NEHAZUGGY

Ha az érvénytelen is érvényes, akkor nem mindegy hogy miről rendelkeznek világosan a törvények?

Jó reggelt kívánok mindenkinek! Még nem 400 forint az euró, mindössze 380 köré erősödött, mire a győztes hadvezér a végére ért tegnap az ő propaganda célzatú nemzetközi győzelmi sajtótájékoztatójának. Meg kell adni, ahhoz képest, hogy vasárnapi gusztustalan kommunistázása előtt, illetve a szavazata urnába dobása után milyen szétcsúszott fejjel, milyen enerváltan nem válaszolt a hozzá intézett érdemi újságírói kérdésekre, tegnapra önmagához képest szolidan összekapta magát. Nem hiszem, hogy nagy kockázatot hordoz magában, ha azt gondoljuk, hogy a legfrissebb, általa sem remélt kétharmados győzelem hozta ki belőle azt a magabiztosságot, amiért imádják, egyenesen bálványozzák a hívei. Az erkölcsi szempontból legrosszabb értelemben, ámde a hatalomtechnikai nyomulás szempontjából, a saját szempontjából a lehető legpragmatikusabb gátlástalanságot. Ami azoknak a sajátja, akik meg vannak győződve róla, hogy vagy ők, vagy senki.

Nyilván az ország vasárnapi narancsba borulása (és az a 135 parlamenti mandátum, ami az el nem égetett levélszavazatok után 136, és még több is lehet) után az örökös miniszterelnöknek teljes joggal lehet az az érzése, hogy ha nem ő, akkor senki, tehát akkor nyilván ő. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy mivel a negyedik, egyben legbrutálisabb kétharmad után közvetlenül egy büdös szava nem volt azokhoz, akik nem rá szavaztak (ez még mindig az ország több mint fele), kíváncsi voltam, hogy a győzelmi mámor utáni első hivatalos, pláne nemzetközi megszólalásában pótolja ezt a mulasztást, vagy sem. Az a helyzet, hogy ha kizárólag rajta múlik, akkor lófaszt se mondott volna. Szinte az utolsó újságírói kérdésig kellett várni, hogy néhány másodpercnyi zavart gondolkodás után egy általa sokszorosan elhasznált Churchill-idézettel (Egyetlen győzelem sem végleges, egyetlen vereség sem végzetes.) reagáljon. Ez nagyon tanulságos. Mármint hogy a saját kútfejéből, saját magától semmi mondanivalója nincs olyan 5 millió embernek, aki nem rá szavazott, vagy egyáltalán nem szavazott. Persze ez még mindig jobb, mintha azt mondta volna, hogy az ukrajnai háború gyalázatos meglovagolásából, a népnemzeti rettegés, bizonytalanság kihasználásából, az ellenség ellenzék háborúpártisággal vádolásából és a védelmező szerepében való tetszelgésből kovácsolt elsöprő kétharmadával a háromharmadot fogja képviselni, hiszen ezt az ígéretét úgysem tudja betartani, így legalább egy hazugsággal kevesebbet kell a neve mellé írni. Az külön öröm, hogy szerinte nincs hideg polgárháborús hangulat, mert ő a békés egyet nem értés kultúrájában hisz. Nos, minden idők legocsmányabb választási kampánya után ilyesmit állítani vastag rinocéroszbőrre vall.

De egyáltalán nem ez volt az egyetlen súlyos állítása az embernek, aki Matolcsy Györgytől tanulta meg, hogy a gazdasági siker előfeltétele a pénzügyi stabilitás, és aki úgy tudja, hogy az Európai Unió gazdaságilag két legsikeresebb országa Magyarország és Lengyelország, illetve, hogy Magyarországnál csak szarabb helyek vannak az Európai Unióban, ezért érdemes rabszolgának maradni a Mészárosok ültetvényein. A pénzügyi stabilitásnak és a gazdasági sikernek nincs is ékesebb bizonyítéka, mint hogy az amúgy is kiürített államkassza, a legatyásított költségvetés oltárán újabb állami pénzeket öntött a Budapest-Belgrád vasútvonalra és budapesti atlétikai stadionra. Innen nézve nagyon is érthető, hogy a pedagógusok béremelésére miért az a válasz, hogy nincs kolbászból a kerítés, és nem csak a kormány szándékán múlik, hogy mit lehet és mit nem, hiszen ez a gazdaság teljesítményétől függ. A prioritások, ugye. Ezért nem jó ötlet Felcsút szerint a minimálbérhez kötni az állami bérezést, mert nehéz helyzetbe kerül a költségvetés. Ehhez képest az akciós csirkefarhát marad (nyilván, az nem a költségvetést terheli), és nem lesznek megszorítások. Naná. A megszorításokat csak akkor nevezik megszorításnak, amikor nem a Fidesz van kormányon, amikor a Fidesz van kormányon, akkor kommunikációs bravúrokkal átcímkézik, és máris nem megszorítás a megszorítás.

