NEHAZUGGY

Ennek így nem sok értelme van

Lázár Gergő | 2022. Április 27, Szerda | 19:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 412,710 forint, még hiányzik 2,587,290 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Én például őszintén nem tudom, hogy van-e lehetőség a Fidesz rendszerében legyőzni a Fideszt, de abban elég biztos vagyok, hogy a válaszhoz közelebb vinne, ha egyszer mi úgy együtt az ellenzéki oldalon tudnánk egy jó kampányt csinálni.

Ha végre egyszer nem magunkról, hanem a választókról beszélnénk egy választást megelőzően: annyi mindennel próbálkoztunk már, egy esélyt ennek is lehetne adni. Én teljesen egyetértek abban, hogy az ellenzéknek igazságtalan módon kisebb szelet jut a nyilvánosságból, mint a Fidesznek. De őszintén nem értem, hogy miért nem az a helyzet megoldása, ha a választópolgárok által is érzékelt problémákról beszélünk a nekünk jutó időben.

Ezt Ungár Péter, az LMP politikusa közölte Facebook-oldalán azt követően, hogy Hadházy Ákos kritizálta őt azért, mert egy vidéki kocsmába hívta beszélgetni a szavazókat. Számomra ezek a fenti sorok egyetlen dolgot bizonyítanak: az ellenzéknek halvány lila fogalma sincs arról, hogy mi lenne a feladata, és azt a feladatot hogyan teljesítse. Nem értik meg, hogy a magyar embert nem érdekli az unió, a komoly szociális kérdések, vagy az oktatás helyzete, a magyar embert a saját pénztárcája érdekli, sokszor semmi más. Ha olcsóbb a kenyér a boltban, vagy olcsóbb az üzemanyag, esetleg a gáz, akkor meg fogja köszönni a az ország vezetőjének a munkát és újra meg fogja szavazni.

Ehhez természetesen szükséges a propaganda, ezt nem is vitatja szerintem senki, de a lényeg az, hogy populista, pár szavas kampányokkal kell eljuttatni a szavazókhoz az üzenetet. Őket nem érdekli egy több száz oldalas, esetlegesen jól kidolgozott kormányprogram, őket az érdekli, hogy lesz-e munkalehetőségük és az, hogy tudnak-e majd kenyeret venni a boltban, ha arra szüksége lesz. Teljesen fölösleges összetett kérdésekkel bombázni az átlag szavazót, hiszen nekik arról sincs sokszor fogalmuk, hogy nem Orbánra, hanem a Fideszre lehet csak szavazni a szavazólapon. Ezek az emberek hittek az előre megyünk, nem hátra kampányüzenetnek, hiszen az érthető, rövid és bugyuta volt. Nem kellett még csak igaznak sem lennie, hiszen mi a mértékegysége annak, hogy milyen irányba halad az ország?

Az ellenzéknek most, a választási vereséget követően nem azt kellene bizonyítania a társadalom előtt, hogy valóban alkalmatlanok lettek volna a kormányzásra, hanem azt, hogy képesek változni. Véleményem szerint minden, a választáson induló párt vezetőjének fel kellett volna ajánlania a lemondását, de mivel ez jól láthatóan nem fog megtörténni, ezért fölösleges is erről beszélni. Idehaza senki sem szereti vállalni a felelősséget a tetteiért, vagy ha igen, akkor is kevesen vannak ezzel így. Viszont akkor milyen lehetőségei maradtak az ellenzéknek? Megtehetné, hogy szépen összeül, megbeszéli a teendőket, kidolgoz egy valódi tervet, átgondolja a stratégiáját, és amint ezzel megvan, közösen megpróbálkozik azzal, hogy eljuttassa üzenetét vidékre is. Nem úgy, hogy választások előtt pár héttel fórumokat tartanak, hanem úgy, hogy megismerik a helyi szavazókat, hagyják őket, hogy kérdezhessenek.

Számtalan módszer létezik arra, hogy ezeket az embereket végre az ellenzéki pártok is megismerjék, és feltérképezzék azt, hogy mégis miért ragaszkodnak ennyien a Fideszhez. Lehet itt a szavazatvásárlással jönni és a fenyegetésekkel – amelyek felől persze ne legyen semmiféle kétségünk -, de 3 millió ember biztosan nem csak azért szavazott rájuk. Anélkül, hogy az ellenzék megértené a vidékiek gondolkodását, soha nem szoríthatják meg Orbánt egyetlen választáson sem. Mint ahogy arról is meg kell feledkezni végre, hogy cizellált módon próbálnak meg üzenni a sokszor kevéssé cizellált társadalmi csoportoknak. Mari néni azt megérti, hogy rezsicsökkentés, meg olcsó kenyér, de azt már nem, hogy bérház-program vagy Európai Ügyészség. Őket ezek a témák nem érdeklik, mert nem befolyásolja a mindennapjaikat. Ezeket az embereket tehát ilyen programokkal teljesen fölöslegesen próbálják meg elérni, hiszen ez soha nem fog bekövetkezni. És persze tudom, a kormány kezében mérhetetlen összegek összpontosulnak és csak ők dönthetnek mondjuk egy árstopról vagy rezsicsökkentésről, de kizártnak tartom, hogy nem állhatna elő valamiféle javaslattal vagy stratégiával az ellenzék arra, hogy ezekkel felvegye a harcot.

Egy biztos: semmi szükség sincs az olyan fajta kommunikációra, mint amit Ungár művel. Ha valaha is az lesz az ellenzék célja, hogy kormányt váltson, akkor nem mutathatja magát ennyire gyengének. Ungár lényegében beismerte, hogy fogalma sincs, miért kaptak ki ennyire, és arról sincs fogalma, hogy hogyan tudnának ezen változtatni. Mennyire építő jellegű egy ilyen állásfoglalás az ellenzéki szavazók számára? Ezek után majd jobban el fogják hinni, hogy rájuk kellene szavazni? Az ellenzéknek össze kell kapnia magát, ha valamit is akar négy év múlva. Amennyiben ez nem történik meg, a történelem fogja ismételni magát és Orbán 2026-ban is letarolja a vidéket. Ha ez a cél, akkor nagyszerű terv ez, de ha más a cél, akkor ideje lenne hozzáfogni a munkához ahelyett, hogy saját maguk alkalmatlanságát bizonygatják.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!