval egy órával a kezdés előtt legalább ötvenen álltak a sorban, és folyamatosan jöttek az ételre várók. A hónap vége bizony sok kisnyugdíjast, többgyermekes családot állít megoldhatatlan feladat elé, hatalmas kihívás, hogy a kevéske pénzből a hónap utolsó napjaiban is meleg ételt tegyenek az asztalra. Van, amikor még kenyérre sem igen futja.

Gyakorlatilag arra kényszerülnek itt Debrecenben is nagyon sokan, hogy lessék, hol osztanak ingyen ételt a civilek. Ebben az évben talán most volt a legtöbb vendégünk. A Morzsaparti végén úgy becsültük, hogy mintegy 160 felnőtt és gyermek hétvégéjét sikerült valamivel könnyebbé tennünk. Sokan vittek ételt otthon betegeskedő férjnek, feleségnek, családtagnak is.

Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk többféle étellel kedveskedni a vendégeinknek. Volt paprikás csirke, savanyúság, édesség, rengeteg péksütemény, banán, alma és természetesen friss kenyér. A végén még repetát is tudtunk adni, így a családosok is legalább 2-3 napi élelemmel tudtak hazamenni.

Valószínűleg a magas inflációnak tudható be, hogy a vendégkör teljesen megváltozott. Már most látszik, az elmúlt hónapok történései újabb emberek egzisztenciáját roppantotta meg. Soha ennyi kisnyugdíjas nem állt sorba ételért, és számuk egyre nő. Megdöbbentő volt hallani mikor egy idősebb hölgy kifakadt: Szégyen, hogy 79 éves koromban ételért kell sorban állnom”. Majd könnyezve tette hozzá, soha nem gondolta, hogy élete vége felé oda jut, hogy az alig 100 ezer forintos nyugdíjából nem tudja magát fenntartani. Nekem a csirke farhát is luxus, húst csak ilyenkor eszem, hála önöknek”.

Egy másik idősebb vendégünk megköszönte az ételt mielőtt elment, és szomorúan mondta: „Hálás vagyok Istennek, hogy Önök vannak. El sem hiszik, de így legalább hétfőn ki tudom váltani a gyógyszereimet.”

Legalább negyven kisebb és nagyobb gyermek jött szüleivel a Morzsapartira, ennél szomorúbb látványt nem nagyon tudunk elképzelni. Úgy hisszük, mindannyiunk felelőssége, hogy Magyarországon, a 21. században egyetlen éhező gyermek sem legyen. Ez a szám  azonban növekszik, nagyon sok gyermek bizony hétvégén éhesen fekszik le, ha nincs valahol ingyenes ételosztás. 

Talán egyszer megérjük, hogy lesz olyan állami vezető, aki tényleg sámlit fog, kiül a szegények közé, és legalább meghallgatja őket. Szomorú, hogy a társadalom peremén élők zöme számára már a remény is elveszett, esélyük sincs arra, hogy életük egy kicsit jobb legyen.

Mivel jövő héten Gyermeknap, így mi is igyekeztünk ajándékokkal kedveskedni a szüleikkel érkező gyermekeknek. Kiosztottunk rengeteg könyvet, játékot, majd labdákat és kerékpárt sorsoltunk ki. A legszebb ajándék számunkra a gyerkőcök fülig érő szája, hiszen senki sem ment haza üres kézzel.

Tisztelettel köszönjük mindazoknak a támogatását, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a Morzsaparti vendégei gazdagon felpakolva mehettek haza.

Az egyesület asszonyai főzték a finom főételt. Köszönjük a Diti Pékségnek és a Lipóti Pékségnek a rendszeres segítséget. Hálásak vagyunk Zsoltinak az almáért, K-né Marikának a banánért,  Vikinek a kókusz golyókért, Anikónak a plüss nyusziért, a Jusztin házaspárnak a sok plüss játékért és az édességért. Erikától kaptuk a labdákat, V. Tibortól pedig a gázpalackot és a kerékpárt. Köszönjük a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületének adományát. Az egyesület „egyenpólójával” Viki és Misi lepett meg bennünket. 

A debreceni Morzsaparti csapat legközelebb július 23-án hívja vendégségbe a cívis városban élő nehéz sorsú embereket. (A júniusi Morzsaparti az egyesület tagjainak elfoglaltsága miatt elmarad.) Kérünk, minden jóérzésű honfitársunkat, támogassa, segítse munkánkat.

Tiszteletteljes kéréseink:

• Várjuk debreceni éttermek, pékségek, jelentkezését, akik partnereink lehetnének abban, hogy még gyakrabban rendezhessünk Morzsapartit a városban;

• Várjuk a Morzsapartira a felajánlásokat, ételt, TARTÓS ÉLELMISZERT, gyümölcsöt, burgonyát, süteményt korlátlan mennyiségben;

• Számítógépeket, laptopokat is örömmel várunk;

• Önkéntes segítőket is jó szívvel fogadunk, akik úgy érzik, tenni akarnak valamit a szegényekért;

• Pénzbeli adományokra is számítunk. Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület számlaszáma: 11600006-00000000-9356897, Erste Bank. Email-cím: [email protected].

Az ország nehéz helyzetben van, nagyon sokak már felélték az utolsó tartalékaikat, a szegények, még szegényebbek lettek. A kilátástalanság napról, napra nő, mind többen szorulnak a társadalom peremére, egyre többen élnek a „láthatatlan” Magyarországon.

Bízunk abban, hogy mind több debreceni honfitársunk szíve nyílik meg, és egyre nagyobb számban lesznek azok, akik segítik az egyesület munkáját. Meggyőződésünk, hogy az emberi jóságra és szeretetre talán még soha nem volt olyan szükség szeretett hazánkban, mint napjainkban. A gyűlölködés, a kirekesztés nem vezet sehova. Higgyünk a szeretet és az emberi jóság erejében.

Mutassuk meg az emberi szeretetet és jóságot nem lehet legyőzni. Segítsünk abban, hogy egyre többen higgyenek abban, hogy azért mert szegények, ugyanolyan emberek, mint azok, akiknek az élet napos oldalán jutott hely. Fogjuk meg a segítséget kérő kezeket, örüljünk, hogy adhatunk. Egy kis melegségre és emberségre minden felebarátunknak szüksége van.

Napjainkban különösen fontosnak gondoljuk XVI. Benedek pápa üzenetét: Egy társadalom emberiességnek legfőbb mércéje az, hogy hogyan bánik a szegénnyel, az időssel, a beteggel, a gyöngével”.

Lipcsei Andrea

az egyesület vezetője

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.