NEHAZUGGY

Tényleg egy trágyadomb

Molnár Bálint | 2022. Április 25, Hétfő | 10:33

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„Az Emmi egyébként egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember”.

Mivel április 3-án akkorát csuszamlott az anyaföld Magyarországon, hogy a Holdról is látni lehetett, már aligha emlékszik bárki (már akihez egyáltalán eljutott a híre annak, hogy Magyarország régi és új kormánya legendásan bensőséges kapcsolatot tart fenn a korrupcióval), de ezt mondta Völner Pál bűnözőgyanús bűnöző Schadl György bűnözőgyanús bűnözőnek egy alkalommal, amikor a Kásler Miklós vezette emberminisztériumot szidta az állami fővégrehajtónak.

Senkire nem vet jó fényt, hogy egy kenőpénzekkel seftelő korrupt ex-államtitkár szavaira hivatkozik, azokkal érvel és mélyen egyet is ért velük, de az az igazság, hogy miután tegnap kiderült számomra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma tényleg képes volt/lesz fellebbezni a Fővárosi Törvényszék ama elsőfokú ítélete ellen, amelyben arra kötelezték a vízfejű tárcát, hogy adja ki, hány lélegeztetőgépet sikerült értékesíteniük, miután a magyar állam 300 milliárd forint közpénzért több mint 17 ezer darabot vásárolt (miközben a legpesszimistább járványügyi becslésekben sem szerepelt soha sehol, hogy 2000 lélegeztetőgépnél többre szükség lehet, és még ennyit sincs személyzet, aki működtessen), nincs mese, be kell látnom: Völner Pálnak tökéletesen igaza volt, van és lesz.

Az Emmi tényleg egy rohadt nagy trágyadomb. És nem csupán azért, mert azzal védekeznek, hogy a lélegeztetőgépek eladásáról nem áll rendelkezésükre semmilyen adat – miközben kormányhatározat kötelezte őket a gépek összeírására -, és mert ők úgy tudják, hogy nem kötelességük az adatigénylés miatt új adatbázist előállítani, hanem mert ezek után is rohadtul ők állnak az erdő felől:

„A baloldali sajtó a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletét arra használja fel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumát alaptalanul rossz színben tüntesse fel, megtévesztve az olvasókat”

– ezt voltak képesek felböffenteni Káslerék, megjegyezve, hogy minden más ezzel kapcsolatos híresztelés valótlan. Nem, nem vagyok ideges, ha véletlenül fel akarnám idegesíteni magam, akkor arra gondolok: végül is 3 millió ember erre szavazott, és ezt is fogja az arcába kapni. Egy 300 milliárd = 300 000 000 000 forintos brutális eszközparkról nincs semmilyen adatuk, de az alaptalan rossz színük miatt aggódnak. Nem vagyok ideges, csak jelezném, hogy ugyan ez a 300 milliárd forint közpénz nem éri el Mészáros Lőrinc vagyonát, de mondjuk egy random megye mélyszegény településeit azért már ki lehetne vakarni belőle a szarból. Ennyiben mégiscsak érdemes néhány szóban összefoglalni, mit művel a hobbi csontkovács minisztériuma.

Van egy kormányhatározat, amely elrendelte, hogy az emberi erőforrások minisztere a belügyminiszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter bevonásával határozza meg az értékesítésre szánt lélegeztetőgépek pontos mennyiségét, típusát és sorszámát. Ez az adat állítólag nincs meg Kásleréknek, úgyhogy meg vannak sértődve. Ezért felmerül a kérdés: ha nincs adat, akkor honnan tudják, hogy mit lehet eladni? Ha viszont eladtak lélegeztetőgépeket, akkor hol van a bevételről szóló adat? Hogy van az, hogy miközben egy random sarki boltot, kisvállalkozót, kereskedőt szarrá szopat a NAV, ha az utolsó csavarral nem tud elszámolni, mert nincs nyilvántartása róla, egy közpénz százmilliárdok fölött diszponáló minisztérium nem tartja nyilván a 300 milliárdos (!) lélegeztetőgép parkjában végbement változásokat, a bevételeit, kiadásait? Ennek a töredékéért egy mezei kisvállalkozót kerékbe törnek, felnégyelnek, tönkreteszik az életét, ezek viszont meg vannak sértődve. Ráadásul úgy, hogy az a maláj üzletember, akinek a cégétől a legtöbb lélegeztetőgépet vették (6400) a hatalmas lélegeztetőgép-biznisz után jachtot és magánrepülőt vett.

Már abba is belebukott volna minden demokratikus európai országban legalább egy miniszter, ha nem az egész kormány, hogy 9-10 millió lakosra 17 ezer lélegeztetőgépet vásárol úgy, hogy 2 ezer mellé sem tud megfelelő számú személyzetet biztosítani. Abba pláne belebukott volna, hogy a piaci ár több mint duplájáért, az Európai Unióban a legdrágábban szerezték be ezeket a gépeket, amelyeket senki nem látott, és most már azt is tudjuk, hogy nyilvántartás sincs róluk. Félő, hogy nemcsak az adatok nincsenek meg, de a lélegeztetőgépek se, a pénzből meg maláj, kínai és egyéb rosszarcú maffiózók zsírosodtak. Mimagyaroknak marad a kretén műsor: az Emmi nem tud/nem hajlandó elszámolni a rábízott közpénzzel. Jelen esetben 300-szor 1000 millió forinttal. Holott bírósági ítélet van arról, hogy virítani kéne a közérdekű adatokat. Ha pedig erre az a válasz, hogy nem rendelkezünk ezekkel az adatokkal, akkor ez annak a beismerése, hogy Kásler (Pintér és Szijjártó bevonásával) trehányul kezeli a közvagyont. Káslernek nemhogy fellebbeznie kellene, nemhogy sértődött közleményeket kellene kiadnia, de már erre a kis időre be se kéne mennie dolgozni. Nem tudom, rá és a bandájára nézve melyik az árulkodóbb: vállaltan alkalmatlan (eddig is tudtuk, csak nem sejtettük), vagy ennyire gátlástalanul hazudik bele a nyilvánosság pofájába.

Ebből a pofátlan maszatolásból alighanem az következik, hogy a hűtlen kezelés minősített esetével állunk szemben, ami miatt akkor is vádat kellene emelni az Emmi vezetői ellen, ha lejárt a mandátumuk, és Káslert már nem fogják visszatapsolni az ötödik Orbán-kormányba. Ugyanis közleményben tudatták, hogy hűtlenül kezelték a közpénzt, ha és amennyiben azzal nem tudnak elszámolni, mert nincs róla nyilvántartásuk, hogy mit adtak el mennyiért. E teljesen átlátszó titkolózás után felmerül a kérdés, hogy egyáltalán valaha megvoltak azok a lélegeztetőgépek abban a számban, amit állítottak az elvtársak, egyáltalán volt mit eladni az elajándékozás mellett, vagy csak a hasukra csaptak, leszámlázták, kifizették, majd a bizniszben résztvevők megosztoztak a zsetonon? Úgy értem, vajon az elajándékozás és az eladás csak az ócska fedősztori a lopásra? Tudom, hogy április 3-a után röhejes azzal jönni, hogy nincs még egy ország Európában, ahol egy ilyen bírósági ítélet következmények nélkül maradna, úgyhogy utolsó lehetőségként felvetem: talán az Emmi tényleg nem hazudott. Ha nem volt és most sincs eladnivaló horkolásgátló és lélegeztetőgépük, akkor azt nem is kell nyilvántartani, pláne a nyilvántartást nyilvánosságra hozni. 300 milliárd forint közpénz pedig igazán nem nagy ár azért az áldásos munkáért, amit Kásler – Szijjártó és Pintér bevonásával – (nem) végzett (el).

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!