NEHAZUGGY

A béke nem képzelhető el áldozatok nélkül

Lázár Gergő | 2022. Május 12, Csütörtök | 19:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Rengeteg a változás, ömlik a fegyver Ukrajnába, és ettől kezdve vannak ukrán katonai sikerek” – emelte ki a biztonságpolitikai szakember, aki kiemelte:

Ukrajna jelenleg nem akar tárgyalóasztalhoz ülni, mert abból indul ki, hogy az idő neki dolgzik, mivel rengeteg fegyvert kap.

Nógrádi György elmondta, hogy véleménye szerint „Ukrajna úgy érzi, hogy neki nem sürgős a tárgyalás Oroszországgal. Oroszország előbb-utóbb kimerül. Hogy ez így lesz, vagy nem, az egy más kérdés”.

Persze mindenki tudja, hogy Nógrádi György a Fidesz egyik szószólója és olyan sületlenségeket képes mondani, mint nem sokan mások ebben az országban, mégis úgy hiszem, hogy érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, amelyet fentebb említett. A kormány kommunikációjában is többször megjelent az, hogy a nyugati hatalmak nem azon dolgoznak, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék a feleket és megálljt parancsoljanak a háborúnak, hanem azon, hogy minél több fegyvert adjanak el nekik. Nyilván a háború jó biznisz, ezt nem vitatja senki, de azért én abban nagyon nem lennék biztos, hogy Európa érdekében állna, hogy a háború folytatódjon akár évekig is egy, a kontinensen található országban.

Proxy-háborúkat a kontinenstől távol szokás folytatni, nem pedig egy szomszédos országban, hiszen megvan az esélye a harcok eszkalálódásának, amit senki sem akarhat. Inkább arról van itt szó, hogy az EU és az Egyesült Államok is esélyt akar adni az ukrán védőknek arra, hogy megvédhessék magukat a betolakodó oroszokkal szemben. A fegyverszállítmányok hiányában lehet, hogy ma már nem lenne háború az országban, de vélhetően ma már Ukrajna sem létezne. Konkrétan a fennmaradásuk most a kérdés, ezt nem túlzás kijelenteni. Lehet, hogy kevesebb ember vesztette volna életét a fegyverszállítmányok nélkül, de azért azzal nehéz lett volna együtt élni, hogy csak úgy kénytelenek voltak feladni a szuverenitásukat.

Ráadásul a magyar kormány nagy védelmezője a szuverenitásnak és a függetlenségnek is, ezért érthetetlen, hogy miért is vannak az ellen, hogy Ukrajna megvédje magát. Az tény, hogy nem Ukrajna kell, hogy az az ország legyen, amely tárgyalóasztalhoz kéreti az oroszokat, hiszen ez azt jelentené, hogy kész bizonyos kompromisszumok megkötésére. Ha az oroszok kerülnének végre olyan helyzetbe, hogy erre kényszerülnének, akkor ez a háború úgy végződhetne, ahogy annak kell. Ez pedig nem más, mint hogy az oroszok feladják a háborút, és idővel elfogadják a rájuk kiszabott büntetés. Nem maradhat ugyanis büntetlenül az, hogy ok nélkül megtámadtak egy szuverén országot Európa keleti csücskében.

Egyszerűen morálisan elítélendő az, ha valaki az oroszokkal van ebben a helyzetben, márpedig nem csak a kormány, hanem sok millió magyar is így gondolkozik. Tudom, hogy ez a kormánypropagandának is köszönhető, önmagában csak ezzel viszont nem magyarázható a kialakult helyzet. A korábban az országunkat bábállamként fenntartó oroszok – akkor még szovjetek – a történelem során igen kevés esetben törekedtek a békére. Állandó jelleggel területi követeléseik voltak, és egy olyan szuperállamot akartak létrehozni, amelynek ők lettek volna az irányítói. Most Putyin vélhetően ismét ezzel próbálkozik meg, de a nyugati hatalmak segítségének köszönhetően erre esélye sincs.

Az ukránok nem fogják megadni magukat és sem az EU, sem pedig az Egyesült Államok nem fogja hagyni, hogy az oroszok csak úgy bevegyék Ukrajnát. Ezt el kellene végre fogadni, mint logikus, érthető lépést, és nem kellene állandó jelleggel megkérdőjelezni. Az tény, hogy az Egyesült Államoknak érdekében áll az oroszok meggyengítése, de hát ez a történelem során mindig is így volt. Ez egy alapvetően helytelen gondolkodás, de jelen állás szerint érthető, hogy miért akarna egy nagyhatalom meggyengíteni egy olyan országot, amely Európa és vele a világ békéjét fenyegeti. Az oroszokat móresre kell tanítani, és meg kell nekik mutatni, hogy nem támadhatnak meg egyetlen országot sem következmények nélkül. Aki ezt nem érti meg, az nem tudom, milyen mentalitással rendelkezik.

Nógrádi és hozzá hasonlóan még pár kormánypárti elemző butaságokat beszél, és csak a szkeptikusoknak ad muníciót az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel. Nyilván egy komoly geopolitikai átalakulás előtt állunk, de a történelem során ilyenek tucatjai történtek, ez kvázi normális dolog. Véleményem szerint pozitív változás, hogy végre Európa lecsatlakozik az orosz gázról, és végre maga próbálja megoldani az ellátását, ezzel elkerülve, hogy a jövőben bármikor is ki legyen szolgáltatva az oroszok kegyének. Lehet, hogy most fájni fog, de más választásunk nagyon nincs. Nem most, hanem már évekkel, évtizedekkel ezelőtt meg kellett volna tenni ezt a lépést.

Lehet – sőt biztos -, hogy a magyar kormánynak nem kedvez ez a döntés, de egy szövetség tagjai vagyunk, ezért kénytelenek vagyunk betartani az írott szabályokat, és alkalmazkodni a többséghez. Arról nem is beszélve, hogy erre a változásra szükség van. Az oroszokat meg kell büntetni, még ha ez sokaknak fájni is fog. De valamit valamiért, még soha nem értek el komoly történelmi célokat áldozatok nélkül. Ez a mostani helyzet is ilyen.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!