Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A némaság nem egyenlő a béke támogatásával

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Milyen célt követ a német parlament a háborúban való részvétellel? Mert ne áltassuk magunkat, a nehéz fegyverek szállítása csak egy lépésre van a háborúban való aktív részvételtől, és biztosak lehetünk benne, hogy az oroszok ezt a lépést pontosan így is értelmezik. Nem volt véletlen, hogy pont egy nappal a parlamenti döntés előtt állították le a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat: Az intézkedést figyelmeztetésnek szánták Németország irányába.

Továbbá: Érdeke-e Németországnak, a német polgároknak, ebben a háborúban részt venni?

És ebből következően: Mi az ország érdeke, helyes-e eszkalálni vagy inkább megfékezni kellene az orosz-ukrán háborút?

Ez a Neokohn nevű portál egyik szerzőjének véleménye, amivel nekem van némi problémám. A németek valóban fegyverek szállítanak az ukránoknak, de mégis mit kellene tenniük? Ki kellene maradniuk úgy a háborúból, mint a magyaroknak? Azzal, hogy hagyunk egy népet elveszni, nem teszünk jót senkinek, márpedig ha rajtunk múlna – pontosabban a magyar kormányon – pontosan ez történne. Mindenki a békés megoldásról beszél, de mikor voltak hajlandóak az oroszok békés megoldásra? Mikor mondták azt, hogy oké, üljünk le a tárgyalóasztalhoz és beszéljük meg a dolgainkat? Putyin teljesen megőrült, és a Szovjetunió újbóli létrehozásán dolgozik, ez nem titok. Ezt csak az nem látja, aki nem is akarja látni.

Vajon a finnek és a svédek miért gondolták meg magukat, és miért tárgyalnak a NATO-hoz való csatlakozásról? Nem akarják azt, hogy védtelenek maradjanak az oroszokkal szemben, ha Putyin egyszer csak úgy dönt, hogy neki kellenek az északi területek, és lerohanja ezt a két országot. Mert ne felejtsük el, bármennyire is független, teljesen más nyelvet beszélő népekről van szó, katonailag messze nem olyan jelentősek, hogy önmaguk komoly ellenállást jelentsenek az esetlegesen előrenyomuló oroszokkal szemben. Lehet, hogy az ukránok ellen nem vált be a taktikájuk, és úgy tűnik, hogy képtelenek megnyerni a háborút, de azért azt lássuk be, hogy ha Ukrajna nem is egy gazdaságilag és katonailag erős hatalom, azért egy hatalmas országról van szó, és sok millió ellenálló civilről.

Arról nem is beszélve, hogy a Nyugat fegyverekkel és védelmi eszközökkel segíti őket, amelynek hatására képesek kitartani az orosz megszállókkal szemben. Ha ez nem lenne, akkor már lehet, hogy elbuktak volna az oroszokkal szemben, ami hazájuk feladását jelentené. Ez akarja vajon a cikk szerzője is? Azt, hogy senki se szóljon bele a két nép dolgába és hagyjuk, hogy egy európai országot csak úgy ok nélkül lerohanjon és elpusztítson Oroszország? Mert a békés megoldás lényegében az, hogy sajnálkozunk ugyan, de elfogadjuk, hogy a szomszédos országot elpusztítják. Ez történt a boszniai háború során is, egészen addig, ameddig a NATO be nem szállt, és véget nem vetett az elképesztő vérengzésnek. Mi történt volna, ha ezt nem lépi meg a szövetség?

A fegyverek szállítása nem a konfliktus eszkalálásával egyenértékű, hanem annak befejezésére tett kísérlet, hiszen ha az oroszok vereséget szenvednek, akkor legközelebb meggondolják, hogy szembeszálljanak-e egy, a Nyugat által támogatott európai országgal. Viszont ha hagyja Európa, hogy minden gond nélkül elpusztítsák Ukrajnát, akkor könnyen mi is hasonló helyzetbe kerülhetünk. Lehet és kell is tárgyalni, és a békés megoldást keresni, de kétlem, hogy a háttérben, diplomáciai úton ne történnének hasonlók. A szép szó viszont nem mindig segít, elég megnézni Orbán és az EU viszonyát. Az Európai Unió évekig próbálkozott a szép szóval, és ez hova vezetett? Ma Orbán úgy tartja az EU-ban Magyarországot, hogy lényegében egy diktatúrát épített ki a magyar és uniós adófizetők pénzéből. Viszont Putyin sokkal brutálisabb, mint Orbán, nála még értelme sincs megpróbálkozni azzal, hogy csak és kizárólag békés módszerekkel próbálják megállítani. Pláne ha azt is figyelembe vesszük, hogy akár az is előfordulhat, hogy Putyin haldoklik, ezért élete végén megpróbálja véghezvinni azt, amiről évtizedek óta álmodozik, de soha nem merte meghúzni.

Putyinnak nincs vesztenivalója, de az EU-nak és vele egész Európának van. Ukrajnát meg kell védeni minden lehetséges eszközzel, amely nem veszélyezteti egy harmadik világháború kirobbanását. Magyarország kormánya nem ezt az utat követi, ami szíve joga, de szíve joga a német kormánynak is dönteni arról, hogy miként kíván segíteni az ukránokon. Ha a német állampolgárok ezzel nem értenek egyet, akkor majd szóvá teszik ezt, ők nem arról híresek, hogy mély kussban nézik azt, ahogy a kormányuk azt tesz, amit csak akar. A németek sem bírálnak minket azért, mert gyáva módon lényegében Putyint támogatjuk, ezért nekünk sem kellene most a német kormányt azért minősíteni, mert ők fegyverekkel kívánják támogatni az ukránok hazájukért és saját szabadságukért vívott küzdelmét. Ez egy olyan háború, amelynek nem lehet győztese, de vesztese annál több.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.