Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem szeretik a vitát, hát hogyne

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Valójában azonban a kis pártoknak nem a választási törvénnyel van bajuk, hanem a népszerűség hiányával.

A magyar középjobb 1990-ben és 1998-ban egy ellenséges médiakörnyezetben nyert választást, 2010-ben pedig mérsékelt konzervatív médiahátszéllel. Mint azt korábban írtam, a magyar médiahelyzet ma kiegyensúlyozottabb és sokszínűbb, mint valaha. Egyeseknek ez nem tetszik, mert nem szeretik a vita és az eszmék versenyének elképzelését.

Ezeket a sorokat Szilvay Gergely kormánypárti propagandista írta, amelyek a Washington Examiner nevű konzervatív lapban is megjelentek. Nyilván változatlanul fontos a magát jobboldalinak nevező győztes kétharmadnak és csatolmányainak, hogy azt a látszatot keltsék, vagyis azt mantrázzák, hogy Magyarország egy szabad ország, sőt, soha nem voltak még ilyen szabadok. A választási törvény tökéletes, sőt, egyenesen jobb, mint a brit vagy az amerikai. Problémák itt nincsenek, vagy ha vannak is, azok nem a demokráciával vagy a kormánypárttal vannak, hanem kizárólag az ellenzékkel, amely képtelen elfogadni a választási vereségét. Azt egyébként nem mondom, hogy az ellenzék elfogadta volna, hogy csúnyán leszerepelt a választásokon, de ez nem változtat azon a tényen, hogy miképp az ezt megelőző legalább két választás, úgy az idei sem volt törvényes és tiszta.

Itt nem arról van szó, hogy amiatt nyert volna óriási fölénnyel a kormánypárt, mert disznóvágásból megmaradt húsokkal fizették le a választókat, vagy 10 ezer forinttal. A választásokat többek között azért tudták ilyen fölényesen megnyerni, mert a kormánypropaganda elképesztő mértékben mossa át az emberek agyát. Ehhez persze az is kell, hogy legyen egy olyan rétege a magyar társadalomnak, amely mindent elhisz, amit a rádióban hall, vagy a tévében és az óriásplakátokon lát, de ez sem változtat azon, hogy az adófizetők pénzéből tolnak kormánypropagandát. A közmédia már nem is a vicc kategóriába tartozik, hiszen azon rég nem lehet nevetni, hogy évi legalább 130 milliárd forintból nézik hülyének még a saját szavazóikat is. Ehhez képest lamentál a propagandista véresen komolyan a korábbiakhoz képest lényegesen kiegyensúlyozottabb és sokszínűbb médiahelyzetről.

Hol él ez az ember? Attól vált kiegyensúlyozottá és sokszínűvé a médiahelyzet, hogy a kormány kinyírta a Népszabadságot, az Origót és legutóbb az Indexet? Esetleg attól, hogy teljes mértékben leuralták a vidéket, ahol ma már a megyei lapok csak és kizárólag kormányzati propagandát hirdetnek? A köztévé pártcsatornává „fejlesztésére” gondolt esetleg Szilvay? Mert most hirtelen nem nagyon tudok más olyan példát idehozni, amely ezt a megállapítást alá tudná támasztani. Az egy másik dolog, hogy az Index hamvaiból létrejött a Telex és a mai napig milliós olvasottságot produkál a HVG vagy a 24.hu. De ez nem annak köszönhető, hogy a kormány olyan nagyon jól viselné a létezésüket és támogatná őket, hanem annak, hogy még ebben az évtizedes brutális ellenszélben is képesek voltak megharcolni a körülményekkel és fennmaradni.

A propagandista azt is megjegyzi, hogy sokan nem szeretik a vitát és az eszmék versenyének elképzelését. Na mármost ezt a kijelentést végképp nem tudom hova tenni, hiszen pont a Szilvay által szolgált pártnak a vezetője, Orbán Viktor nem mer kiállni semmilyen vitára immár több, mint egy évtizede. Ehhez képest az ellenzék fél a vitától? A kormánypropaganda nem vitázik, hanem lejárató kampányokat indít egyes politikai szereplők ellen, miközben kritikátlanul dicsőíti a Fideszt. Semmiféle vitára nem hajlandóak, hiszen ahhoz a saját véleményüket kellene tényekkel alátámasztani, ami igen nehéz lenne. Mert hát hazugságokat nem nagyon lehet egy vitában megvédeni, amit Orbán is pontosan tud, hiszen megtanulta a korábbi megaláztatásaiból, nem véletlenül nem állt ki Márki-Zay Péterrel szemben sem a választásokat megelőzően.

Halvány fogalmam nincs, hogy mit is ért az eszmék versenye alatt Szilvay, nem tudom, a Fidesznek mely eszméire gondol pontosan. A lopás, a korrupció, a kisebbségek elnyomása, az emberek átverése nem egy értékalapú eszmerendszer alkotóelemei. Ezek sem nem demokraták, sem nem hithű keresztények, még ha ezt is akarják elhitetni sokakkal. Egyetlen céljuk a hatalom megtartása, minden körülmények között. Nyilván az elvitathatatlan, hogy ismételten kétharmaddal győztek – ami véleményem szerint a magyar társadalom egy jó részét minősíti -, de ettől még nem kellene úgy tenni, mintha bármi is változott volna. Csak azért, mert 3 millió ember egy rabló, diktatórikus kormányra, attól még nem fogja senki sem tagadni ezt egy győztes választást követően. Mi sem változott április 3-a óta, a lopások nem álltak le, a gazdaság nem állt hirtelen talpra, mint ahogy a kisebbségek jogai sem lettek kevésbé sárba tiporva.

Szilvay elfelejti azt, hogy még egy ilyen győzelem sem azt jelenti, hogy az ország teljes egyetértésben legitimálta a Fidesz elfogadhatatlan kormányzását, csupán azt, hogy 3 millió magyar ezzel boldog. Hogy miért, arra én sem tudom a választ, hiszen ha tudnám, akkor nem itt ülnék. Jó lenne viszont leszállni a magas lóról és elfogadni, hogy bármi is történjék, aki képes felfogni az őt körülvevő világot, az soha nem fogja legitim, az emberekért politizáló törvényes kormánynak tartani az Orbán-kormányt. Hogy ez nem tetszik nekik? Mégis kit érdekel?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.