Ehhez kapcsolódik szervesen, hogy Orbán Viktor a közelgő gazdasági válságot már most Európa nyakába varrta, azért majd nem őt kell hibáztatni. Tudniillik a gazdasági válság az oroszok ellen meghirdetett uniós szankciók következménye. Nem, még véletlenül se annak a következménye, hogy az elmebeteg másfél hónapja háborúzik és mészárol és nem adja fel, hanem az ellene hozott szankciók következménye. Mondjuk akit Erdogan, Trump és Putyin hív fel gratulálni, az nem is nagyon mondhat mást. Jó, persze mondhatja, hogy ő az Európai Unió és a NATO tagja óhajt maradni, akár többször is elmondhatja, de a szavaiból akkor is süt, hogy mennyire lelkes híve a tömeggyilkos Putyinnak és mennyire undorodik a civilizált Nyugattól. Erre tökéletesen rímel, hogy közben a harcos pitbullja az ukrán diplomatát rendelte be fejmosásra, nem az oroszt a népírtás miatt, vagy hogy a budapesti orosz nagykövet ódákat zeng a magyar államvezetésről, amelyik hősiesen ellenáll az EU-ban uralkodó nyájösztönnek, Washington és Brüsszel leplezetlen nyomásának, sőt a háborúpárti magyar ellenzéknek is.

Ezért van az, hogy miközben az uniós tagországok tucatszámra basszák ki az orosz diplomatákat, egyedül Orbán nem látja okát annak, hogy orosz diplomatákat utasítsanak ki Magyarországról.

Ezért van az, hogy Orbán szerint nincs nemzetbiztonsági kockázata a Nemzetközi Beruházási Banknak, hát hiszen a nemzetbiztonsági kockázatokat ők mindig elhárítják, ezért van nemzetbiztonsági szolgálata az országnak.

És ezért van az is, hogy miután kiderült, hogy az orosz kémek egy évtizede garázdálkodnak a külügyminisztérium informatikai rendszerében, rálátnak mindenre, amihez semmi közük nem lehetne, és miután Szijjártó Péter nem óhajtott ezzel a kampányhazugsággal foglalkozni a választási kampányban, tegnap a főnöke bevallotta, hogy minden magyar minisztérium állandó támadás előtt áll, és ebben nincs semmi meglepő (!!!). Tehát rendben van, hogy Putyinék minden magyar minisztérium informatikai rendszerébe ki-be járkálnak, ez a világ rendje. Különben tényleg nincs ezzel semmi baj, hiszen az olcsó orosz gázról is kiderült, hogy rohadtul nem olcsó, azóta pedig úgy változott meg minden, hogy már nem az a lényeg, hogy jobb áron legyen, hanem hogy legyen.

Nem csoda hát, ha a Marine Le Pennek nyújtott csilliós MKB-hitel nem a miniszterelnök dolga, és az végképp nem csoda, hogy Orbán nem érti, mi a baja az EU-nak a jogállamisági mechanizmus kapcsán, hát hiszen ő úgy tudja, hogy ha valaki szabálytalanul költi el az újjáépítési alap pénzeit, azt vissza lehet kérni. Ezért nem érti, mi a faszt akar tőle az EU. Szeretném jelezni – bár tudom, hogy ez senkit nem érdekel ott, ahol az se érdekel senkit, hogy az olcsó gáz rohadtul nem olcsó, a rezsicsökkentés meg ezermilliárdokba kerül -, hogy a miniszterelnök hazudik, amikor azt állítja, hogy a jogállami mechanizmus csak a helyreállítási alap (RRF) pénzeire vonatkozik. Nem, ez a teljes uniós költségvetés pénzeire vonatkozik, mindet el lehet vonni ezzel az eszközzel. Az még nagyobb orbitális hazugság, hogy a helyreállítási alap pénzeinek bármilyen köze lenne a genderhez vagy a fegyverszállításokhoz, az Európai Bizottság itt kizárólag egy antikorrupciós keretrendszer felépítését várja Orbánéktól, amire ők nem hajlandók. Arcpirító gusztustalanság azzal jönni, hogy de hát Brüsszel visszakérheti a pénzt, miután Tiborcz István, a nemzet veje ellopta az uniós pénzeket a nagysikerű Elios-projekttel és kiderült, hogy nem lehet ezt lenyomni Brüsszel torkán, akkor a magyar adófizetőkkel fizettette ki. Hát ez a baj. Meg az a baj, hogy egy ilyen ember tart előadást arról, hogy aki átveri a választókat, az veszít.

