Július 6,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ha nincs tájékoztatás, demokrácia sincs. Ez az, amit Orbán Viktor nagyon pontosan tud

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 224,405 forint, még hiányzik 2,775,595 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Olvastam egy igen érdekes – és szerintem rendkívül fontos – cikket a Telexen. Ajánlom mindenki figyelmébe akkor is, ha látszólag egy szűk körnek, a független újságíróknak szól. Mindenkit érint, aki ebben az országban él. Meg nem tudnám mondani, hogy hány független újság és hány független újságíró van ebben az országban, de túlságosan sok nem lehet. Nem csak azért, mert szerintem amelyik portál vagy lap nem független az összes párttól és olyan gazdasági szereplőtől, aki pártpolitikai célokra akarja használni a szerkesztőséget, az nem újság, az ott dolgozók pedig nem újságírók. Továbbá azért is, mert még ha független is egy portál mindenkitől – mint például a Szalonna, mert mi kizárólag az olvasók támogatásából tartjuk fenn magunkat, ameddig tudjuk -, még nem feltétlenül újság. És hiába tud valaki leírni akár többszörösen összetett mondatokat értelmesen, egymás után, attól még nem lesz újságíró. Nálunk sem dolgozik egyetlen újságíró sem, amit mi csinálunk, teljesen más műfaj. Az újságírás egy másik szakma, a független újságírás pedig olyasmi, amire ebben az országban egyre kevesebben vállalkoznak, és még aki vállalkozik, az sem feltétlenül alkalmas rá.

A világon nincs olyan diktatúra, amelyik örülne a független sajtó működésének. Sőt, a demokráciákban sem nagyon van olyan kormány, legfeljebb ők nem vallják be. A különbség az, hogy ameddig egy diktatúrában – akár egy nagyon lágy, még kezdeti, be nem ágyazott diktatúrában is – a legelső tennivalók élén a független média sarokba szorítása, majd ritkítása, végül lehetőség szerint likvidálása áll, addig demokráciában ilyesmi eszébe sem jut a kormánynak. Nem is juthat eszébe, mert olyan felháborodást váltana ki a társadalomból, ami akár az adott kormány bukásához is vezethet. És itt következik az a dilemma, amit én nem fogok tudni feloldani – le is lőttem a poént -, de gondolkodni mindenképpen érdemes róla. Tipikusan a tyúk és a tojás esete, amikor meg kellene fejteni, vajon melyik volt előbb az evolúcióban. Ez a kérdés a független újságírás-demokrácia viszonylatában úgy merül fel (legalábbis az én fejemben), hogy vajon hogyan hatnak egymásra? A demokráciában jelenlévő társadalmi igény termeli ki a független újságírás iránti keresletet, vagy a független újságírás megléte hat úgy a társadalomra, hogy kialakul egyfajta demokrácia-elvárás? Esetleg oda-vissza ható kölcsönhatásról van szó?

Bárhogy is van, az kétségtelen tény, hogy Orbán Viktor pontosan látta, mennyire fontos a hatalma megszilárdítása érdekében eltaposni a független médiát, és ezzel párhuzamosan felépíteni a saját propagandamédiáját. Az ellenzéki pártok ezt nem ismerték fel, valamiért úgy gondolták – és valószínűleg még most is úgy gondolják -, hogy a független médiának kutya kötelessége őket támogatni, főként a kampányidőszakban. Pedig nem, a független médiának ez nem csupán nem feladata, de kimondottan tilos ilyesmit tenni. Sőt, a független blogok és véleményportálok sem arra jöttek létre, hogy az ellenzéki pártok bármelyikét, vagy azok összességét támogassák, hogy megnyissák a felületeiket kampányidőszakban, vagy bármikor. Bizony az ellenzéki pártoknak rá kell szánniuk a pénzt, időt és munkát, létre kell hozniuk a saját felületeiket. Máshogy nem fog menni akkor sem, ha ezt nem óhajtják tudomásul venni.

Mondhatok itt okosnak tűnő dolgokat, de még csak nem is közelítek annak megfejtéséhez, hogy hol van a valódi független média. Hírportálok vannak, többnyire egymástól – vagy ugyanonnan – veszik át pontosan ugyanazokat a híreket. Ez alapvetően nem lenne gond, ha a munkatársaik nem újságíróként gondolnának magukra, mert az újságírás önálló és kemény munka, nem ugyanannak az egy hírnek az átcsomagolása. A másik verzió, amikor az ember fog egy hírt vagy eseményt, és abból kiindulva kifejt egy olyan gondolatsort, ami véleménye szerint fontos, esetleg érdekes lehet az olvasók számára. Mi itt ezt csináljuk és meg kell mondanom, igen kemény munka ez is. De nem újságírás. Ha nem érkezik elég támogatás, legfeljebb nincs fizetés, amit valahogy átvészelünk egy darabig, mert írni zsíroskenyéren is lehet, csak áram és internet legyen, végső esetben elbúcsúzunk az olvasóktól. De ha egy újság nem jut elegendő forráshoz, akkor az újságíró nem tudja végezni a munkáját, nem tud információk után járni, nem tud utazni, nem tud ott lenni, ahol lennie kell. Mielőtt az domborodna ki az írásomból, hogy a hozzánk hasonló véleményportálok csak úgy vannak bele a világba, és nem különösebben fontosak, elárulom, hogy egyáltalán nem gondolom ezt. Én is, és mindenki, akinek itt írásai jelennek meg, nagyon őszintén hisszük, hogy egy demokráciában éppen olyan fontos az együttgondolkodás, a vélemény szabad áramlása, mint amennyire fontos a független újságírás. A szerepe más a két dolognak, de kiegészítik egymást, egyensúlyt teremtenek.

Az újságírás itt és most lényegében kimerül néhány magányos partizán folyamatos harcában. Lényegi háttér nélkül, állandó pénz- és információhiányban, nagyon komoly kormányzati ellenszélben kellene annak a néhány független újságírónak csodát tennie. Mégpedig úgy, hogy most sem tudom, a tyúk volt előbb, vagy a tojás. Az újságírás nem sokban különbözik a háborútól, ehhez is három dolog kell. Egy újság egyetlen napig sem ketyeg el annyiból, amennyiből mi egy teljes hónapon át. És nem azért, mert szórják a pénzt, mint bolond pék a lisztet, hanem azért, mert az újságírás nem egy íróasztalnál, egy darab laptop segítségével és a szürkeállomány könyörtelen megdolgoztatásával történik, az csak a végén jön. Az újságírónak nyomoznia kell, utazni, emberekkel ismerkedni, forrásokat találni, ellenőrizni, adatokat előtúrni, rejtegetni akart titkokat előásni. Ez mind-mind költség, ehhez a pénzt valahogy, valakinek elő kell teremteni. Ha nincs pénz, valódi újságírás sincs. Ha nincs valódi újságírás, tájékoztatás sincs. Ha nincs tájékoztatás, demokrácia sincs. Ez az, amit Orbán Viktor nagyon pontosan tud. Talán ideje lenne megtanulni az ellenzéknek is. És nem csak az ellenzéki politikusoknak, hanem az olvasóknak is. Ha ez nem történik meg, az országot teljesen betakarja a propaganda, sötétebb lesz, mint Mordorban.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!