Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Ha eddig nehéz volt, hamarosan lehet még sokkal, de sokkal rosszabb is

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Semmi meglepő nincs ebben, valahogy mégis mellbe tudja vágni az embert – mégpedig akárhányszor egymás után – akkor is, ha bizonyított tény, hogy a Fidesz egyik fő támogatói bázisa a legszegényebbek köréből kerül ki. Volt már interjú L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy vezetőjével is arról, hogy igen, az ő tapasztalataik szerint is elsöprő többségben vannak a kormánypárt támogatói azok között, akik napi szintű segítségre szorulnak, most Iványi Gábor is erről beszélt egy vele készült interjúban. Sem az Igazgyöngy, sem Iványi egyháza nem olyan segélyszervezet, ami eseti adományokkal próbál javítani a rászorulók életkörülményein, hanem komplex rendszerek oktatással és meglehetős helyi beágyazottsággal. Tehát szó sincs arról, hogy évente, vagy akár havonta találkoznak velük az adott településeken élők.

Azt én teljesen értem, sőt, helyesnek is tartom, hogy egyik szervezet vezetője sem érzi feladatának a kormánypárt ellen, vagy az ellenzék mellett kampányolni. Tényleg nem ez a dolguk és nem is lenne korrekt ilyesmit tenni. De ugyanakkor azt is gondolom, hogy valamilyen módon be kellene építeni a rendszerbe egy alapszintű ismeretterjesztést. Képtelen vagyok akár csak hozzávetőleg is elképzelni azoknak az alapítványi dolgozóknak a helyzetét, akik hosszú évek óta vért izzadnak azért, hogy segítsenek a legelesettebbeken – sokszor a puszta túlélésben -, majd pedig azzal szembesülnek, hogy azok az emberek arra a pártra szavaznak, amelyik minden erejével igyekszik elpusztítani az őket segítő szervezetet. Miközben valóban nagyon tisztelem azt, amit Iványi Gábor tesz, amit emberként – teljesen függetlenül a vallástól – képvisel, de az mégsincs teljesen rendben:

„Az eredmények is azt bizonyítják, hogy intézményeinkben nem folytatunk semmiféle politikai tevékenységet” – hangsúlyozta lapunknak Iványi Gábor lelkész. Hozzátette: „Megtehetnénk, hogy fáradságos munkával meggyőzzük az embereket, ne szavazzanak arra a pártra, amelyik mindent elkövet az ellehetetlenítésünk érdekében, de mi egészen másra vállalkoztunk. Segítünk a rászorulóknak, szolgáljuk őket, akkor is, ha ők ezt nem viszonozzák.” A lelkész soha nem vizsgálta a náluk dolgozó pedagógusok pártszimpátiáját: nem lenne meglepve, ha körükben is akadnának fideszes szavazók. (Népszava)

Az ezzel a nagyon nagy baj, hogy normális helyzetben, viszonylag egészséges, működő demokráciában ez teljesen rendben is lenne. Ugyanis normális helyzetben – és normális országban – teljesen mindegy, milyen oldal és milyen szín van kormányon, vagy kormányzati többségben. Senkinek eszébe nem jutna egy olyan szervezetet vegzálni, amelyik hajléktalanokon, éhezőkön, időseken, betegeken, gyerekeken segít, nem kis részben átvállalva az államtól azokat a feladatokat, melyeket igazából nem egyesületeknek és nem is egyházaknak kellene ellátniuk. De ha már ők látják el, akkor a mindenkori kormány minden erejével azon van, hogy a lehető legtöbb támogatást – anyagi és erkölcsi támogatást – nyújtsa. Magyarországon ilyesmiről szó sincsen. Orbán Viktor kormánya egyszerűen kivonul a szociális ellátásból, nem teljesíti a kötelezettségeit, ezzel párhuzamosan bosszúhadjáratot folytat valaki ellen csupán azért, mert a vezér megsértődött valami miatt, és megtorlást akar. Ez nekem sehogy nem passzol bele semmibe, ami még érintőlegesen is elfogadhatónak minősülhet, bármennyire alacsonyra állítom az igényszintemet.

Ezen a ponton én úgy gondolom, nem helyes ebben a helyzetben egy – más esetben – normális irányvonalat követni, mert ez az út nem vezet sehová. Célszerűbb lenne valahogy elmagyarázni az embereknek, hogy mi zajlik az országban. Meg lehet ezt tenni úgy, hogy nem befolyásolják őket egyetlen irányban sem, de fontos lenne érteniük, hogy mi történik körülöttük. Mert ami Iványi Gáborékkal történik, az őket is érinteni fogja akkor is, ha nem tudják az okokat.

A lelkész szavai szerint „sötétségben, vakon élnek” az emberek. Jóakaratúak, de tájékozatlanok és befolyásolhatók.

Akkor tájékoztatni kellene őket, mert a jóindulat nagyon keveset fog érni akkor, ha elfogynak az adományok, vagy olyan mértékig csökkennek, hogy nem lesz fenntartható a segítségnek ez a formája. Fényt kell gyújtani a sötétségben, mert ha most nem sikerül valahogy eljuttatni az alapvető információkat a felelős döntés meghozatala érdekében, előfordulhat, hogy egy ponton túl egyszerűen nem fog tovább működni az a társadalmi összefogás, amelyik most még valahogy felszínen tudja tartani a szervezetet. És nem azért, mert azok, akik adni tudnak és adni szoktak, hirtelen érzéketlenné válnak mások problémái iránt, hanem azért, mert nem lesz miből adniuk. Vagy maguk is segítségre szorulnak, vagy elmennek ebből az országból, vagy úgy gondolják, ha ez a rezsim ennyire megfelel a legrászorultabbaknak, akkor támogassa őket a továbbiakban az, aki jól érzi magát egy ilyen országban. Erről a holtpontról mindenképpen el kell mozdulni valahogy, mert ha eddig nehéz volt, hamarosan lehet még sokkal, de sokkal rosszabb is.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.