Ez ugyanaz az ember, aki szerint az érvénytelen és eredménytelen homofób népszavazás nagyszerű eredménynek számít. Úgyhogy megérti a civil szervezeteket, amelyek szerint a referendum érvénytelen és eredménytelen lett, de engedjék meg neki, hogy mégis a saját politikájának megerősítéseként értelmezze a leadott szavazatok számát. Csak akkor faszért kell népszavazást kiírni, a népszavazás intézményét lejáratni, ha utána úgyis azt olvassák ki belőle, amit akarnak? Rohadtul undorító, hogy úgy beszél erről az kirekesztő disznóságról, mint egy nemzetegyesítő témáról, amelyik átnyúlik a párthatárokon, amelyik alkalmas az ország egyesítésére. Nem, ez nem egy nemzetegyesítő téma, ez egy gyalázat. Még annál is nagyobb gyalázat, mint azt hazudni, hogy nem költött nyolcszor annyit plakátokra a Fidesz, mint az ellenzék, mert a magyar törvény világosan rendelkezik arról, hogy mennyit lehet költeni kampányban, és ezt az ÁSZ ellenőrzi, és beterjeszti aztán a parlamentnek. És akkor mi van? Hát ha az érvénytelen is érvényes, akkor nem mindegy hogy miről rendelkeznek világosan a törvények? Nem, ez nem egy nemzetegyesítő téma, hanem szégyen és gyalázat. Nemcsak azért, mert olyan soha korábban nem fordult elő, hogy 1,6 millióan érvénytelenül szavaztak volna valamire, további 450 ezren pedig felvették, de végül nem adták le a szavazólapot, hanem mert mióta a kormány beleállt ebbe a gyászos homofób kampányba, egyértelműen nőtt az LMBTQI emberek elleni gyűlöletbűncselekmények száma, sok esetben vádemelés is történt. Ez legalább akkora gyalázat, mint a 2019-es önkormányzati választás után behazudni, hogy csak olyasmi épül meg a fővárosban (pl. Liget-projekt), amit a budapestiek is szeretnének, majd tegnap a kétharmados parlamenti győzelem után benyögni, hogy a választás eldöntötte, hogy a Városliget úgy fog megvalósulni, ahogy eredetileg elképzelték.

És végül a slusszpoén: mi nem ellenségeket akarunk gyűjteni a a világban, hanem barátokat. Ezt is mondta őfényessége azon a napon, amikor állítólag telefonon beszélt a moszkvai tartótisztjével és tűzszüneti javaslatot tett (mert ez addig még nem jutott eszébe Vlagyimirovicsnak), és azon a napon, amikor a teremfutballista alászolgája egy olyan diplomatát csuklóztatott, akinek a hazáját Magyarország összes szövetségese támogatja az orosz invázió idején, akinek a hazájában magyar kisebbség él, amelynek a sorsa az ukrán kormány döntéseitől függ. Mondanám, hogy érthetetlen, de fent már szemléltettem, hogy nagyon is érthető. Miközben a bucsai tömegmészárlás nyomán Európa az egyetlen elfogadható álláspontra helyezkedik, a Kreml plecsnijének tulajdonosa az áldozattal izmozik és arcoskodik. Senki nem szólt neki, hogy vége a választási kampánynak? Hatalmas szégyen, amit művelnek, mert bár lehet ezzel 80-90 százalékos többséggel választást nyerni a moszkvai diktátor legnagyobb megelégedésére, de ezt a szégyent soha nem mossuk le magunkról. Amúgy az ukránok köszönik a tűzszüneti megállapodás ügyében megejtett telefonhívást, de megvannak a hivatalos tárgyalási csatornáik, minden mást médiafelhajtásnak értékelnek.

Ami minket illet, mi értékeljük aszerint, aminek látszik. Nem mondom, hogy a poklok pokla, de kegyetlen négy év elé nézünk. Akár tagja lesz az új kormánynak Lázár János és Szijjártó Péter, akár nem.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább